Hamar Gyurcsány játékszerévé vált a Momentum

Budapest, 2019. június 19. Gyurcsány Ferenc, a DK vezérszónoka, a párt elnöke felszólal a jövő évi költségvetés általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. június 19-én. MTI/Kovács Attila

Mind a Demokratikus Koalíció, mind a Momentum Mozgalom az európai parlamenti választás győztesének mondhatja magát az ellenzéki oldalon, mégis, a két párt nem tudta transzformálni a sikerét az önkormányzati választás jelöltállítására – minderről Mráz Ágoston Sámuel beszélt az Origónak. A Nézőpont Intézet elemzőjével a két párt idei félévét vettük górcső alá.

A Demokratikus Koalíció hosszú távú stratégiája a baloldal visszafoglalása, s Gyurcsány Ferenc vezetése mellett való egyesítése – mondta Mráz Ágoston Sámuel. A Nézőpont Intézet vezetője szerint ebben a küzdelemben 2:1-es győzelmet aratott a párt, mivel az EP-választás minden várakozásuknál jobb eredményt hozott.

A kettős győzelem egyrészt az MSZP szimbolikus vereségét jelentette, hiszen a posztkommunista párt soha nem szerepelt 10 százalék alatt választáson, másrészt a DK meglepően magas támogatását.

Ez nem jött össze Gyurcsánynak

Ugyan igaz, hogy a baloldali ellenzéki választók már nem a pártokra szavaznak elsősorban, hanem azt keresik, hogy az ellenzékiek közül ki a legellenzékibb, a DK számára kiváló hivatkozási alap lehet a jövőben a félmilliónál is több szavazó. Üröm az örömben azonban számukra, hogy a Kálmán Olga-kísérlet kudarcot vallott.

A DK térnyerése kapcsán nagyon fontos lett volna az EP-előny önkormányzati pozícióvá transzformálása, de ez a főpolgármester-választás során nem sikerült.

Egyelőre nyitott kérdés, hogy a nagyobb települések közgyűléseiben és képviselőtestületeiben hány helyet tud szerezni a Gyurcsány-párt, amely egyben fizetett aktivistákat is jelent a DK számára – mondta az elemző.

Gyurcsány játékszerévé vált a Momentum Forrás: MTI/Kovács Attila

Mráz Ágoston Sámuel szerint nagyobb bajban van a Momentum, mivel ott a stratégiai cél sem világos. Az EP-választás számukra azért volt fontos siker, mert a következő három évben a majdnem 10 százalékos eredményük révén parlamenten kívüli pártként is mutatkozhatnak kvázi parlamenti pártnak. Ettől még az önállóság vagy ellenzéki egység, vagy a liberalizmus vagy baloldaliság dilemmájának eldöntésében nem tudtak előrelépni.

A világos elképzelés hiányát jól szemlélteti, hogy az EP-választás után pár nappal Gyurcsány Ferenc játékszerévé váltak, amikor megtették neki a szívességet az ellenzéki főpolgármester-alku felbontásával.

Kerpel-Fronius Gábor leszereplése azonban megmutatta, hogy a Momentum lendülete korlátozott, a Gyurcsánnyal szövetséges „új SZDSZ”-nél nagyobb innovációra nem képes a párt – mondta az elemző.

Karácsony segíthet

A Nézőpont Intézet vezetője szerint az EP-választás eredményei virtuálisak, akár az önkormányzati választás, akár a miniszterelnök-választás dinamikája más. Előbbire az előválasztás hozott bizonyítékot, utóbbira a közvélemény-kutatások, amelyek az EP-választás után nagyrészt visszarendeződést mutattak a párttámogatásban. A DK-Momentum valóban az új MSZP-SZDSZ páros, lehet, érdemes is megjegyezni az új szókapcsolatot, de a feladat még nincs elvégezve.

A Nézőpont Intézet kutatása megmutatta, hogy

a magyarok 70 százaléka továbbra sem szeretné Gyurcsány Ferencet fontos pozícióban látni, Gyurcsány nélkül viszont nincs DK.

Az új balliberális szövetség mellett a régiek utóvédharcán is múlik, sikerül-e a térfoglalás. Karácsony Gergely októberi bukása például sokat segítene a DK-Momentum párosnak, s erre a lehetőségre Tarlós István népszerűsége miatt komoly esély is mutatkozik – hangsúlyozta az elemző.

A Momentumnál a stratégiai cél sem világos Fotó: Hirling Bálint - Origo

A belharc újabb epizódjai jöhetnek

Mráz Ágoston Sámuel szerint, mivel az ellenzék összefogáshívő lett az utóbbi években, több polgármesterjelöltje pártlogó nélkül indul. Budapesten vagy a megyei jogú városokban kevés helyen reménykedhetnek áttörésben, de a „szín nélküli” jelölés miatt azokból a jelöltek mögött álló pártok nem is profitálhatnak érdemben. Mostani tudásunk szerint három helyszínen lesz országos jelentőségű az önkormányzati választás: a budapesti főpolgármesterségéért, valamint Hódmezővásárhely és Szeged vezetéséért.

Még három hónap van az önkormányzati választásig, s az eredményhirdetésig semmi nem dőlt el, de ha „most vasárnap” tartanák a szavazást, az ellenzék nem sok mindennek örülhetne.

Budapestet Tarlós Istvánnak alighanem sikerül megtartania, Hódmezővásárhelyen és talán Szegeden is, a két ellenzéki városban azonban váltás következhet.

Az októberi választás után viszont lesz ismét két éve az ellenzéknek a készülődésre, a 2022 választásokig, azaz az ellenzéki belharc újabb epizódjai következhetnek majd – zárta szavait Mráz Ágoston Sámuel.