Lehetőségeket nyújt a különféle családi élethelyzetben, segít a munka világához való visszatérésben, az otthonteremtésben vagy akár az autóvásárlásban, így hozzájárulva ahhoz, hogy ne legyen semmilyen akadály a gyermekvállalás útjában
– mondta..
Fűrész véleménye alapján, a negatív tendenciák megfordítása érdekében a materiális eszközökön kívül legalább ilyen fontos az a családokat elfogadó, értékelő és megbecsülő társadalmi hozzáállás, a családbarát, befogadó környezet,
amely a gyermekes családokra nem problémaként, kiadási tételként és szén-dioxid kibocsátókként tekint, mint a zöldek, hanem olyan örök értékek képviselőiként, akik magukban hordozzák a jövőnket;
akik azzal, hogy felnevelik a gyermekeket, a legjobb befektetői a társadalomnak.
A Kopp Mária Intézet elnöke hangsúlyozta, a
kormány célja az, hogy évről évre könnyebb legyen a családalapítás.
A babaváró támogatás szabadon felhasználható bármely célra, és kellően nagy összegű ahhoz, hogy valódi segítséget nyújtson a fiatalok számára, ezért ösztönzően hathat majd a fiatalokra abban, hogy előrébb hozzák a családalapítás időpontját.
Az intézet kutatása szerint a
gyermekvállalási korban lévő 18–45 év közötti magyarok 40 százaléka elképzelhetőnek tartja, hogy igénybe veszi a babaváró támogatást a jövőben; a gyermektelenek 55 százaléka szeretné kihasználni ezt a lehetőséget,
míg a gyermekeseknek a negyede tervezi ugyanezt, azaz szeretne újabb kistestvért a családba.
Ezek az adatok és az, hogy a gyermekvállalási korban lévők átlagosan két-három gyermeket terveznek, a gyermektelenek 70 százaléka pedig szeretne gyermeket a következő öt éven belül, mindenképpen olyan előjelek, amelyek bizakodásra adhatnak okot – fűzte hozzá.
Fűrész Tünde elmondása alapján,
manapság ott születik több gyermek, ahol támogatják a nők visszatérését a munkaerőpiacra, ahol a munka és a család közötti egyensúly megvalósul.
Ezért is fontosak azok az intézkedések, amelyek azt támogatják, hogy a munkavállalás és a gyermekvállalás ne egymást kizáró, hanem egymást erősítő tényezők legyenek.
Ezt szolgálják az atipikus munkavégzést segítő szabályok, a gyed extra, a bölcsődei férőhelyek számának növelése, a Család és Karrier Pontok, a Családbarát munkahely-mozgalom bővülése,
vagy az apák és a nagyszülők bevonása a családi teendőkbe a számukra biztosított támogatásokkal, ellátásokkal vagy akár pótszabadságokkal – hívta fel rá a figyelmet.
A kutató közölte, hogy a párkapcsolatok stabilitása kapcsán elindultak kedvező folyamatok, hiszen amíg a 2000-es évek elején még csökkent a házasságkötések száma, addig 2010 óta már folyamatosan növekszik a számuk.
Most már harmadik éve 50 ezer fölötti ez a szám, ugyanez 35 ezer volt 2010-ben.
A válások száma ezzel szemben pont ellentétes képet mutat, míg 2010-ben még 24 ezer válást regisztráltak, addig 2018-ban már harmadával kevesebbet, mindösszesen 17 ezret, ez a szám soha nem volt ilyen alacsony, mint most. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan sajnos látható az is, hogy nő azoknak a száma, akik pár nélkül maradnak, elsősorban a magas képzettségű nők és az alacsony képzettségű férfiak között – tette hozzá.
Fűrész Tünde elmondta, hogy kutatásaik alapján, Magyarországon nemzetközi összehasonlításban kevés olyan nő él, aki nem vállalt gyermeket. Míg egyes országokban, például Finnországban vagy Ausztriában a befejezett termékenységű, 1970-ben született nők ötödének nem született gyermeke, addig Magyarországon ez az érték csak 12,9 százalék.
A magyar nők és férfiak legnagyobb része jellemzően nem szándékosan éli le gyermek nélkül az életét, hanem a gyermekvállalás halogatásának következményeként válik gyermektelenné
– emelte ki.
Közlése alapján, ma már a családi adó- és járulékkedvezményt csaknem a családok 100 százaléka igénybe veszi, a gyed és a gyes mellett is egyre többen dolgoznak, ami látszik abból is, hogy harmadával nőtt a kisgyermekes nők foglalkoztatási rátája 2010-hez képest.
A CSOK-szerződéseket megvizsgálva pedig elmondhatjuk, hogy
minden második szerződésben újabb gyermek születését vállalják, tehát remélhetjük, hogy a saját otthon nyújtotta biztonság is hozzájárul a gyermekvállalási kedv növekedéséhez
– hangsúlyozta.
Fűrész Tünde szerint ma már számos kutatás kimutatta, hogy
az unokákkal töltött idő jelentősen javítja az életkilátásokat, életminőséget.
Az aktív családi kapcsolat a mentális egészséget frissen tartja, és az unokákkal töltött pillanatok csökkentik a depresszió kockázatát is a nagyszülők körében.
Nem véletlenül írta annak idején Kopp Mária, hogy „az időskori boldogság alapja, hogy el tudjuk fogadni az új helyzetet, és annak megfelelő célokat tűzzünk ki magunk elé, mert a hasznos tevékenységek, a következő generációért érzett felelősség megélése alapozzák meg a kompetens, sikeres öregkort".
A Családvédelmi Akcióterv részeként megvalósuló nagyszülői gyed jól illeszkedik a kormány korábbi intézkedéseihez, például a Nők40-hez, amit nagymama nyugdíjnak is szoktak hívni, hiszen szorosabbra fonja a családi kapcsolatokat, és visszaadja a nagyszülőket a családoknak
- fűzte hozzá a kutató.
Fűrész külön kiemelte, hogy jelenleg Magyarországon van az egyik legkomplexebb családtámogatási rendszer.
Bátran kimondható, hogy
egyedülálló a magyar családpolitika, nemcsak azért, mert az állam a GDP 4,8 százalékát fordítja a családok támogatására, ami közel duplája a fejlett ipari államokat tömörítő OECD-átlagnak,
hanem azért is, mert számos lehetőséget nyújt a családoknak, köztük olyanokat is, amelyek igazi hungarikumnak számítanak, ilyen például a négygyermekes édesanyák személyi jövedelemadó-mentessége.
A közelmúltban megjelent Európai Családpolitikai Kitekintő című kiadványunk alapján elkészült rangsorban a magyar családpolitika élen végzett a franciával együtt
– hangsúlyozta.
A kutató szerint a demográfiai fordulat csak összefogással érhető el. Nem véletlenül fogalmaz úgy a családvédelmi sarkalatos törvényünk, hogy a családok védelme és a családok jólétének erősítése az állam, az önkormányzatok, az egyházak, a civil szervezetek, a médiaszolgáltatók és a gazdasági élet szereplőinek egyaránt feladata.
A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) fő feladata a családokat érő kihívásokra adható válaszok felkutatása, valamint a családokat a legjobban szolgáló intézkedések nyomonkövetése és megtalálása
– tette hozzá.
Fűrész Tünde elmondása alapján a család, mint a társadalom alapköve kiemelt védelemre szorul. Jelenleg rengeteg olyan támadás éri, amely hatalmas veszélyeket rejt a társadalmak számára.
Szerinte
a III. Budapesti Demográfiai Csúcs egy lehetőség a nemzetközi párbeszéd erősítésére, az együttgondolkodásra, és így a jó gyakorlatok, tapasztalatok megosztására.
„Emellett a világ minden tájáról érkező legmagasabb szintű kormányzati szereplőknek köszönhetően kiváló alkalom egy családpárti szövetség kialakítására és családbarát hálózat kiépítésére, hiszen kicsit nekünk magunknak is >>családdá<< kellene válnunk" – zárta interjúját a kutató.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
