Így tömi pénzzel a liberális médiát a Soros-hálózat

Vágólapra másolva!
Milliárdos tőzsdespekulánsként ismerte meg a világ Soros Györgyöt, az kevéssé köztudott tény, hogy a nyílt társadalmak építésének tervét dédelgető, bevándorláspárti mágnás a közvélemény befolyásolására is dollármilliárdokat fordít. Soros médiaértékeltségeinek száma globálisan 180-ra tehető, amelyek segítségével több száz millió embert ér el, de finanszírozza a liberális újságírást propagáló civil szervezeteket, sőt több helyütt az újságíróképzést is - írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.
Vágólapra másolva!

A média világa mindig is nagyon érdekelte Soros Györgyöt. A "Soros: The Life and Times of a Messianic Billionaire" című könyvből kiderül, hogy a tőzsdespekuláns gyerekként többek között újságírói karriert képzelt el magának. A Michael T. Kaufman által írt könyv szerint mielőtt Soros elhagyta volna Magyarországot, faliújságokat írt. Ezt a tevékenységet egyébként a kommunista hatalom kifejezetten bátorította.

Forrás: V4NA

Bár Soros vonzódott a média világához, az újságok figyelmét sokáig nem keltette fel. 1981-ben az Institutional Investor című üzleti lap címlapsztorijában szerepelt, amely a világ legjobb pénzügyi szakembereit foglalta össze. Később, 1983-ban amikor újraházasodott a The New York Times (NYT) egy szót sem volt hajlandó írni az esküvői bejelentésről. Ez az állapot azonban teljesen megváltozott 1993-ban, amikor spekulációk révén bedöntötte a brit fontot, hirtelen minden lap foglalkozni kezdett vele.

A NYT 1997-ben azt írta, hogy Soros "az elmúlt évtizedben több mint 1 milliárd dollárt fordított a sajtószabadságra és politikai pluralizmusra". A cikk egyébként megjegyzi, hogy Fehéroroszországban 3 millió dolláros pénzbírsággal sújtották a Soros-alapítványt adóelkerülés miatt. Egyes források szerint már 1994-ben csak Kelet-Európában a Soros-birodalomhoz tartozott 40 független rádió- és tv-csatorna, valamint több kiadvány is. Az orosz médiapiacon is megjelentek a befektetései, 1998-ban 10 millió dollárral szállt be egy 80 millió dolláros alapba, amelynek célja az volt, hogy független médiavállalkozásokat segítsenek ki a gazdaságilag megrogyott Oroszországban.

Az ezt követő években a Soros-birodalom hatalmas médiaérdekeltségekre tett szert. Mai napig jelen van a világ vezető médiumainál, legyen szó print, online, rádió- vagy televíziós csatornáról. Pontos adat nem nagyon van, de körülbelül 180 sajtótermékben és a sajtószabóságot őrző szervezetben van érdekeltsége Sorosnak, amelyeket több mint 30 Nyílt Társadalom Alapítványhoz tartozó szervezet finanszíroz. A számítások szerint a közel 200 sajtótermék közül 13 havonta 300 millió embert ér el világszerte, köztük van az amerikai közszolgálati rádió is (National Public Radio), amelyet Soros 1,8 millió dollárral tömött ki korábban. Továbbá olyan neves és nagy elérésű sajtóorgánumokhoz van bejárása, mint a The New York Times, a Washington Post, az Associated Press, a CNN vagy az ABC.

Forrás: V4NA

Amellett, hogy sajtótermékeket finanszíroz, Soros szereti a sajtóval foglalkozó szervezetekbe is betenni a pénzét. Ilyen például a Free Press nevű szervezet, amelyet korábban 1,4 millió dollárral támogatott meg a milliárdos. Ennek a szervezetnek az egyik célja, hogy az internetet "szabaddá" tegye. Ez a csoport mindössze egy a sok közül, amelyeket Soros pénzel, de a Center for American Progress is kapott már 7,3 millió dollárt tőle. Ez a szervezet működteti a Think Progress nevű blogot, amely már-már szélső liberális nézeteket tesz közzé. Soros pénzéből élnek a tényfeltáró újságírással foglalkozó szervezetek is, mint a Center for Public Integrity (3,7 millió dollár), a Center for Investigative Reporting (1,1 millió dollár), a Media Matters (1,1 millió dollár), a Sundance Institute (1 millió dollár) és a ProPublica nevű szervezet is, amely 2010-ben két évre, kétszer 125 ezer dollárt kapott a milliárdostól.

Soros György továbbá kiveszi a részét az újságíróképzésből is. 2013-ban a tőzsdespekuláns 9,7 millió dollárral támogatta az amerikai Columbia Egyetem újságíróképzését. A tanintézmény lett a világon a harmadik legnagyobb Soros-támogatáshoz jutó egyetem. Érdekesség, hogy az egyetem további 1,6 millió dollárt kapott a Tides Foundationtől, amely szintén a Soros-birodalom tagja. A Columbia Egyetem újságíróképzési szakán dolgozó tanárok jóval több mint fele egyébként liberális és liberális beállítottságú sajtóorgánumoknál dolgozik.

Forrás: V4NA

Termeszétesen a milliárdos saját, külön bejáratú egyetemén, a Budapesten található CEU-n is folyik kommunikáció- és médiatudományi mesterképzés.

Soros a visegrádi négyek (V4) országaiban sem tétlenkedik, ha a sajtóról van szó. Tevékenysége leginkább Magyarországon érhető tetten, hiszen Orbán Viktor magyar miniszterelnök elsőként rántotta le a leplet az úgynevezett Soros-tervről, amely Európa bevándorlókkal elárasztását célozza. Éppen ezért Soros mindent megtesz a magyar kormány lejáratásáért, amelyhez az ország baloldali, liberális sajtója segítőkezet nyújt. Az egyik ilyen sajtóorgánum az Átlátszó nevet viselő baloldali portál, amely saját maga dicsekszik el azzal, hogy 2017-ben 46,7 millió forintot (közel 140 ezer eurót) kapott a Nyílt Társadalom Alapítványtól. 2016-ban is kaptak pénz Soroséktól, mégpedig 33 millió forintot (98,8 ezer euró).

Forrás: V4NA

Bár az Átlátszó nem tartozik a legolvasottabb portálok közé Magyarországon, a másik Soros-kitartott szélsőségesen liberális 444.hu viszont igen. A portált kiadó Magyar Jeti nevű vállalatban kisebbségi tulajdont vásárolt néhány évvel ezelőtt a Soros Györgyhöz köthető Media Development and Investment Fund (MDIF), amely több mint 100 millió forintot (299,5 ezer euró) fizetett ki a portál 20 százalék körüli részvénypakettjéért. Az MDIF több finanszírozóból áll össze, így a 160 millió dollárnyi összbefektetésüket a holland jótékonysági lottó, vagy éppen Svájc és Svédország fejlesztési alapjai dobták össze, de Soros is vastagon részt vállal üzleti tevékenységükben: az MDIF 2005 és 2009 között több mint 15 millió dollárnyi támogatást kapott a Soros-féle Open Society Institute-tól.

Emellett pedig több alkalommal előfordult, hogy Soros György véleménycikket jelentetett meg a hvg.hu baloldali portálon, de a legnagyobb ellenzéki televíziós csatornának, az RTL Klubnak is adott már nyilatkozatot.

Soros idei médiatevékenységének két igazán jelentős sarokköve van, az egyik Lengyelországban történt, a másik az Egyesült Államokban.

Lengyelországban csehországi vállalatán keresztül télen 60 százalékát szerezte meg annak a lengyel cégcsoportnak, amely Lengyelország második legnagyobb országos rádiójának, a Radio Zetnek is a tulajdonosa. Az Eurozet-csoportnak emellett több, vidéki nagyvárosban is fogható rádióadója is van. Egyes információk szerint Soros több mint 68 millió eurót szánt az üzletre. A felvásárlás ellen a lengyel kormánypárt, a jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) is tiltakozott. A párt szóvivője, Beata Mazurek akkor azt mondta, hogy a párt vezetősége egyetért abban, az államnak minden hatalmával azon kell lennie, hogy a tőzsdespekulánsok médiatulajdonlását visszaszorítsák, és a lengyel államnak nagyobb mértékben kell tulajdonosnak lennie a médiapiacon.

Az üggyel még a Deutsche Welle című német lap is foglalkozott. Mint ismertetik, a cseh SFS Ventures, amely egy Soros György által támogatott pénzalapot is tartalmaz, vásárolta meg az Eurozet-csoport 60 százalékát. Ez egy vegyesvállalat, amelyet a 2010-ben alapított cseh Sourcefabric és a már említett MDIF alkot.

Az Egyesült Államokban is aktívan tolta Soros a pénzt különböző médiumokba. A csőd szélén álló, kifejezetten fiatalokat célzó Vice Media 250 millió dolláros tőkeinfúziót kapott egy befektetési konzorciumtól, amelyben a tőzsdespekuláns is jelen van. A Vice Media adósságrendezését a 23 Capital nevű, kizárólag a sportra, zenére és szórakoztatóiparra összpontosító befektetési cég végzi, de a műveletben részt vesz a Soros Fund Management, a Fortress Investments és a Monroe Captal is.

Úgy tűnik, az internet nem menekülhet meg Soros befolyásától. A Charles Koch Intézet saját honlapján jelentette be, hogy a szervezet támogatja a New York-i Rágalmazásellenes Liga (ADL) azon kezdeményezését, amelynek célja a "jobboldali szélsőségesség" elleni küzdelem. A Koch Intézet honlapján közzétett információk arra utalnak, hogy a politikában jelentős befolyásra törekvő két amerikai multimilliárdos igyekszik arról is gondoskodni, hogy csak az általuk megfelelőnek tartott információk kerülhessenek fel az internetre. Hozzáteszik, hogy az online felület globális tartalomszűrését célzó kezdeményezés támogatói: a Comcast, az NBC Universal, a Kresge Alapítvány és a George Soros Karitatív Alapítvány.

A projektben részt vevő egyéb csoportok között számos Soros által finanszírozott szervezet található, köztük a londoni bejegyzésű „Hope not Hate" (Reményt, ne gyűlöletet) elnevezésű, migrációt támogató mozgalom. A Charles Koch Intézet, amelyet korábban az amerikai médiában a baloldali szervezetek támogatójaként emlegettek, ezúttal a jelek szerint az internetes cenzúra megvalósítására törekvő Trump-ellenes kezdeményezés mögé sorakozik fel. Ez ügyben úgy tűnik, hogy mind a progresszív, mind a „konzervatív" intézmények közös állásponttal rendelkeznek.