Ez itt a kérdés: ember-e a magzat vagy csak egy sejtcsomó?

Fetus sonography Fetal ultrasound scan. Yves Rousseau / BSIP

Megtartották az első szívdobbanás-konferenciát Magyarországon, ahol több hazai és nemzetközi résztvevő is vészharangot kongatott amiatt, mert rossz irányba halad az emberiség. A különböző ideológiák és mozgalmak ugyanis azt sugallják, hogy az emberi élet nem számít, az abortusz pedig nem más, mint utólagos fogamzásgátlás. Ugyanakkor sokan, és Magyarországon is élnek olyanok, akik felemelik a hangjukat az élet védelmében, és egész életükben azért küzdenek, hogy minden pici magzat életben maradhasson. Ők azt vallják, hogy a szívdobbanás az élet apró jele, az élet pedig egy csoda, amire vigyázni kell. Vajon hogyan lehetne ezt megértetni mindenkivel? Ez volt a kérdés az M5: Ez itt a kérdés című műsorának október 30-i adásában.

Ambrus Bettina: Pici emberélet

„Megfogant egy kis élet.
Isten adta ezt a lelket,
fejet, lábat, kezet, testet.
Nincs emberi ítélet.

Vagy mégis van? Úgy látszik...
Furcsa teremtmény az ember.
Parancsolgat, szava fegyver,
s az élettel eljátszik.

Nem saját életével.
Döntést hoz az Isten helyett,
elfoglal egy olyan helyet,
ahová ő nem ér fel.

Hová süllyed a világ?
Megmondják, hogy: ő nem élhet!
Egy ily' pici emberélet
megérdemli a halált?"

Ezzel a verssel és a fogantatás csodáját bemutató, animációs képsorokkal kezdődött az M5 szerda esti adása. Felmerült a kérdés, ha az ember már magzatként is tud kommunikálni az édesanyjával, 20 hetes korában pedig annyira fejlett, hogy orvosi segítséggel életben tartható a méhen kívül is, mi lehet annak az oka, hogy éles határ húzódik a még anyaméhben lévő és a már megszületett gyermek között.

Magzat ultrahang felvételen Forrás: BSIP/Yves Rousseau / BSIP/Yves Rousseau

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) évi 40-50 millióra becsüli az abortuszok számát, ami egy napra lebontva mintegy 125 ezer művi vetélést jelent.

Ezek többségét törvényesen, az állam engedélyével végzik el. A radikális abortusztörvények lehetővé teszik, hogy a 28. hetes magzatot, tehát a méhben lévő 7 hónapos életet is elhajtsák, de a nemi alapú abortálást és az ikerabortuszokat is,

amelyekben gyakran a szülők dönthetik el, melyik kis életet szeretnék megtartani.

Emellett arról is dönthetnek, hogy az elvétesre ítéltetett, mégis megszületett kisbabákat magukra hagyják úgy, hogy még orvosi segítséget se adjanak nekik a túlélésre.

Sok kis magzat számára tehát a születés felé vezető utazás nem a lehetőséggel teli életet, hanem a halált jelenti.

Keresztes Ilona az M5 Ez itt a kérdés című, október 30-i adásában Forrás: M5

De jó lett volna, ha 30 évvel ezelőtt, amikor az első gyerekeim születtek, lehetett volna látni ezeket a képsorokat. Akkor én el sem tudtam képzelni, hogy mi történik bennem. Azt viszont el tudom képzelni, ha valakinek nem kívánt babája van, nagyon fél a jövőtől, és nem tudja, hogy mi történik benne, akkor menekülő útvonalnak, jó kiútnak tűnhet, hogy meg tudják szüntetni a terhességet"

- kezdte a beszélgetést Keresztes Ilona újságíró, az élet védelme mellett elkötelezett közösség, a Fiatalok az Élet Szolgálatában alapítója. Aztán arra hívta fel a figyelmet, hogy ma már az interneten minden elérhető a kisbabáról, mégsem szembesül vele az ember, mert nem keres rá arra a szóra, hogy magzat, csak abban az esetben, ha maga érintett. Közösségük célja az, hogy átadják az ismereteket a fiataloknak a fogantatásról, a méhen belüli fejlődésről, a szülésről, valamint a terhességet körülvevő nehézségekről és kihívásokról.

Ebben pedig sokat segítenek a látványos felvételek, amelyekkel elérhetik, hogy egy pár már a magzatot is élő embernek lássa.

Mindenképpen a technika tette azt lehetővé, hogy ezt megismerjük, régen ez nem volt még köztudott, pedig a biológia tudománya is alátámasztja, hogy az emberi élet a fogantatás pillanatában kezdődik, amikor a két ivarsejt összeolvad és kialakul a genetikailag egyedi, önálló ember, ami folyamatosan fejlődik, egy meghatározott terv szerint"

- tette hozzá Dr. Rojkovich Bernadette reumatológus, orvos-szakjogász, a Budai Irgalmasrendi Kórház Reumatológia Centrumának osztályvezető főorvosa, és a magyar bioetikai társaság elnöke. Kiemelte, hogy az életvédők nemcsak az után tekintik embernek a kis élőlényt, amikor világra jön, hanem már a fogamzástól kezdve.

Arról beszélt, hogy az is az emberi fejlődésnek egy szakasza, amikor a 6 hetes magzat szívhangját meghallják. Ekkor már nyilvánvaló és kézzelfogható tény, hogy egy emberi élet indult fejlődésnek az anyja méhében.

Forrás: BSIP/Yves Rousseau / BSIP/Yves Rousseau

És megdobban a szív

Amikor a családok meghallják az első szívhangot, az mindig nagyon meghatározó szokott lenni"

- idézte fel dr. Dékány Ágnes, szülész-nőgyógyász szakorvos, perinatális szaktanácsadó. Saját bevallása szerint hivatása legfőbb célja, hogy a családok, anyák örömmel, jó érzésekkel tudják átélni a születés csodáját. Ennek a célnak a megfogalmazásakor született a szülni jó szlogen és a hozzá tartozó weboldala is. Napjainkban az ezzel a szemlélettel dolgozó tanácsadó csoportja egyre több területen tud segíteni a pároknak abban, hogy családdá váljanak.

Számára sem kérdéses, hogy az élet a fogantatás pillanatában kezdődik, hiszen ez egy ember létezésének első pillanata.

Egy nőnek egész más várandósnak lenni, és egész más egy férfinak, amikor a párja gyermeket vár, illetve közösen várják azt a babát. Amikor később megkérdezzük az apát, melyik pont volt az, amelyiknél tudott kapcsolódni a saját gyermekéhez, a folyamathoz, kiderül, hogy az első szívdobbanás az. Akkor már ő is látja, hogy él a gyermeke, hogy vannak olyan egyértelmű, kézzelfogható, látható, hallható jelek az ultrahang felvételen, ami neki is, az apának is tud kapaszkodót adni"

- magyarázta, majd hozzátette, hogy kezdetben ugyan még nem nagyon kivehető a pici keze, lába, de a testmozgások, például a törzs mozgásai már nagyon korán, 7-8 hetesen láthatók.

Dr. Dékány Ágnes az M5 Ez Itt a kérdés című, október 30-i adásában Forrás: M5

Szóba kerültek azok az abortuszt támogató szervezetek, amelyek egyenesen megtiltják a nőknek, hogy meghallgassák a magzata első szívdobbanását,

mert azt tapasztalták, hogy ettől a fiatal anya meggondolja magát.

Nem tudom kitalálni, hogy mi lehet annak az embernek a fejében, aki úgy érzi, hogy veszélyes meghallgatni egy édesanyának a gyermeke szíve hangját. Annál is inkább furcsa, mert gondoljunk bele, hogy valakinek kívánt, tervezett kisbabája van, elmegy az ultrahang vizsgálatra, alig várja azt a vizsgálatot, amikor már nem csak a kis petezsákot lehet megállapítani, hanem meg lehet hallgatni a szívhangját"

- mondta Keresztes Ilona.

Sokszor azt mesélik a kismamák, akikkel interjút készítünk, hogy odatódul mindenki, az anyós, az após, a keresztmama, a nővére, a barátnője, mert mindenki akarja hallani azt az első szívdobbanást, amennyiben a baba kívánt és tervezett"

- tette hozzá.

Az életvédő újságíró szerint az a különbség, hogy egy gyermek kívánt vagy nem kívánt, csak a szüleinek a gondolataiban értelmezhető,

a két gyerek léte, értéke és emberi mivolta nem különbözik egymástól.

„Ezek a szervezetek az anya oldaláról inkább azt hangsúlyozzák, hogy az anyának joga van arra, hogy önmagáról nyilatkozzon, hogy az önrendelkezési jogát gyakorolja.

A másik oldal az, hogy egy élet megfogant és a másik oldalnak is vannak jogai,

és ki képviseli a magzat jogát. Ha mi nem próbáljuk meg valahogy azt tudatosítani az emberekben, vagy egy család nem úgy neveli a gyermekeit, hogy az anyai létnek milyen szépségei vannak, hogy mi a szép az anyaságban, akkor sokkal inkább túlhangsúlyozza a nő önrendelkezési jogát" - mondta a reumatológus, orvos-szakjogász, akinek arról is van elképzelése, miért tiltják meg az abortuszpártiak, hogy meghallgassa az anya a magzat első szívhangját.

Szerinte azért, hogy ne okozzon traumát a fiatal nőnek, ne értse meg, hogy egy emberi élet fog elpusztulni egyetlen döntéssel. Az ő gyereke.

Forrás: BSIP/Yves Rousseau / BSIP/Yves Rousseau

Az élet védelmében

A konferencián részt vett Amy Sinclair republikánus, iowai szenátor is, aki az úgynevezett szívdobbanás törvénnyel jelentős eredményeket ért el a hazájában. Felvételről idézték a szavait.

Én nem az abortusz ellen küzdök, hanem az életet és a szabadságot szeretném védeni. Azt gondolom, hogy minden emberi élet értékes, és minden embernek megvan a maga emberi méltósága. Az Egyesült Államok és Iowa is lényegében egy olyan jogra épül, amely biztosítja az ember élethez való jogát. Ez a legelső, ami minden más emberi jog alapját jelenti, és ez az a szenvedély, amely engem ebben a küzdelemben vezet"

- mondta, majd elárulta, hogy a törvény bevezetéséhez hosszú folyamat vezetett, onnantól kezdve, hogy megvonták az állami finanszírozást az abortuszt végző intézményektől, odáig, hogy eljutottak az emberi élet védelméig, valamint az ember, mint személy lényegéről folytatott párbeszédig. Ezek után az amerikai emberekkel kezdtek el beszélgetni annak érdekében, hogy megváltoztassák a gondolkodásmódjukat.

A szívükhöz szóltak.

A szívdobbanás törvény szerint, amikor már megdobban a kis ember szíve, nem lehet abortuszt elvégezni rajta.

Ugyanakkor ez alól vannak kivételek.

Például amikor vérfertőzés történt, az anya élete veszélyben van, vagy a magzat élettel összeegyeztethetetlen rendellenességgel születne meg.

Ennek a törvénynek nem a szigorúsága a lényeg, hanem az, hogy megpróbál közelíteni az igazsághoz"

- magyarázta Keresztes Ilona.

„Hogy ha képesek vagyunk olyan képalkotó eljárásokkal ábrázolni a magzati fejlődést, ami már napnál világosabban megmutatja, hogy mi történik ott bent, akkor fontos, hogy a jogi szabályozás utánamenjen ezeknek az ismereteknek. Az rendben van, hogy Szent Ágoston a magzat mozdulásától tekintette embernek az embert méhen belül, mert nem volt más jele annak, hogy a baba odabent van. Nem tudták megállapítani, hogy mikortól van várandósság.

Amikor már azt is láthatjuk, hogy mikor fogan meg egy kisbaba egy Petri-csészében a mesterséges eljárások keretében, és már akkor is embernek és a két szülő gyermekének tekintjük, amikor még be sincs ültetve az anya testébe,

amikor ebben az állapotában mindkét szülő együttes határozata dönthet csak a sorsáról, az, hogy már hat hete él az anyja testében és dobog a szíve, olyan nyilvánvaló jele az emberi létének, hogy azt nem lehet megkérdőjelezni" - tette hozzá.

Ítélet: élet vagy halál?

Szóba került, hogy vannak az iowai szívdobbanás törvénynél is szigorúbb jogszabályok az Egyesült Államokban.

Alabamában például a fogantatás pillanatától tilos az abortusz.

Dr. Dékány Ágnes szerint a vizualizáció nagymértékben hozzájárult az életvédők eredményeihez, sikeréhez. Ugyanakkor Keresztes Ilona arra is felhívta a figyelmet, hogy a tengeren túl az élet védelméről folyatott vita is jelentős, mert az életvédők és az abortuszpártiak maguk is erősek.

Emlékeztette arra a többieket, hogy több tízezren szoktak felvonulni az élet menetében.

Dr. Rojkovich Bernadette az M5: Ez itt a kérdés című, október 30-i adásában Forrás: M5

Dr. Rojkovich Bernadette is úgy látja, hogy a kommunikáció nagyban hozzájárul a közvélekedés, közvélemény elmúlt időszakban tapasztalt megváltozásához. Rámutatott, hogy egy jogszabály csak akkor ér valamit, ha az emberek gondolkodásmódját tükrözi.

Szerinte a két tábornak sokat kell beszélgetnie, véleményt cserélnie egymással, mert csak így lehet elérni, megszólítani az embereket.

Beszélgettek az észak-ír szabályozásról is, amelyben arról rendelkeznek, hogy egy olyan államban, amelyben eddig védték a magzatot, most lehetőség nyílik arra, hogy abortuszokat végezzenek egészen addig, amíg a magzat 28 hetes nem lesz.

Ennél is sokkal kevésbé életpárti a januári New York-i, reproduktív, egészségügyi törvény, amely

több értelmezés szerint is megnyitotta az időkorlát nélküli művi abortusz lehetőségét.

Felvételről felidézték az Alfa Szövetség elnökének, Téglásy Imrének a szavait, amelyek arról szóltak, hogy egy virginiai szenátorban már a csecsemők legális megölésének a gondolata is felmerült. Szerinte ez illeszkedik abba az évek óta tartó folyamatba, amely szerint az állatok jogai felülírják a magzati vagy az újszülötti élet jogát.

Forrás: Phanie/PHANIE/Phanie

„Az ebben a nagyon nehéz, hogy ki védi meg a magzatot, a méhen belüli embert, inkább nevezzük így. Az a két ember, aki meg tudná védeni, azok a szülei.

Ha ők úgy döntenek, hogy nem kell ez a gyermek, és ők inkább a terhességmegszakítás mellett döntenek, akkor nem lehet ezt a gyermeket megvédeni kívülről.

Ebben van különbség az állatok és emberi magzat között. Az állatoknál maga az állati anya nincsen ilyen döntési helyzetben, hanem a körülmények, az állatvédők, az emberek, a külső szervezetek tudják védeni és támogatni azt a magzatot, amely az állat méhében megfogan" - reagált dr.Téglásy Imre szavaira dr. Dékány Ágnes, amihez a stúdióban ülő orvos-jogász annyit tett hozzá, nekik az a feladatuk, hogy a fejlődő magzatot védjék,

amit úgy tudnak elérni, hogy a fiataloknak elmondják, milyen szép az élet, az anyaság.

Nem is a jogszabályok a legfontosabbak, hanem a jó szó, a családi nevelés, ezzel lehet megfogni a gyerekeket, megmutatni nekik, hogy mi az élet rendje, mi a természet törvénye, és hogy ne akarjuk a természet törvényeit megváltoztatni, mert azzal csak rosszul járunk"

- magyarázta dr. Rojkovich Bernadette.

Keresztes Ilona arról beszélt, hogy

egy emberi magzat védelme sokkal nehezebb, mint például egy macska, kutya vagy egy cirkuszi állat magzatáé.

Már csak amiatt is, mert ezeket az élőlényeket mindenki sajnálja, és így könnyen kialakul a konszenzus az állatok védelme érdekében. Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy az abortusz több embert érint. A magzaton túl a szülei mellett az egész családot.

Olyan sok embert érintenek az abortuszok, és annyira sebzett a társadalom ezzel kapcsolatban, hogy akármikor szóba hozzuk a kérdést, borzasztó nagy érzékenységgel találkozunk"

- tette hozzá.

Újszülött hatos ikrek egyike a krakkói egyetemi klinikán 2019. május 21-én. A négy lány és két fiú május 20-án hajnalban jött világra császármetszéssel az édesanya 29 hetes várandóssága után. Az anya jól van, a csecsemőket inkubátorba helyezték Forrás: MTI/PAP/Lukasz Gagulski

Abortusz vagy élet?

A műsorból kiderült, hogy a magyar szabályozásnál szigorúbb a lengyel, de például enyhébbek az egyes amerikai tagállamokban alkalmazottak, a hazai valahol a skála közepén helyezkedik el.

Magyarország Alaptörvénye ugyan kimondja, hogy a magzat a fogantatása pillanatától védelmet érdemel, ugyanakkor a magzatvédelmi törvény rendelkezik az abortusz lehetőségéről.

„Nem lehet eltörölni az abortuszt egy az egyben. Azt lehet, hogy átvinni illegálisba, de az onnantól kezdve rögtön életveszélyessé változik,

nagyon sok nő bele fog halni abban az esetben, ha egy ország egyik pillanatról a másikra megtiltja az abortuszok elvégzését.

Sokkal inkább abba az irányba kellene az emberek gondolatvilágát, tudását elvinni például a fiatalkori felvilágosítás során, hogy magának a szexuális életnek csak az egyik szelete az örömszerzés, egy másik fontos szelete a felelősségvállalás" - mondta a szülész-nőgyógyász kiemelve, hogy nem létezik olyan védelmi módszer a nem kívánt terhesség ellen, ami százszázalékos lenne.

Én vágynék arra, hogy abortuszmentes világ legyen"

– tette hozzá Keresztes Ilona párhuzamot vonva az évszázadokkal korábbi rabszolgatartással, mondván, hogy a rabszolgák is emberek voltak, de ők sem számítottak annak, és az ő életüket sem védte senki.

Kisbaba inkubátorban Forrás: MTI/Soós Lajos

Néma sikoly

1984-ben készült egy abortuszellenes dokumentumfilm, Néma sikoly címmel, amely egy 12 hetes terhesség megszakítását mutatta be ultrahangos felvételeken keresztül.

A képsorokon látszik, hogyan küzd a magzat és hogyan sikolt fel fájdalmában.

Ebből nem vetítettek részleteket a műsorban, mivel 18 éven aluliaknak nem ajánlott tartalom, de arról a gondolatról beszélgethettek, amit az alkotás felvetett. Eszerint a nők is az abortusz áldozatai, mert nem tudatják velük, hogy mi az igazság, mi is valójában az abortusz. Tízezreknek szakad át, fertőződik, gyakorlatilag működésképtelenné válik a méhe.

Nincsenek tisztában azzal, hogy az abortuszon átesett nők egy része soha többé nem szülhet.

Dr. Rojkovich Bernadette kiemelte, hogy hazánkban sem tájékoztatják a nőket kellőképpen az abortuszról. A terhes kismamákkal beszélgető védőnők azt mesélték neki, hogy sokan beszűkült tudatállapotba kerülnek a terhesség alatt. Aztán arról beszélgettek a műsorban,

hogy az abortusz szinte mindenkinél krízist, keserűséget, fájdalmat okoz.

Keresztes Ilona megemlítette, hogy az abortusz nem egy pillanatban született, hanem egy nagyon nehéz folyamatban érlelődött döntés. Idézett abortuszban részt vevő orvosok, nővérek szavaiból, akik elárulták, hogy a nőknek a folyamat utáni ébredés a legnehezebb.

Sokan sírnak, a gyereküket szólítják, és abban reménykednek, hogy az egész nem történt meg.

Volt olyan, aki a műtőasztalról szállt le azzal, hogy meg akarja tartani a kisbabáját, és azóta nagyon boldog, hogy anya lett.

A három vendég az M5: Ez itt a kérdés című adásában október 30-án Forrás:M5

Semmiképpen sem megítélni kell az asszonyokat, hiszen nem jó szándékból döntenek az abortusz mellett, hanem filmekkel, beszélgetésekkel, a védőnői hálózat továbbfejlesztésével segíteni nekik, néha egy-egy mondat, egy gesztus meg tudja változtatni az asszonyok véleményét arról, hogy mi legyen a babával"

– tette hozzá dr. Rojkovich Bernadette.

Mindenképpen fel kell villantani, hogy nem az egyetlen lehetőség az, hogy meg kell szakítani a terhességet, akár egy olyan szervezethez is lehet fordulni, ahol a biológiai anya kaphat támogatást, meg tudja szülni, át tud lendülni a nehézségeken, fel tudja nevelni a gyereket, vagy választhatja az örökbeadást"

- mondta zárszóként dr. Dékány Ágnes szülész-nőgyógyász, aki az emberi élet csodájával foglalkozik nap mint nap, és a műsor többi vendégével együtt mindent megtesz azért, hogy az összes magzat kapjon egy esélyt a sírásra-nevetésre, tapintásra, szerelemre, lélegzetvételre, a világ megannyi csodájának megismerésére, egyszóval az életre.