Megint a magyar menekültügyi rendszert támadják Soros álciviljei

Egy ködös múltú orosz migráns esetét felhasználva támadta meg a magyar menekültügyi rendszert a Helsinki Bizottság. Az Európai Unió Bírósága legutóbbi döntése arra jogosítja fel a magyar bíróságokat, hogy megváltoztassák a menedékjogi határozatokat. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint a döntés pró és kontra is alkalmazható, tehát korábban megadott menekültstátusokat is visszavonhat a bíróság - írja a Magyar Nemzet. Vagyis a Soros-szervezet akár saját csapdájába is eshet. 

A lap beszámolója szerint egy kétes módon meggazdagodott orosz vállalkozó ügyét felhasználva akar rést ütni a Magyarországot is óvó migrációs pajzson a Helsinki Bizottság, amely hétfőn hangosan ünnepelt.

A Soros György migránspárti milliárdos bőkezű támogatását élvező, erős nemzetközi kapcsolatokkal és befolyással rendelkező szervezet ugyanis tegnap győzelmi jelentésként számolt be arról, hogy ügyfelük,

Alekszij Torubarov perében az Európai Unió Bírósága (EUB) az európai uniós joggal ellentétesnek mondta ki azt a 2015 óta élő hazai szabályozást, amely szerint a bíróság saját hatáskörében nem változtathatja meg a menedékjogi határozatokat, viszont ha szükségesnek látja, új eljárásra utasíthatja a menekültügyi hatóságot.

Az EUB mostani, egy pécsi bíró kezdeményezésére indult előzetes döntéshozatali eljárásban meghozott ítélete azért fontos a számukra, mert

az efféle döntések nemcsak az eljárást kezdeményező bíróság, hanem az uniós országok valamennyi ítélőszékére nézve kötelező erejűek.

A Helsinki Bizottság közleménye szerint „a menekültügyi eljárás igazságosabbá vált", mivel a jövőben a bevándorlási hivatal kétszer ugyanazon az alapon nem utasíthatja vissza valakinek a menedékjog elismerése iránti kérelmét, ha közben a bíróság új eljárásra utasította.

Torubarov esete ebből a szempontból különösen érdekes, mivel nem az a tipikus, Ázsiából vagy Afrikából érkező migráns, aki háborúra vagy vallási alapú üldöztetésre hivatkozva szeretne Európában maradni.

Az uniós bíróságnak egyébként nem ez az első, a migránsok Európában maradását elősegítő döntése. Egy 2018-as határozatban például megtiltotta a pszichológusok bevonását a hagyományostól eltérő szexuális irányultságukra hivatkozó menedékkérők ügyeinek vizsgálatába. Ebből adódóan, ha valaki homoszexuálisnak mondja magát, és olyan országból érkezett, ahol ezt üldözik, az illetékes hatóságoknak alig van mozgásterük a kérelem megalapozottságának vizsgálatára.

Forrás: Facebook

Az EUB migránspárti ítéletei azért is aggasztóak egyébként, mert

ez a testület hivatott dönteni a Stop Soros!-törvénycsomag ügyében indult kötelezettségszegési eljárásban, amely a múlt héten került a bíróság elé.

A tét pedig ez esetben lesz a legnagyobb, mivel az illegális migráció megállításáról szóló, Brüsszel által támadott szabályozás egy része az alaptörvényben rögzített, és

soha nem volt még példa arra, hogy uniós szervezet alkotmányos normát kíséreljen meg felülírni az európai normákra vagy a közösségi jog szellemére hivatkozva.

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy

egészen kivételes esetnek számít, ha egy EU-tagállamban reformatorius – vagyis a döntést megváltoztató – jogköre van a bíróságoknak menekültügyben, illetve az sem szokványos, ha a törvényhozó dönti el, milyen speciális esetekben engedélyezi ezt a hatáskört az ítészeknek.

Hozzátette, az olyan szakmai ügyekben, amelyekben leginkább a hatóság kompetens, a bíróságnak csak az a feladata, hogy a döntést összevesse a hatályos jogszabályokkal.

A Magyar Helsinki Bizottság állításával ellentétben tehát az EUB döntése mindössze egy szakmai vita része. Ugyanis semmi sem köti a magyar bíróságokat, hogy megváltoztassák a döntéseiket, s a jövőben is élhetnek azzal a jogosultságukkal – a magyar jogalkotó 2015-ös szándékának megfelelően –, hogy csak a hatályon kívül helyezést alkalmazzák, tehát hogy visszaküldjék az ügyet a menekültügyi hatósághoz, ha úgy érzik, jogsértés következett be – mutatott rá ifj. Lomnici Zoltán.

Ezenkívül

pró és kontra is érvényesül a reformatorius jogkör,

tehát a bíróság akár olyan menedékjogokat is megvonhat, amiket korábban megadott, például azokban az esetekben, amikor harmadik országbeli – azaz hazánk előtt már egy biztonságos országba belépett – szíreknek ítélte azt meg a menekültügyi hatóság.

Továbbá a bíróság szűkítheti is a menekültjogot, és ebben az esetben például arra hivatkozhat, hogy a menekültügyi hatóság túl tágan értelmezi a genfi egyezményt, ezért nem támogatják a menedékjog vagy a nemzetközi védelem megadását – hívta fel a figyelmet ifj. Lomnici Zoltán.