A magyarok szolgáljanak mintaként egész Európának

Az EP-választások, a liberalizmus és a vele szemben álló kereszténydemokrata politika, a magyarság brüsszeli képviselete, illetve annak felvidéki hiánya került középpontba szerdán Tusványoson, a Lőrincz Csaba sátorban.

Az Európában négy évtizeden át uralkodó „kemény szélsőliberalizmus" és az azzal szembeni ellenállásról beszélt első felszólalóként Phillip Blond brit filozófus, elemző, David Cameron volt miniszterelnök tanácsadója. Mint mondta, „a modern liberalizmus nem liberális, csak szlogenként használják, miközben a nihilizmusra épül, és kizárólag az elit réteget szolgálja". A gyakorlatban a „légy olyan, mint mi, vagy viseld a következményeket" elvet követi – tette hozzá –, éppen ezért „rendkívül érdekes az az ellenállás, amit Európában manapság a liberalizmussal szemben tapasztalunk". Az elemző méltatta többek között Magyarország családtámogatási programját, amely szerinte „követendő példa lenne Nyugaton", akárcsak a kormány kereszténydemokrata politikája, amely úgy kulturális, mind gazdasági szinten magában hordozza a szolidaritást – és az európaiak épp ezt várják el azokban az országokban is, ahol „a liberalizmus tombol". Ennek megfelelően – folytatta – a „rossz liberális birodalom" csak „egy jó, keresztény értékekre épülő demokráciával" győzhető le. „Azt kívánom, hogy a magyarok mintaként szolgáljanak egész Európának" – zárta a brit filozófus.

Forrás: Beliczay László

Működő kisebbségvédelem a továbblépésért

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt kül- és nemzetpolitikai kabinetvezetője, az előadás moderátora emlékeztetett az egy nappal korábban, kedden Székelyudvarhelyen tartott, a romániai magyarokkal szembeni jogsértések elleni tiltakozásra – erre mintegy reagálva, második felszólalóként Korodi Attila, az RMDSZ parlamenti képviselője úgy vélekedett, „még sok úzvölgyi pillanat lehet, ha nem tudunk közösen építkezők, egymásra támaszkodók lenni" a többséggel. Az előadás témájával kapcsolatban kifejtette, „jó, hogy az EP-választások után vagyunk", mert egy erős, az erdélyi magyarok jövőjére vonatkozó cselekvési tervvel tudtak részt venni a kampányban. Véleménye szerint Nyugat-Európa nem hajlandó Közép-Kelet-Európa megerősítésén dolgozni, megteremtve a békét, ezért is történhet meg az, hogy a rendszerváltás után három évtizeddel Romániában még mindig előfordulhatnak olyan konfliktusok, amelyek felülírják a társadalmi értékeinket.

Korodi úgy látja, az EP-választások utáni időszak egyik nagy kihívását az jelenti majd a nemzeti kisebbségeknek, hogy képesek lesznek-e olyan uniós berendezkedést megteremteni, ahol az egymásra figyelés nem a hangzatos igazságszolgáltatás, jogállamiság vonalon fut végig, hanem egyértelműen magába foglalja azt a fajta kisebbségvédelmi rendszert, amely nélkül nem lehet továbblépni.

A párbeszéd hiányának következményei

Román részről Radu Carp, a Bukaresti Egyetem Politikatudományi Karának tanára kapcsolódott be – mivel magyarul nem beszél, ezért anyanyelve helyett, Phillip Blond iránti tiszteletből angol nyelven – a panelbeszélgetésbe. Mint mesélte, a közelmúltban olvasott egy magyar történelemkönyvet az 1848-49-es szabadságharcról, és akkor döbbent rá, hogy „a térség történelme az elszalasztott lehetőség történelme", hiszen „már akkor nagyon hasonlóan gondolkodtunk, de azóta is alig folytatunk párbeszédet" – éppen ezért örömét fejezte ki, hogy Tusványos megteremti ennek is a lehetőségét. Az Európai Parlamentben releváns – Carp szerint korábban mellőzött – párbeszéd hozadékának látta az egyetemi tanár azt is, hogy az Európai Bizottság élére nem a holland szociáldemokrata Frans Timmermanst, hanem Ursula von der Leyen német kereszténydemokrata politikust választották.

Forrás: Beliczay László

Feladat a nemzet védelme

Utolsóként Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke szólalt fel, felidézve a Fidesz EP-választásokon elért remek eredményét, mint fogalmazott, „a tizenhárom mandátum magáért beszél". Hozzátette, mivel a kormánypártnak a magyar nemzet védelme a fő feladata, ezért a választásokra is nemzeti listát állított – példaként említette a kárpátaljai Bocskor Andreát, aki, miután „Ukrajna a parlamenti választások során mindent megtett azért, hogy megfosszák a magyarságot a kijevi képviselettől", a Fidesz színeiben EP-mandátumhoz jutott, így legalább Európában nem marad képviselet nélkül a kárpátaljai magyarság. Szomorúnak látta viszont a felvidéki Magyar Közösség Pártja EP-választásokon elért eredményét, a szlovákiai magyarok ugyanis nem tudtak képviselőt juttatni Brüsszelbe. Németh Zsolt az RMDSZ-re térve üdvözölte, hogy a romániai magyarság két képviselővel lehet jelen az Európai Parlamentben.

Az EP-választásoknál maradva a külügyi bizottság elnöke a Phillip Blond által említett „liberális kontra kereszténydemokrata birodalmak" közötti harcra utalva úgy nyilatkozott, „áttörés nem történt, de előrelépés igen". Magyarázatként hozzáfűzte, miután több mint ötven százalékban kicserélődtek az EP-képviselők, azt ugyan még nem tudják, hogy az egyes frakciókon, pártokon belül mekkora változás történt, de mindenképpen biztató, hogy az Európai Bizottság csúcsjelöltje – Timmermans – ugyanúgy megbukott, mint maga a csúcsjelölti rendszer. Kijelentette, hogy a Fidesz továbbra is az Európai Néppárt keretében akar dolgozni.

Szerző: Pinti Attila, Székelyhon