Magyarország kiváló terepe az amerikai befektetéseknek

Interjú egy amerikai üzletemberrel, InterContinental Budapest,  2019.10.09.
Vágólapra másolva!
Az egyik fő célunk, hogy bemutassuk a magyar és az amerikai kormányzatnak is, hogy miért érdemes befektetni ebbe a rendkívül módon prosperáló közép-európai országba, másrészt pedig szeretnénk demonstrálni a többi amerikai cégnek, akik eddig még nem ismerték Magyarországot, hogy miért is érdemes ebbe az országba befektetni – mondta Eric Stewart, a Magyar-Amerikai Üzleti Tanács elnöke az Origónak adott interjújában. 
Vágólapra másolva!

Miről szól az Amerikai-Magyar Üzleti Tanács tevékenysége?

Négy évvel ezelőtt hoztuk létre ezt a tanácsot, a központja Washingtonban van. Mindennek az az oka, hogy az Egyesült Államokban működő cégeknek a 30 százaléka a fővárosban található, így a legjobb kapcsolódási pontot így lehet megtalálni a cégek és később egy másik ország között.

Ez a 30 amerikai cég legalább egymilliárd dollárnyi tőkét fektetett be Magyarországon. Az egyik fő célunk, hogy bemutassuk a magyar és az amerikai kormányzatnak is, hogy miért érdemes befektetni ebbe a rendkívül módon prosperáló közép-európai országba. Másrészt pedig szeretnénk demonstrálni a többi amerikai cégnek, akik eddig még nem ismerték Magyarországot, hogy miért is érdemes ebbe az országba befektetni.

Eric Stewart, a Magyar-Amerikai Üzleti Tanács vezetője minél több amerikai cégnek mutatná be Magyarországot Fotó: Szabó Gábor - Origo

Kikkel találkozik mostani magyarországi látogatásán?

Természetesen a magyar gazdasági életet reprezentáló személyekkel, valamint azokkal a kormányzati szereplőkkel, akik a gazdasági-pénzügyi szabályozásért felelnek. Az a 30 cég, amelyet a tanács képvisel, azzal az üzenettel érkezett Magyarországra, hogy az ország nagyon jó úton halad, és egy hatalmas eredmény, hogy a magyarországi külföldi befektetések terén az Egyesült Államok a második helyen áll. Mindezek mellett természetesen a 30 cég teljesen különféle érdeklődéssel bír az ország iránt.

Milyen területeken lát lehetőséget még jelentős amerikai befektetésekre Magyarországon?

Az egyik legfőbb terület az IT, a mezőgazdaság és a feldolgozóipar, ahol még vannak komoly lehetőségek, de két területet mindenképpen szeretnék kiemelni. Az egyik a hadügyi, míg a másik az energiaszektor. Magyarország korábban bejelentette, hogy a NATO elvárásaival összhangban a nemzeti össztermékének a két százalékát fogja védelemre fordítani. Mindez pedig nagyon jelentős lehetőség az amerikai cégek számára, hogy a lehető legmodernebb eszközökkel segítsék ennek a megvalósítását.

A hadügyi és energetikai területen még rengeteg lehetőség van a magyar-amerikai gazdasági együttműködés előtt Fotó: Szabó Gábor - Origo

Világosan látszik, hogy Magyarország mindent elkövet annak érdekében, hogy csökkentse a függőségét az orosz gázimporttól, és ebben az Egyesült Államok komoly segítséget tud nyújtani Budapestnek, ha közelben lévő LNG-terminálokkal sikerül közvetlen összeköttetést létrehozni.

Bízom benne, hogy a térségbeli országok együttműködése révén sikerült elérni, hogy a régió energiafüggősége csökkeni fog.

Miért vonzó befektetési célpont Magyarország az amerikai cégeknek?

Rengeteg dolog szól Magyarország mellett, így az alacsony társasági adó, a rendkívül jól képzett-és innovatív munkaerő. Mindemellett Budapest is nagyon jó összekötő pont Nyugat- és Kelet-Európa között.

Mind az új, mind a régebbi befektetések számára nagy lehetőségeket rejtenek a HIPA által nyújtott szolgáltatások. Szeretnénk megmutatni az amerikai kis- és középvállalkozásoknak, hogy érdemes ezeket a lehetőségeket kihasználniuk, mivel Magyarország egy nagyon jövedelmező befektetési célpont.

Ön elégedett a magyar-amerikai gazdasági kapcsolatok jelenlegi szintjével?

Soha nem lehetett elégedett egy ember, mivel mindig van előrelépési lehetőség. Mivel jelenleg még mindig Németország a legnagyobb befektető Magyarországon, és az Egyesült Államok a második, így még mindig van hová fejlődni.

Amiben előrelépési lehetőséget látok az az, hogy a magyar vállalkozóknak sokkal több befektetést kellene végrehajtaniuk az Egyesült Államokban, mivel így lényegesen kiegyensúlyozottabbak kennének a kapcsolataink.

Eric Stewart: Javítani kell a magyar-amerikai kereskedelmi egyensúlytalanságon Fotó: Szabó Gábor - Origo

Jelenleg a befektetések többsége Amerika felől érkezik, és még bőven lenne lehetősége a magyaroknak, hogy javítsanak a meglévő egyensúlytalanságon. Az Amerikai Egyesült Államok méretéből fakadóan bőven lenne lehetősége a magyar vállalatoknak helyet találnia az amerikai piacon. Magyarország egy nagyon innovatív ország, nagyon nagy találmányok születtek itt. A legfontosabb az lenne, hogy a találmányokból, ötletekből hogyan lehetne a leghatékonyabb módon a piacon jól értékesíthető terméket eladni. Ebben is segíteni kíván az általam vezetett tanács.

Hogyan látja a magyar-amerikai politikai kapcsolatok jövőjét? Pár évvel ezelőtt inkább a feszültségektől volt hangos a sajtó...

A korábbi Bush-kormányzat idején nagyon jók voltak a politikai kapcsolatok, és ennek eredménye volt a magyar NATO- és EU-csatlakozás is. A Bush-adminisztráció számára nagyon fontos volt a közép-európai térség, és mindez megalapozta azt, hogy a térségbeli országokban alapvetően nagyon jó a közvéleményben az Egyesült Államokról alkotott kép. Nagy hiba volt az Obama-adminisztráció részéről, hogy elhanyagolta a térséget, és inkább Délkelet-Ázsiára fókuszált.

Nem szabad elhasználni azt a pozitív bizalmat, amit a korábbi évtizedekben Amerika kialakított ebben a térségben. Bízom benne, hogy a következő években ismételten a korábbi szintre emelkednek a politikai kapcsolatok a térség országaival, mivel értelemszerűen Oroszország és Kína is arra törekszik, hogy minél jobban megvesse a lábát ezen országokban. Mindez egy óriási verseny is egyben, amiben az Egyesült Államok nem maradhat le.

Eric Stewart: Több komoly hibát is vétett az Obama-kabinet Fotó: Szabó Gábor - Origo

Hogyan látja a világkereskedelem jövőjét, főleg a kínai-amerikai vámháború fényében?

Ez egy nagyon nehéz és fájdalmas helyzet sok cég számára. Trump elnök arra törekszik, hogy az amerikai és a kínai cégek hasonló versenyfeltételek között legyenek kénytelenek működni. Ha egy cég Kínában akar tevékenykedni, akkor rengeteg feltételnek kell megfelelnie, míg az Egyesült Államokban teljesen szabad a privátszektor, így könnyebb érvényesülni is. A hosszú távú cél, hogy globálisan is egyenlő feltételek legyenek, mindez pedig áldozatokkal is jár. Egyértelműen nem fair, hogy míg az amerikai cégek egyfajta feltétel szerint játszanak, addig a kínai cégek egy másfajta szabályozás mentén haladnak előre.