V4NA: Kettős mércét alkalmaz Brüsszel a biztosok megítélésében

Vágólapra másolva!
A biztosi tárcák elosztása és az uniós biztosok kinevezése az egyik legfontosabb nyilvános politikai meccs az európai színtéren. A szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosi poszt megszerzésével Magyarország az első fordulóban rendkívül jól szerepelt: egy, az unió és Magyarország jövője szempontjából is kulcsfontosságú területet szerzett meg hazánk, amely kivételes lehetőségeket tartogat a nemzeti érdekérvényesítés szempontjából. Lánczi Tamás politológus elemzése a V4NA nemzetközi hírügynökség számára.
Vágólapra másolva!

A biztosi tárcák elosztása és az uniós biztosok kinevezése az egyik legfontosabb nyilvános politikai meccs az európai színtéren. A szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosi poszt megszerzésével Magyarország az első fordulóban rendkívül jól szerepelt: egy, az unió és Magyarország jövője szempontjából is kulcsfontosságú területet szerzett meg hazánk, amely kivételes lehetőségeket tartogat a nemzeti érdekérvényesítés szempontjából.

A második forduló azonban még tart, és Magyarország biztosjelöltjét, Trócsányi Lászlót összeférhetetlenségre hivatkozva nem engedték át az Európai Parlament jogi szakbizottságán. A politikai kettős mérce nyilvánvaló, hiszen a korrupciós botrányokkal és súlyos összeférhetetlenséggel gyanúsított nyugat-európai jelöltekben semmi kivetnivalót nem talált a szakbizottság. Ők ugyanis, szemben a magyar jelölttel, megfelelnek az EP legfőbb elvárásának: bevándorláspártiak. A svéd biztosjelölt – aki egyébként kommunistaként kezdte politikai pályafutását – például számtalan alkalommal védte hazája migrációs politikáját, így előre megváltotta jegyét a Bizottságba. A francia jelölt ellen jelenleg is vizsgálat folyik, a gyanú szerint ugyanis európai parlamenti képviselőként nem megfelelően gazdálkodott a rendelkezésére álló pénzügyi kerettel. Érdemes megemlíteni még Spanyolország jelöltjét, Josep Borrell szocialista politikust, akinek karrierje csúcspontjaként sikerült elérnie, hogy a Lisszaboni Szerződésben még utalás se legyen a kereszténységre. Trócsányi elutasítása fájó veszteség, hiszen egy kiválóan felkészült jelöltről volt szó, azonban sokkal fontosabb a terület, amire most új biztost jelöl Magyarország, Várhelyi Olivér nagykövet, a brüsszeli állandó képviselet vezetőjének személyében.

A Bizottság még nem állt fel, és a magyar kormány a legutolsó pillanatig számíthat zavarórepülésekre Brüsszelből. Magyarország mindeddig jól manőverezett az európai nagyhatalmak küzdelmében, ügyesen megversenyeztetve Merkelt és Macront. A francia-német tülekedés azonban tovább folytatódik, és a nemzeti érdek pragmatikus érvényesítését képviselő magyar kormánynak résen kell lennie a jövőben is.

Lánczi Tamás, politológus