Újra miénk a Vár

2019.08.20. 14:00

Hosszú kihagyás után, néhány hete jártam újra a Budai Várban, ahol a jóleső büszkeség érzésével sétáltam az épületek között. Ezúttal nemcsak a hazafiságom munkálkodott bennem, hanem sokkal gyakorlatiasabb gondolat körül járt az eszem: Budapest egy újabb ötcsillagos turisztikai látványossággal gazdagodik, egy újabb kifogástalan attrakció készül. Körbe is jártam a területet, majd elhatároztam, hogy utánajárok: mi történt az elmúlt években a Várral. Mi van a rengeteg átalakítás, felújítás mögött? Mi lesz a Várral, merre tart a Nemzeti Hauszmann Program? Mi valósult meg eddig, illetve milyen tervek vannak még terítéken?

Kalauzom Fodor Gergely Várkapitány volt, akit igyekeztem alaposan kikérdezni mindarról, amit a már megvalósult és a tervben levő projektekről tudni érdemes. Fodor Gergely, mielőtt a Budai Várnegyed területén megvalósuló kormányzati beruházásokért felelős kormánybiztossá és a Várkapitányság igazgatóságának elnökévé nevezték ki, a Karmelita kolostor felújítási munkálatait irányította miniszteri biztosként.

Karmelita kolostorFotó: Medgyesi Milán - Origo

A Budai Vár történetében az építés és rombolás időszakai egymást követték. A 16. századi török hódításkor, Buda 1686-os visszafoglalásakor, illetve az 1848/49-es szabadságharc alatt is jelentős károkat szenvedtek épületei. 

A kiegyezés után kezdődött az újjáépítésnek az az időszaka, amelyre a Várkapitányság mintaként tekint. 

1892-ben Hauszmann Alajos megbízást kapott arra, hogy tervezze és szervezze meg a budavári palotanegyed átépítését. A megbízás eredményeképpen többek között megtervezte a Lovardát, a Főőrség épületét, az ekkor még három épületből álló Palotát további három épülettel bővítette, igazi városközponttá alakította a Várat. Hauszmann 1905-ig dolgozott a vár építésén, de a terület fejlődése ezután sem állt meg. 

Hauszmann 13 év alatt megújította a várat, nagyon elégedettek lennénk, ha ennyi idő alatt nekünk is sikerülne  – mondja Fodor Gergely.

Fodor GergelyForrás: Origo

A második világháború alatt súlyosan megrongálódtak a vári palotanegyed épületei, a bombázások során például a királyi palota 55%-a megsemmisült. Az 1945 utáni évtizedekben irtóztak a korábbi időszakban uralkodó gazdasági és társadalmi rendtől, és a kiegyezéstől a világháborúig épült vári épületekre egy bűnös korszak gyümölcseiként tekintettek. Bár a háborús sérülések a legtöbb esetben nem voltak végzetesek, ennek ellenére a kommunizmus időszakában sok épületet inkább lebontottak, minthogy megmentették volna.

Mivel a budai vár Magyarország, Európa és a világ kiemelkedően értékes épített és kulturális örökségének része, a kormány úgy döntött, hogy amennyire lehetséges, helyrehozza a II. világháborúban és a kommunizmus alatt elszenvedett károkat.

Várkert BazárFotó: Medgyesi Milán - Origo

Fodor Gergely szerint a Várnegyed valóban méltó arra, hogy több legyen puszta turisztikai látványosságnál. A Hauszmann Program kifejezett célja, hogy régi fényében adja vissza a Várat a magyaroknak. 

A helyet olyan élményforrássá szeretnénk alakítani,  amely XXI. századi módon képes megjeleníteni és gazdagabbá tenni nemzeti identitásunkat – mondja a Várkapitány.

A rendszerváltás után az első szabadon választott kormány is tervezte, hogy – helyreállítva a történelmi tradíciókat – a kormány egyes intézményeit a Várba költözteti, létezik is olyan kormányhatározat, ami erről rendelkezett, azonban ez sosem valósult meg. Az első Fidesz-kormány volt, amelyik a Sándor-palota felújításával kifejezte szándékát, hogy a lerombolt épületeket helyreállítsa.

A XIV. századtól folyamatosan jelen volt a Várban valamilyen közigazgatási intézmény, az elmúlt hét évszázad alatt az állami adminisztráció, a polgárság és az egyház mindig harmóniában tudott élni egymás mellett. A jelenleg zajló felújítások és visszaépítések sem jelentik azt, hogy a Vár kormányzati negyed lesz. 

A várdomb az elmúlt évtizedekben kiszakadt a főváros élő szövetéből.  A Palotanegyed egyszerű kilátópont lett, ahonnan a látogatók megcsodálják a pesti látképet, majd rohannak tovább.  A mi célunk, hogy ezt a területet visszaadjuk a magyar embereknek, hogy újra aktívan használják és lakják be a Várat  – mondja a Várkapitány.

„Minden fejlesztésünknek a központi gondolata az, hogy egy olyan helyet teremtsünk, ahol mindenki otthon érezheti magát, és ahová szívesen tér vissza.”

Az első eredmények már most szemmel láthatóak. A látogatók aktívan használják a Szent György téren kialakított új zöldfelületeket, és szívesen állnak itt meg pihenni városnézés közben.

A Lovarda bejárati oldalaFotó: Medgyesi Milán - Origo

Megkérdeztük a várból távozó turistákat, hogy mennyi időt lenne érdemes itt eltölteni. A jellemző válasz az volt, hogy kétszer ennyi időt is érdemes lenne, ha volna miért. 

Ebből kiindulva, a sétautak, a parkok, a várkertek és a közösségi terek rendbetételét prioritásként kezeljük, hiszen ez teszi otthonossá a helyet. Ha van hol leülni, megpihenni, ha vannak kulturált kiszolgáló helyiségek és kényelmes utcabútorok, akkor mindenki szívesen tölt el több időt itt a Várban" – mondja Fodor Gergely.

Várkert BazárFotó: Medgyesi Milán - Origo

A terület rehabilitációjának másik kiemelt eleme a Vár látképéhez szervesen hozzátartozó épületek felújítása vagy visszaépítése. A Várkert Bazár felújítását már a tervek megszületésének pillanatától pesszimista hangok kísérték. A kritikusok egy része azt is kétségbe vonta, hogy egyáltalán megéri-e áldozni rá. Az ellendrukkerek várakozásai ellenére a felújítás sikeres volt. A Várkert Bazár, amely sokáig a város szégyenfoltja volt, mára visszakerült Budapest turisztikai térképére, egész évben kiállításoknak, koncerteknek ad helyet. 

A Várkert Bazár sikertörténetét szeretnénk itt, a várplatón is megismételni.  Terveink szerint a nagyközönség még az idén birtokba veheti a megújult Főőrség és a saját korában is egyedülálló neoreneszánsz Lovarda épületeit, valamint az újraépített Stöckl-lépcsőt – mondja Fodor Gergely. 

LovardaFotó: Medgyesi Milán - Origo

Az eredeti tervek alapján felhúzott épületekben étterem, kávézó, valamint kulturális és rendezvényterek várják majd a látogatókat. A Stöckl-lépcső pedig összeköttetést biztosít majd a Lovarda és a Palota szintjei között.

Stöckl-lépcsőFotó: Medgyesi Milán - Origo

Fodor Gergely megmutatta az újjászülető Szent István-termet is. A Királyi Palota déli összekötő épületszárnyában található helyiség, amely a századforduló magyar iparművészetének kiemelkedő jelentőségű alkotása volt, hamarosan teljesen megújul. A korabeli belső tér hiteles és eredeti anyagokat használó visszaállítása után újra látogatható lesz ez a reprezentatív terem, ami újabb attrakcióval bővíti a Vár turisztikai kínálatát.

Szent István - teremForrás: Origo

Fodor Gergely szerint minden fejlesztésnél arra törekednek, hogy a Várat kinyissák a látogatók előtt, és minden irányból biztosítsák a terület kényelmes megközelíthetőségét. 

A Vár körbejárhatóságát a déli falkorona mentén futó, úgynevezett Gyilokjáró teljes kiépítésével fogjuk biztosítani, és jól járható utat alakítunk ki az István-toronyhoz is, amivel egy újabb lenyűgöző látványt adó kilátópont nyílik a város felé – teszi hozzá a Várkapitány.

A Vár megközelítését egyébként két, egyenként 33 személy befogadására képes lift is szolgálni fogja. A liftek beépítésével akadálymentes közlekedési tengely jön létre a Palota út és a Csikós udvar, illetve a Csikós udvar és az Oroszlános udvar között.

Ilyen leszForrás: Origo

Az 2019-2021 közötti fejlesztéseket összefoglaló Nemzeti Hauszmann Program közép- és hosszú távú tervei között szerepel a kommunista diktatúra alatt ideológiai okokból lebontott épületek újraépítése is. A Vár egyes épületeinek visszaépítése nem szakmai, inkább politikai vitákat generált. Egyesek nem értenek egyet azzal, hogy bizonyos helyeken, ahol egy épületnek magán túlmutató társadalmi, kultúrtörténeti vonatkozásai vannak, jogos igény, hogy annak autentikus formáját akarják megőrizni vagy visszaépíteni. Nyugat-európai példák is vannak erre. Drezdában is újjáépült a Frauenkirche, ami a város porrá bombázása után egyfajta gyógyírt jelentett. 

Budapestnek több olyan pontja, szimbolikus épülete van, amelyek igénylik azt, hogy eredeti állapotukban álljanak. A Budai Vár egy ezek közül.  Fodor Gergely szerint ezek az épületek a magyar építőművészet és történelmi örökségünk olyan értékei, amelyeket érdemes újra megmutatni a nagyvilágnak.

A Dísz tér délkeleti sarkán álló egykori Külügyminisztérium egészen a második világháború végéig szerves része volt a várnegyed látképének. A II. világháborús belövések ellenére az épület megmenthető lett volna, ennek ellenére 1946-ban a politika mégis a bontás mellett döntött. 

A területen már megkezdtük a kötelezően előírt régészeti feltárásokat.  Az új épület külső jegyeiben korhűen követi majd a sarokkupolákban végződő eklektikus, ötszintes eredetit. Az intézményi és irodai funkciókat befogadó ingatlan belső kialakítása is megjeleníti majd azokat az építészeti jegyeket, amelyeket a korabeli épület magán hordozott, de belsőépítészeti, épületgépészeti és üzemeltetési szempontból kortárs, modern megoldásokat alkalmaz" – vázolja az elképzeléseket Fodor Gergely.

Forrás: Origo

A tervek között szerepel a Honvéd Főparancsnokság átépítése és funkcióbővítése is. A Honvéd Főparancsnokság a budai Palotanegyed kapuja, melynek felújításával rengeteget nyerhet a Vár. A Dísz tér és a Szent György tér közötti területen álló neoreneszánsz épület tetőszerkezete a II. világháborúban megsérült. Jóllehet a sérülések ebben az esetben sem voltak végzetesek, 1949-ben mégis rommá nyilvánították, és 1962-re visszabontották az első emelet magasságáig.

Azonban nem csak két emeletet bontottak le az egykori patinás épületből, az eredeti alapterületének mindössze harmadát hagyták meg, amolyan csonkként. 2012-2014 között ez a csonka épület részleges felújításon esett át, külső homlokzatát megtisztították, a főbejárat korhű kaput kapott, és az előcsarnok reneszánsz ízlést tükröző díszítését is sikerült rekonstruálni.

Egykori Honvéd FőparancsnokságFotó: Medgyesi Milán - Origo

Az épületet a jelenlegi alapterületet megtartva, de eredeti magasságban és kupolával építjük vissza. Mivel az ingatlan a Palotanegyed kapuja, így adja magát, hogy a földszinten egy turisztikai információs és fogadópontot alakítsunk ki. Az emeleteken pedig olyan kiállítóterek berendezésére van lehetőség, ahol a Vár története korszerű, interaktív eszközök segítségével, élményszerűen mutatható be a látogatók számára. Ilyen lehet például egy, a Budapestet ért II. világháborús amerikai és szovjet bombázások pusztításait a digitális kor gyermekei számára is átélhető módon bemutató kiállítás –  mondja Fodor Gergely.

A Teleki-, majd a József főhercegi palota a Szent György tér nyugati oldalán állt, szemközt a Sándor-palotával, ahol ma a rommező van. Az 1789-ben klasszicista stílusban épült palota 1892-ben került József Károly Lajos főherceg tulajdonába. A palotát 1902 és 1905 között historizáló stílusban alakították át. Budapest 1944-es ostroma idején a nyugati homlokzatot több belövés is érte, azonban a pártállami időkben nem akarták újjáépíteni. Néhány évig ipari tanulókat szállásoltak el benne, a 60-as években pedig egy filmforgatás céljából fel is gyújtották. 1968 júniusában a leromlott állapotú palotát felrobbantották, a romokat az alapokkal együtt lebontották és eltakarították. Helyén az 1980-as években a ma is látható középkori rommezőt alakították ki.

A József főhercegi palota helyeFotó: Medgyesi Milán - Origo

Fodor Gergely elmondása szerint az épület az egykori saroktornyokat, valamint az egyedi keleties jegyekkel bíró homlokzatot megtartva születik újjá. Mint mondta, a háromszintes épület elsősorban intézményi, irodai célokat szolgálhat majd.

„A terveink szerint ismét látogatható lesz a főhercegi palotához tartozó, neoreneszánsz stílusban épült egykori istálló is, amely kulturális rendezvényeknek adhat otthont. Bízunk benne, hogy a következő években újjászülető épületek, a megújuló zöldterületek és a várkertek, az új funkciókkal bővülő közösségi terek izgalmas és vendégcsalogató elemei lesznek a Várnegyed kulturális és turisztikai attrakciókínálatának" – mondta búcsúzóul Fodor Gergely várkapitány.