Karácsony Gergely most a Kúrián bukott meg

Budapest, 2019. július 5. Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd főpolgármester-jelöltje az őszi önkormányzati választásról tartott budapesti sajtótájékoztatón a Szabadság híd pesti hídfőjénél 2019. július 5-én. Hat ellenzéki párt, az MSZP, a Párbeszéd, a DK, a Jobbik, az LMP és a Momentum megállapodott arról, hogy az őszi önkormányzati választáson közösen támogatott jelölteket indítanak az összes budapesti kerületben. MTI/Szigetváry Zsolt

Magyarország Alaptörvénye nem írja elő állami szervek semlegességét a választási kampányban -így döntött a Kúria abban az ügyben, amit a teljesen alkalmatlan Karácsony Gergely kezdeményezett Gulyás Gergellyel, a Miniszterelnökség vezetőjével szemben.

2019. szeptember 12-én Gulyás Gergely az alábbiakat nyilatkozta: „...miután Tarlós István szükségesnek látta, megállapodást kötött olyan ügyekben is, ami akár kormányzati hatáskör, hogy milyen formában kíván ezekbe beleszólni és a kormány erre lehetőséget biztosított. (...)

Aki alkalmas főpolgármesternek, az együttműködést keres a kormánnyal, aki alkalmatlan, mint Karácsony Gergely, az pedig elutasítja az együttműködés lehetőségét és hadállásnak tekinti a főpolgármesteri tisztséget.

(...) megállapodás, az egy politikai megállapodás. Az kettejük között érvényes." 2019. szeptember 9-én az Info Rádió műsorában a miniszter részéről elhangzott, hogy "ez egy politikai, és nem egy közjogi megállapodás, ilyen értelemben az kettejük között érvényes."

Gulyás Gergelynek adott igazat a Kúria a teljesen alkalmatlan Karácsony Gergellyel szemben Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

A Nemzeti Választási Bizottság is elutasította Karácsonyt

A teljesen alkalmatlan Karácsony Gergely kifogást nyújtott be a Fővárosi Választási Bizottsághoz (FVB) arra hivatkozással, hogy Magyarország kormánya a kampányban jogszerűtlen módon járt el és ezzel megsértette a választási eljárásról szóló törvényt. Karácsony szerint Gulyás sérelmezett kijelentései kampányeszköznek, illetve kampánytevékenységnek minősülnek. Az FVB elnöke a kifogást 2019. szeptember 16-án áttette a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB).

Az NVB a 394/2019. számú határozatával a kérelmező által benyújtott kifogást elutasította. Karácsony később felülvizsgálati kérelmében kérte az NVB határozatának megváltoztatását, a kifogásnak való helyt adást és a jogsértésnek megfelelő jogkövetkezményekről való rendelkezést a Kúriától.

A Kúria kimondta, a felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria mindenekelőtt arra mutatott rá, hogy

a miniszteri tájékoztatásban megjelenő kormányzati álláspont a kérelmezői főpolgármester-jelölt számára nem vitatottan hátrányos, míg egy másik főpolgármester-jelölt számára előnyös, ami a szavak hétköznapi, általánosan elfogadott jelentése szerint ugyan a választói akarat befolyásolására alkalmas kampánytevékenységként is értelmezhető, azonban ez a tevékenység a 2018. XII. 28.-a óta hatályos új módosított Ve. 142. §-a alapján nem minősül választási kampánynak.

A Kúria egyetértve az NVB álláspontjával és annak érvelésének nagy részével, nem osztotta a kérelmező azon álláspontját, hogy jelen ügyben a jogszabályi feladatokon túlmutató olyan állásfoglalás történt volna, amelyet nem tehetett volna meg a miniszter.

A Kúria áttekintve a magyar alkotmánybíróság gyakorlatát, úgy találta, hogy Magyarország Alaptörvényének autentikus értelmezését adó alkotmánybírósági gyakorlata engedi a párt- és kormánykommunikáció keveredését. Ezért a Kúria álláspontja szerint Magyarország Alaptörvénye nem írja elő – az egyébként nem semleges természetű – állami szervek semlegességét a választási kampányban.