Megállapodott a máltai Birgu városában (közismert olasz nevén: Vittoriosa) Németország, Olaszország, Franciaország és Málta a Földközi-tengeren - a többségében Soros György pénzelte - álcivil szervezetek által bérelt hajókon csempészett migránsok elosztási mechanizmusáról - jelentette be Michael Farrugia máltai belügyminiszter. Mindez azt jelenti, hogy az elfogadott dokumentumot egy „átfogóbb" uniós megállapodás alapjául készülnek majd beterjeszteni az uniós belügyminiszterek következő tanácskozásán.
Magyarul, ismét újrakezdődik a vita a kötelező kvótáról.
Mindez abból a szempontból is egy komoly fordulat, mivel a hazai balliberális ellenzéki erők 2015 óta folyamatosan tagadják a kvóták létét, és azt is, hogy Brüsszelben ilyen módon akarnák a tagállamokra erőltetni a migránsokat. A mostani máltai döntés, és az uniós belügyminiszterek elé terjesztendő határozattervezet azt mutatja, hogy
a balliberálisok állításával szemben a brüsszeli döntéshozók korlátlan számú illegális bevándorlót erőltetnének a tagországokra.
Magyarország volt az egyedüli uniós tagállam, ahol 2016-ban az Orbán-kormány megkérdezte az embereket arról, hogy akarnak-e kvótákat. A népszavazáson több mint 3,3 millió ember mondott nemet a kötelező betelepítési kvótáról. A magyar emberek döntésének a szellemében Orbán Viktor miniszterelnök többször is elmondta, hogy hazánk nem enged semmilyen kvótának.
A Politico brüsszeli lap korábban kiszivárgott hírek alapján egyébként arról írt,hogy a dokumentum a menekült megnevezés helyett menedékkérőként és migránsként említi a tengeren érkezőket.
Vagyis elsősorban nem a háború és az üldöztetés elől menekülők átvételéről, hanem a jobb élet reményében érkező gazdasági bevándorlókról van szó.
Ez a változtatás Olaszország nyomására történhetett, mivel szerintük a Földközi-tengeren érkezők döntő többsége nem jogosult a menekültstátusra.
A 2016-os népszavazási kampányban a balliberális erők többször is arról beszéltek, hogy semmi értelme nincsen az egésznek, mivel nincsen semmilyen kvóta. Molnár Gyula, az MSZP azóta már megbukott elnöke szerint pártja feleslegesnek és kockázatosnak tartja a népszavazást, de
kész lenne támogatni a kormányt a kötelező kvóták elleni fellépésben abban az esetben, ha az Európai Unió valóban tervezne ilyen lépéseket.
A Bokros Lajos vezette, azóta már megszűnt Modern Magyarország Mozgalom, a szintén megszűnt Együtt és a Karácsony Gergely vezette Párbeszéd Magyarországért azt állította a kampányban, hogy
az EU-nak nincs olyan javaslata, amely illegális bevándorlók betelepítéséről szól.
Persze minden esetben elmondták, hogy nem bevándorlókról van szó, hanem úgynevezett menekültekről. Azóta kiderült, hogy már az olasz hatóságok is elismerik, hogy a Földközi-tengeren átkelők között elenyésző számban vannak valódi menekültek.
Ujhelyi István (MSZP) is tagadta a kötelező kvóta tervét, Vona Gábor (Jobbik) pedig azt mondta, egy pár ezer fős kvótáról lehet gondolkodni.
Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnökének véleménye szerint, a népszavazási kérdés „hülye", ezért tanácsolja a választópolgároknak azt, hogy „hülye választ" adjanak a népszavazási kérdésre, és szavazzanak érvénytelenül.
Tehát az MKKP is tagadta a kvóták létét.
A nulla százaléknyi támogatóval bíró Magyar Liberális Párt Fodor Gábor vezetésével úgy beszélt, hogy a népszavazás alapvetően nem a kvótáról vagy a migránsokról szól, hanem leginkább az Európai Unió és Magyarország viszonyáról. Tehát ők is tagadták a kvóták létét.
Mellár Tamás, aki jelenleg a Párbeszéd országgyűlési képviselője, szerint is ez a népszavazás „egy migránsostyába csomagolt kilépési pirula", a népszavazás kimenetele szempontjából pedig az „igen" és a „nem" szavazatok aránya a fontos. A kvóták létét tehát a Párbeszéd országgyűlési képviselője is tagadja.
Molnár Csaba, a Gyurcsány-párt EP-képviselője 2016 szeptemberében azt mondta, hogy a pozsonyi uniós csúcs eredményei végleg feleslegessé tették a kötelező betelepítési kvótáról kiírt népszavazást.
A politikus szerint egyértelmű, hogy nem lesz kényszerbetelepítés,
ezért értelmét vesztette a kampány. A mostani máltai döntés azonban ismét rácáfolt a balliberális EP-képviselői szavaira.
Azonban nemcsak a balliberális országgyűlési és EP-képviselők tagadják a valóban létező kvótaterveket, hanem a most ringbe szálló ellenzéki polgármesterjelöltek is. Ez alól az ellenzék Sopronban induló egyik jelöltje, Varga Norbert sem kivétel.2016-ban azt mondta, hogy nem veszélyeztetik a keresztény társadalmakat a muszlim bevándorlók, a határkerítés megépítése helyett pedig hagyni kellett volna, hogy a migránsok átvonuljanak Magyarországon.
Nem Sopron az egyetlen város, ahol ellenzéki politikusok megdöbbentő nyilatkozatot tettek a bevándorlásról.A vidéki nagyvárosok közül Szeged szocialista polgármestere, Botka László a migránsválság csúcspontján, 2015-ben úgy fogalmazott, hogy a város lakosságát egyáltalán nem zavarták a menekültek. Botkát az MSZP kongresszusa 2017 elején miniszterelnök-jelöltté választotta. A politikus bukásában valószínűleg kulcsszerepet játszott, hogy
az év májusában a Reuters hírügynökségnek azt mondta, hogy ha a baloldal hatalomra kerül, azon lesz, hogy „a kerítés minél gyorsabban lebontható legyen.”
Mivel a kerítés támogatása a magyar választók körében a felépítés óta 90 százalék körül mozog, ezért Botka ezen kijelentése még mélyebbre taszította az egyébként sem szárnyaló MSZP-t.
Nemény András (MSZP) szombathelyi önkormányzati képviselő, a helyi ellenzék polgármesterjelöltje is megdöbbentő nyilatkozatot tett a 2015-ös migránsválság idején, többek között azt mondta: a bevándorlók közel sem jelentenek akkora problémát,
és van rá egy jó, valós válasz, az Európai Unió kvótarendszere.
Karácsony Gergely, Zugló teljesen alkalmatlan polgármestere, a baloldal főpolgármester-jelöltje sem támogatta a kötelező betelepítés elutasítását, 2016 szeptemberében pedig az október 2-i kvótanépszavazás bojkottálására szólított fel.
Márki-Zay bevándorláspárti nézeteit abban a propagandakönyvben fejtette ki, amit a bukott televíziós műsorvezető és (szintén bukott) Gyurcsány-párti főpolgármester-jelölt, Kálmán Olga írt róla. A hódmezővásárhelyi városvezető szerint „a legfontosabb kérdés nem maga a bevándorlás, hanem az integráció". Márki-Zay szerint,
amíg Magyarország az unió tagja, addig a kormány ezt nem tudja megakadályozni, különösen úgy nem tehet különbséget, hogy a fekete bőrű vagy a mohamedán vallású nem jöhet, a többi meg igen.
A hódmezővásárhelyi városvezető annak a meglepő véleményének is hangot adott, hogy
összességében inkább pozitív, mint negatív hatást gyakorolt a nagyszámú, egy időben történő bevándorlás egy adott térség gazdasági fejlődésére. Ezt kijelentést egyébként és természetesen semmilyen adat nem támasztja alá.
Egy kanadai típusú szereteten és elfogadáson alapuló társadalomra lenne szükség Magyarországon is, hogy legkésőbb egy generáció múlva sokkal befogadóbb legyen a társadalom és a vegyes házasságból született gyerekek is lelkes hazafiakká váljanak –
fejtette ki a bevándorláspárti politikus a bukott televíziósnak.
A nyíltan antiszemita Jobbik politikusa, Mirkóczki Ádám sem fukarkodott a migránspárti kijelentésekkel az elmúlt években.
Eger egyik ellenzéki polgármesterjelöltje korábban rémhírterjesztésnek nevezte a bevándorlási tervekről szóló nemzeti konzultációt, valamint nem szavazta meg a kötelező kvóta elleni alkotmánymódosítást.
Mirkóczki hivatalosan az Egységben A Városért Egyesület színeiben indul, ám a teljes balliberális oldal (MSZP, DK, LMP, Momentum) felsorakozik mögötte, vagyis olyan pártok, amelyek nyíltan bevándorláspárti nézetet vallottak és vallanak a mai napig.
Végezetül pedig ne felejtkezzünk el Fekete Zsoltról, az MSZP salgótarjáni polgármesteréről sem. A város közgyűlésének baloldali többsége 2016-ban leszavazta a kötelező betelepítési kvóta elutasításáról szóló határozat napirendre vételét. Fekete Zsolt egyébként az október 13-i önkormányzati választáson is indul a városvezetői posztért.