Szijjártó Péter: A magyar biztosnál új lendületet kaphat a bővítés politikája

SZIJJÁRTÓ Péter; CAKAJ, Gent; Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter

hivatalos látogatása  az Albán Köztársaságban Tiranában
Tirana, 2019. június 26. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszél a Gent Cakaj albán Európa-ügyi és külügyminiszterrel folytatott megbeszélésük utáni közös sajtótájékoztatón Tiranában 2019. június 26-án. MTI/KKM/Burger Zsolt
Vágólapra másolva!
Jó kezekbe került a bővítés ügye azzal, hogy kiderült, a magyar uniós biztos felelősségi körébe fog tartozni. Az elkövetkező esztendőkben az Európai Unió bővítésének és szomszédságpolitikájának kérdése, ezzel új lendületet kaphat az uniós bővítés politikája - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken az MTI-vel.
Vágólapra másolva!

A miniszter Genfben részt vesz a Világgazdasági Fórum által rendezett Stratégiai Párbeszéd a Nyugat-Balkánról című rendezvényen, amelyen hét nyugat-balkáni állam- és kormányfő, illetve hat - köztük négy uniós - külügyminiszter is részt vesz.

Szijjártó Péter kijelentette, hogy

Magyarország olyan ország, amely nemcsak beszél a politikai céljairól, hanem tesz is azok érdekében.

Forrás: MTI/KKM/Kkm/Burger Zsolt

A miniszter szerint azzal, hogy magyar uniós biztos fogja felügyelni az EU bővítését,

új lendületet kaphat ez az egyébként korábban sikeres, az elmúlt időszakban azonban inkább csak kudarcokat halmozó európai uniós politika.

Szijjártó Péter hozzátette, hogy az EU és Magyarország érdeke teljes mértékben egybeesik a Nyugat-Balkán bővítésének tekintetében. Majd kifejtette, hogy ez a biztonsági érdekünk, hiszen újabb migrációs nyomás várható a nyugat-balkáni útvonalon. Látszik, hogy "a számok folyamatosan nőnek", és most

már lassan százezer illegális bevándorló torlódott fel a Nyugat-Balkánon,

a török hatóságok pedig 350 ezer illegális határátlépőt tartóztattak fel október végéig, ami már 80 ezerrel több, mint a tavalyi esztendő egészében volt. Azzal, hogy jön a hideg és a tél, a migrációs nyomás áttevődik a tengerről a szárazföldi útvonalra.

Aleksandar Vucic szerb államfő és Szijjártó Péter a genfi Világgazdasági Fórum Stratégiai párbeszéd a Nyugat-Balkánról című konferenciája után 2019. november 8-án Forrás: MTI/KKM/Kkm/Sztojcsev Dimiter

A miniszter szerint ezért biztonsági érdekünk a nyugat-balkáni országok integrálása. Gazdasági érdekünk is, hiszen a nyugat-balkáni országok rendkívül szoros és aktív kereskedelmi kapcsolatokat tartanak fenn az európai országokkal, és minél kevesebb akadály van ennek a kereskedelemnek az útjában, annál inkább kedvezőbb lesz ez a helyzet az európai országok számára. Továbbá

politikai érdekünk is a bővítés, hiszen az EU tagjainak a létszáma csökkeni fog, ami nem egy kifejezetten sikeres unió képét kelti.

Minél előbb előre tudunk lépni a bővítés útján, annál előbb tudunk egy sikeres Európai Unió képét kialakítani magunkról.

Az Ursula von der Leyen vezetésével létrejövő Európai Bizottság részéről stratégiai hiba lenne, ha nem javítaná ki a leköszönő, Jean-Claude Juncker vezette bizottság óriási mulasztását és hibáját – mondta Szijjártó Péter. Majd hozzátette, hogy a Juncker által vezetett bizottság gyakorlatilag lefullasztotta a bővítés folyamatát, semmilyen előrelépés nem történt. Tehát be kell látni, hogy az EU-nak legalább annyira szüksége van a Nyugat-Balkánra, mint amennyire a Nyugat-Balkánnak az unióra.

A tárcavezető megjegyezte, hogy a mostani gazdasági helyzet úgy néz ki Európában, hogy

minél inkább Keletre, Közép-Európa irányába nézünk, annál magasabbak a gazdasági növekedés értékei,

így tehát az EU bővítése nem elvesz, hanem hozzáad az unió teljesítményéhez.

Emellett szerinte fontos azt is látni, hogy "kioktatásnak helye nincsen". A Nyugat-Balkán országai egyes kérdésekben nemcsak elérik az EU szintjét, hanem fölötte is teljesítenek, amit a magyarok saját bőrükön is érzékelhetnek. Példának hozta fel, hogy a Szerbiában élő magyar nemzeti közösség sokkal több jogot kapott Szerbiától, mint amennyi jogot kapnak a magyar nemzeti közösségek az európai uniós szomszédos országokban.