Súlyos diktatúra felé halad Nyugat-Európa

190701_SzV Megadja Gabor konyvb

A haladó gondolkodás egyik legnagyobb veszélye az utópizmus elterjedése és meggyökerezése, mivel ezek a törekvések egyértelműen a szabadság ellen hatnak – minderről Megadja Gábor beszélt az Origónak annak kapcsán, hogy a Századvég Kiadó gondozásában nemrég jelent meg A szabadság reakciós harcosai – a haladó politika közép-európai bírálata – című könyve.

A most megjelent könyvem alapvetően egy doktori disszertáció, 2007 óta foglalkozom ezzel a témával – mondta Megadja Gábor az Origónak. A szabadság reakciós harcosai – a haladó politika közép-európai bírálata – című kiadvány legfőbb mondanivalója, hogy a kritikáját adja annak a haladó elbeszélésnek, amely még mindig domináns Nyugat-Európában, és komoly hadállásokkal rendelkezik még Magyarországon is. A Századvég vezető kutatója és a 888.hu publicistája szerint évtizedekig hasonló sémában próbálták elmagyarázni nekünk, hogy mit jelentett a kommunizmus és a nácizmus, és hogyan kell azt értelmezni.

Megadja Gábor szerint az utópikus gondolkodás a szabadság felszámolásához vezet Forrás: www.tomipurger.com/PT/Purger Tamas

Ezekkel a kérdésekkel eddig nem foglalkoztunk

Ennek a haladó gondolkodásnak vannak bizonyos előfeltételei, amikre sem mások, sem mi nem kérdeztünk rá. Azért fordultam ezekhez a gondolkodókhoz, szerzőkhöz, mert ők megkérdőjelezték ezeket az előfeltevéseket, amikre korábban nem kérdeztünk rá – mondta Megadja. Ezek a szerzők Hannah Arendt, Erik von Kuehnelt-Leddihn, Eric Voegelin, Friedrich von Hayek, Molnár Tamás, Polányi Mihály és többek között Leo Strauss.

Van bennük egy alapvető gyanakvás a haladó elbeszéléssel szemben, ami egy másik oldalról világítja meg a XX. századi történelmet –

tette hozzá. Nem úgy értelmezik a XX. századi diktatúrák történetét, mint ami a liberális főáramlatból jött, hanem egy alternatív megfejtés bontakozik ki – tette hozzá.

Amit láttunk az elmúlt időszakban a liberális elit részéről, azt mutatja, hogy bizonyos dolgok újraértelmezése nem történt meg. Jó példa erre, hogy az Európai Bizottság elnöke Marx-szobrokat koszorúz, és egyes vezetők hogyan viszonyulnak Fidel Castróhoz. Hannah Arendt, aki egyik művében leegyszerűsítve egyenlőségjelet tett a náci és a kommunista diktatúra közé, olyan szinten elfogadhatatlan volt ennek az elitnek, hogy nem beszéltek róla – mondta Megadja. Úgy látja, a haladó gondolkodásnak vannak olyan vonulatai, amikkel kiemelten kell foglalkozni. Ennek egyik eleme az utópista gondolkodás, aminek a fő mondanivalója, hogy kiküszöbölhető minden konfliktus az életünkben, és felszámolható mindenféle diszkrimináció.

A szabadság felszámolása

Megadja szerint ennek az utópista gondolkodásnak a legfőbb veszélye pont a nagy techcégek esetében jelenik meg. Míg Magyarországon még hozzá vagyunk szokva ahhoz, hogy szólásszabadság van, de az érintett cégek kimondott célja, hogy egy szebb világot hozzanak létre. Ebben mutatkozik meg, hogy az utópikus gondolkodás felszámolja a szabadságot. Ha fel akarom számolni a tökéletlenséget, akkor az csak a szabadság rovására történhet meg – fogalmazott a szakember.

A Századvég Kiadó adta ki Megadja Gábor legújabb könyvét, amely a magyar nagyközönség előtt nem ismert szerzők gondolkodását mutatja be Forrás: www.tomipurger.com/PT/Purger Tamas

A dolgok kiegyenlítése zajlik folyamatosan, így mára odáig jutottunk, hogy ha teljes egyenlőséget akarunk, akkor a szabadságot számoljuk fel.

Ha mindenki sikeresnek, és boldognak akarja érezni magát, akkor a versenyt ki kell iktatni, éppen ezért Nyugaton egy igazán súlyos diktatúra felé haladunk, ráadásul az érintett országok vezetőiben van is hajlam arra, hogy ezeket a törekvéseket támogassák.

Franciaországban és Németországban az úgynevezett gyűlöletkeltő tartalmakat cenzúrázása, azt mutatja, hogy az orwelli világ a szemünk előtt zajlik – mondta Megadja.

Szólt arról is, hogy a hazai tudományos élet elismerésére nem vágyik, és nem is számol vele. A magyar tudományos elit egyébként a nálamnál sokkal többet asztalra letevő Lánczi Andrást sem ismeri – tette hozzá. Úgy látja, aki nem áll be a hazai tudományos életben a liberális kórusba, az semmiféle elismerésre nem számíthat.

Keresztény eredet

A könyvbemutatón egyébként Megadja Gábor arról is beszélt, hogy a haladás gondolatának keresztény eredete van. Mint Szent Ágoston írta a Civitas Deiben: birodalmak jönnek és mennek, de emögött van egy üdvtörténet, a haladók azt a haladástörténetet akarták lehozni a földre, ami a kereszténységnél a kegyelemhez és a megváltozóhoz kötődik; ők ezt viszont emberi erővel akarják megcsinálni.

Ezt a haladó politikát a szerző szerint a nyugat-európai szellemi elit, valamint az EU-s politikai elit szeretné átültetni a gyakorlatba.

Márpedig ők úgy gondolják, hogy világfaluban élünk; ebből következően mindenki idejöhet, aki akar; s ha nem elég felvilágosultak, akkor majd felvilágosítjuk őket, és rájönnek, hogy „ők nem binárisok”.