Ők azonosították a dunai hajóbaleset áldozatait

Vágólapra másolva!

Bátonyterenyén tartottak három napos elméleti és gyakorlati képzést a modern kriminalisztika szakemberei. A tréning témája a tömegszerencsétlenségek áldozatainak azonosítása, a kémiai, biológiai, radioaktív és nukleáris védelem szabályainak betartása volt. A dunai hajóbaleset áldozatait is a DVI-egység azonosította.

Origo

Vágólapra másolva!

képzés DVI-egység áldozat azonosítás szimuláció

Magyarországon a Disaster Victim Identification, vagyis a DVI 2017-ben indult. A rendőri vezetés 2018-ban az áldozatazonosítással kapcsolatos nemzetközi protokollok bevezetésének előkészületével bízta meg a KR Nemzeti Nyomozó Irodát (KR NNI). A kiképzett szakemberek tavaly tartották az első közös tréningüket az Interpol-irányelvek betartásával. Az ott tanultakkal alkalmasak lettek

a külföldi bűncselekmények, katasztrófák, halálos tömegszerencsétlenségek magyar áldozatainak azonosítására.

A DVI személyi állománya úgynevezett Csipkerózsika-csapat, inaktív időszakban eredeti szolgálati feladatait, civil tevékenységét látja el"

– mondta Kreitz Zsuzsanna alezredes, a KR NNI bűnügyi technikai főosztályának vezetője. Ez a csapat szükség esetén azonnal bevethető itthon vagy akár külföldön is, magyar vagy külföldi egységekkel együtt.

A tagok között van bűnügyi helyszínelő, nyomozó, igazságügyi orvos, fogorvos, genetikai és ujjnyomatszakértő.

A szakemberek, az Interpol-protokollt betartva, közösen kezelik a katasztrófa helyszínén az eltűnt személyekről szóló bejelentések fogadását, a hozzátartozókkal, más országok DVI-egységeivel a kapcsolattartást, információcserét, valamint az ismeretlen holttestek rendszerezését és azonosítását.

Forrás: FULOP MATE - All rights reserved!/Fulop Mate - [email protected]

A csapat tagjainak legalább tíz éves tapasztalatuk kell hogy legyen, de elvárás még a jó fizikai állapot és az is, hogy beszéljenek valamilyen idegen nyelven.

A gyakorlaton a magyar DVI-egység négy csapatra bontva, instruktorok felügyelete mellett dolgozott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendészettudományi Karával, a Semmelweis Egyetem (SE) Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézetével, valamint a Nemzeti Szakértői és Kutató Központtal (NSZKK) együtt.

Az alezredes elmondta, hogy a tréning helyszíni gyakorlatait alapos előkészületek előzték meg. Az első napon az elméleti tudást frissítették fel, hazai és külföldi előadók, a TEK és a katasztrófavédelem munkatársai mondták el a tapasztalataikat.

Összeütközött két repülő

A második napon a bátonyterenyei repülőtér volt a helyszín.

A gyakorlatra előkészített szituáció szerint a repülőtéren tartott majálison két repülő összeütközött és a nézelődő fiatalok közé zuhant.

A szimuláció szerint a halottak száma legalább 18 és több életveszélyes sérültet vittek kórházba. A terepet főleg a mentők és a katasztrófavédők lepték el, aztán a helyszínelők is. Ezek után értesítették a DVI-egységeket az azonosításhoz.

A történet folytatásában nagy szerepet kapott a CBRN megismerése, ami a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagok veszélyét csökkenti.

A helyszínre elsőként odaérő katasztrófavédők a roncsok között egy ládát találtak, amin nukleáris anyag jelzés volt. A szabályok szerint hívták az ehhez értő szakszolgálatot. Az értesítésekkel egy időben a katasztrófavédők elvégezték a szükséges méréseket és biztosították a sugárzó anyagot. Ezután folytatódott a helyszínelés és a sérültek ellátása.

"A különböző összetételű DVI-egységeknek összesen 25 személyt kellett azonosítaniuk, mert meghaltak vagy kórházba kerültek. A gyakorlat kiemelt célja volt, hogy a hasonló képességű szervek munkatársai mélyebben

megismerjék egymás munkáját, gyakorolják, hogy éles helyzetben milyen sorrendben és leosztás szerint különülnek el a feladataik, és készségszinten elsajátítsák, kinek meddig terjed a hatásköre"

– magyarázta az alezredes.

A munkában részt vettek az NSZKK, az SE Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, az NKE Rendészettudományi Kar, a TEK CBRN osztálya, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, valamint az Országos Mentőszolgálat helyi munkatársai, a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont Sugárbiztonsági Labor kollégái is

A katasztrófavédelem mobil laborja elvégezte azokat a méréseket, amielyekkel kiderítették, hogy a sugárzó anyag kiszóródott-e. A TEK CBRN szekciója abban segítette őket, hogy a védőruhát szigorú szabályok szerint, nedves tisztítás után vették le róluk.

A DVI-egységeket már az előző este riasztották, de csak a helyszínelés után vetették be őket. A repülőtéren reggel ötkor kezdődött a munka.

"Fontosnak tartottuk, hogy gyakorolják a felszerelések használatát, ezért a logisztikai rész kialakítása és a sátorok felállítása is a feladataik közé tartozott. Amint a bűnügyi helyszínelők és a bűnügyi orvos levonultak a helyszínről, a kialakított DVI-csoportok következtek.

Kijelölték a vonulási útvonalakat, majd az áldozatokat a holttestgyűjtőbe vitték, onnan pedig az egységek számára kijelölt sátrakban indult meg – szigorú dokumentáció mellett – az azonosításhoz kapcsolódó munka"

– mondta Kreitz Zsuzsanna.

A halál utáni jegyzőkönyvek adatait és az áldozatokról összegyűjtött halál előtti adatokat beküldték a központba, ahol a rögzítették ezeket a rendszerben, majd az információkat összesítették és értékelték.

Ezek után a központban dolgozó szakértőkből és nyomozókból álló csoport a nyilvántartásokban ellenőrizte az adatokat a protokoll szerinti elsődleges és másodlagos azonosítási módszerek segítségével, majd kimondta az eredményt.