Továbbra is csak vaddisznókat fertőz a sertéspestis Magyarországon

Mint arról korábban az Origo is beszámolt, Magyarországon is megjelent az afrikai sertéspestis (ASP), de egyelőre csak a vaddisznók között terjed a betegség, a házisertés-állomány továbbra sem érintett. Az állategészségügyi hatóság azokon a területeken, ahol vaddisznóban kimutatták az ASP vírusát, fokozottan, soron kívül vizsgálja mind a háztáji kis létszámú, mind a nagy létszámú állattartó telepeket annak érdekében, hogy a betegséget minél gyorsabban felfedezzék, illetve megelőzzék. Jelenleg 5 megyében találhatóak ilyen területek. Július óta ezekben a megyékben összesen 137 településen mintegy 5000 darab sertést öltek le a szakemberek azért, hogy megelőzzék a járványt. 

A háztáji sertésállományban továbbra sem jelent meg az afrikai sertéspestis, de elővigyázatosságból a bejelentett és kivizsgált esetek alapján 5 ezer sertést leöltek, ugyanis

elsődleges cél, hogy megvédjék az állományt a megbetegedéstől.

A legtöbb gyanús esetet természetesen a fertőzött területekről jelentik

és az állatorvosok a legkisebb gyanú esetén is a leölés mellett dönthetnek.

Hozzá kell tenni, hogy más betegségek, pl. bakteriális, vírusos vagy egyéb betegségek is mutathatnak a sertéspestishez hasonló tüneteket - nyilatkozta az Origónak dr. Bognár Lajos élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár, országos főállatorvos.

Illusztráció. Forrás: Origo

Kiemelten kezelik a járványt

A Nébih az afrikai sertéspestis járványt – tekintettel annak súlyos gazdasági következményeire – kiemelten kezeli. Ennek megfelelően a fertőzött és kockázatos területeken fokozottan és soron kívül vizsgál minden esetet. Emellett

a szakembereket, az állattartókat és a vadászokat is folyamatosan tájékoztatják az ASP járvánnyal kapcsolatos tudnivalókról,

akik az előírások szerint minden gyanús esetet jelentenek is a hatóság felé.

Mindezek fényében (fokozott kockázat és az állattartók, vadászok, állatorvosok tudatos, aktív figyelme, közreműködése) nem meglepő, hogy

az érintett térségben nagyobb számban derül fény az esetleges egyéb megbetegedésekre is.

Mivel állategészségügyi szempontból jelenleg a legnagyobb kockázatot a sertéspestis jelenti, így a hatóság elsődleges feladata és célja az ASP kizárása, ugyanakkor az egyéb okok között nem lehet egyetlen további, jelentős mértékű betegséget megnevezni. A nagy létszámú állattartó telepeken PRRS vírus elleni mentesítés folyik, ennek során több esetben öltek le jelentősebb mennyiségű sertést.

Illusztráció Forrás: --

Hatalmas károkat okozhat, ha a betegség bekerül a háztáji gazdaságba

Dr. Bognár Lajos már két évvel ezelőtt figyelmeztetett, hogy

ha az afrikai sertéspestis bekerül az országba, akkor hatalmas károkat okozhat a hazai termelőknél.

A helyettes államtitkár szerint nagyon fontos, hogy a gazdálkodók betartsák az előírt járványvédelmi szabályokat, például ne etessenek a sertésekkel élelmiszer-hulladékot, és vaddisznókkal a házi sertések ne kerüljenek közvetlenül kapcsolatba. Emellett az előírt higiéniai szabályokat pedig be kell tartani, és nem szabad idegeneket engedni a sertések közelébe. Azt is hangsúlyozta Bognár, hogy ilyen helyzetben a

vadászoknak kötelessége vaddisznó tetemeket keresni az erdőkben és rendszeres jelentést adni a vaddisznóállományok változásairól.

A sertéspestis Romániából terjedt át Magyarországra, bár azóta Szlovákiában is felütötte a fejét a betegség. Az Origo egy hónappal ezelőtt számolt be arról, hogy megjelent Magyarországon az Agrárminisztérium mentesítési terve is, mely részletesen tartalmazza az érintett szereplők (például vadászok, állattartók, állatorvosok) teendőit.

A nemzetközi szinten is súlyos gazdasági károk és az emelkedő élelmiszerárak miatt a kutatók is nagyobb hangsúlyt fektetnek a sertéspestis elleni oltóanyag kidolgozására. A járvány most már globális problémának nevezhető, Ázsiában is komoly problémát okoz, többek között Kínában és Vietnámban is. Ott egy év alatt ötmillió állatot ölt meg a kór.