Szuverenitáskutatási programot indít az Alapjogokért Központ

Szánthó Miklós

Kié a hatalom? - Szuverenitásharcok tegnap, ma és holnapután címmel tucatnyi szakember bevonásával kutatást indít az Alapjogokért Központ - jelentette be Szánthó Miklós igazgató.

Az új projekt célja, hogy olyan nemzetközi-globális kérdésekkel foglalkozzon, amelyek hosszú távon jelentősen meghatározzák egész Európa és Magyarország sorsát is.

A következő időszak kulcskérdése az lesz, hogy kinél van a főhatalom,

ki lesz birtokában annak az erőnek és befolyásnak, amellyel alapvető társadalomszervezési elveket lehet meghatározni, ez pedig az államiság, a szuverenitás témájához vezet el.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója Forrás: --

Szánthó Miklós ismertette, hogy a kutatás egyik főtémája az a külső politikai, intézményi, ideológiai és jogi behatás, amellyel

a nemzetközi szervezetek „megpróbálják kiszervezni a döntéshozatalt állami kézből".

Ezeket a jogkörelvonásokat pedig úgy próbálják megindokolni, hogy univerzális elvekre hivatkoznak, illetve korábbi szerződések tartalmára az eredetitől eltérő - saját szájízük szerinti - tágító értelmezéseket adnak. Viszont olyan jogköröket akarnak elvonni, amelyek eredetileg, a szerződések szerint tagállami hatáskörnek minősülnek.

Magyarország azonban nem a szuverenitását, hanem abból fakadó egyes hatásköröket adott át az Európai Uniónak.

A második súlypont a nemzetközi szervezetek és gazdasági mechanizmusok állami szuverenitásra gyakorolt hatása. Ezek egyre gyakrabban próbálnak úgy befolyást gyakorolni nemzeti kormányokra, hogy ideológiai feltételekhez kötik például források, támogatások megadását.

A kutatás harmadik fő témája az információtechnológiai cégek „digitális szuverenitása".

Az IT óriások digitális szuverenitása az állami szuverenitással már-már vetekedő hatalom kialakulását jelenti.

Ezt a hatalmat pedig az emberektől begyűjtött óriási adatmennyiség biztosítja ezeknek a vállalatoknak. Szánthó Miklós kiemelte, ha ezek a cégek többet tudnak a polgárokról, mint az állam, akkor felmerül a kérdés, hogy valójában kié is a főhatalom. Az igazgató megjegyezte, hogy a demokratikus politikai rendszer minden koncepciója egyetért abban, hogy

a legitim hatalomgyakorlás alapja a választáson alapuló népszuverenitás.

A választáson szerzett jogosítványoktól viszont nagyon távol áll az, mikor egy technológiai óriás szabályait hallgatólagosan elfogadva igénybe veszünk egy szolgáltatást.

Gyurcsány Ferenc felesége, a Demokratikus Koalíció (DK) képviselője az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Tehát a Központ összegzése alapján a tendenciák arra mutatnak, hogy a különböző politikai, jogi, ideológiai és technológiai folyamatok felőrlik az állami hatalomgyakorlás magját, hogy a társadalomszervezés egy transznacionális entitás kezében összpontosuljon. Ebben a folyamatban pedig tetemes részt vállalnak azok az ellenzéki EP-képviselők, akik arra törekednek, hogy elgáncsolják a Kormány nemzeti érdekérvényesítését az EP-ben.

Szóval felmerül a kérdés, hogy

mi jogon kántálja az ellenzék, hogy "Semmit rólunk nélkülünk"?