Megzsarolta a saját pártját a Jobbik frakcióvezetője

Budapest, 2019. október 23. Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője beszédet mond a párt október 23-i, az 1956-os forradalom és szabadságharc 63. évfordulóján rendezett megemlékezésén a VIII. kerületi Corvin közben 2019. október 23-án. MTI/Mónus Márton

A tavalyi pártszakadás óta nem volt akkora fejetlenség a Jobbikban, mint ami most kialakult: Jakab Péter a párt frakcióvezetője szerda reggel közösségi oldalán jelezte, visszalép az elnökjelöltségtől, mivel az országos választmány nem támogatta, hogy két és fél évig legyen elnök. A korábbi tervek szerint november 9-én tartották volna a tisztújítást, azonban Jakab visszalépése miatt később tartják a kongresszust.

Jakab korábban kemény feltételeket szabott azért, hogy elvállalja a megroppant párt vezetését. Elnökjelölti szándéknyilatkozatában leszögezte, hogy csak akkor hajlandó elvállalni a tisztséget, ha

• az általa meghatározott alelnökökkel dolgozhat együtt az új vezérkarban, és
• ha az új elnök, és így az elnökség mandátumát kitolnák két és fél évre, ami jelen esetben a 2022-es országgyűlési választás utánig tartana. A párt alapszabálya egyébként úgy rendelkezik, hogy két évig tart egy ciklus, így Jakab tervéhez alapszabályt is kellett volna módosítaniuk a küldötteknek.

A Jobbik közleményéből azonban kiderült, az Országos Választmány nem támogatta a politikus utóbbi feltételét.

A Jobbik keddi országos választmányi ülésén a küldöttek nem támogatták az újonnan megválasztandó Országos Elnökség mandátumának két és fél évre hosszabbítását, hogy az a 2022-es országgyűlési választások után járjon le

- írták.

Emiatt a testület "jelentős többséggel" felkérte az elnökséget, vonja vissza a tisztújító kongresszus kiírását, és töltse ki az eredeti, 2020 májusáig szóló mandátumát. Az elnökség ennek eleget tett, így a párt jövő év tavaszán tartja meg rendes tisztújító kongresszusát.

Elfogadom a Jobbik országos választmányának döntését, nem leszek a párt elnöke

- közösségi oldalán így kommentálta Jakab, hogy a párt vezető testülete megfúrta elképzeléseit.

Jakab Péter Forrás: MTI/Mónus Márton

Csakhogy a történet nem ér itt véget, hiszen több kérdés is felmerül a mai belháborúra utaló történésekkel kapcsolatban. Ahogy mi is beszámoltunk róla, többen is pályáztak az elnöki székre, Jakab mellett Varga-Damm Andrea, a párt parlamenti képviselője, és Lokody Levente erdélyi politikus is ringbe szállt volna. Nehezen érthető: attól, hogy Jakab visszalépett a küzdelemből, miért nem lehetett megtartani a tisztújítást a maradék két politikus között? Ez a lépés így meglehetősen antidemokratikusnak tűnik, de nemcsak ez az egyetlen probléma. Sneider Tamás pártelnök a napokban bejelentette, nem kívánja tovább vezetni a Jobbikot, nem tervezi, hogy újra vezető tisztséget vállaljon. Ehhez képest a demotivált politikus újabb fél évet kapott a nyakába, ami további csapás a gyenge lábakon álló pártnak.

Tegnap megírtuk azt is, hogy Vona Gábor, a párt alapítója, volt elnöke bejelentette, kilép a Jobbikból.