A nemzetállamok állnak az új, legfontosabb politikai törésvonal középpontjában

CÖF, Civil Együttműködési Tanácskozás és a Szellemi Honvédelem Mozgalom évzáró találkozója. Fricz Tamás a Civil Összefogás Fórum szóvivője

A hagyományos bal- és jobboldali politikai törésvonalat Európában fokozatosan háttérbe szorítja egy úgynevezett szupranacionális szembenállás, amely a nemzetállamok szerepéről szól - mondta Fricz Tamás politológus, az Alapjogokért Központ Európai Unió múltjával, jelenével és jövőjével foglalkozó projektjének második résztanulmányát bemutató budapesti rendezvényen.

Az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója kifejtette, a második világháború után az európai országokban egyértelműen a bal- és jobboldali politikai erők között bontakozott ki komoly konfliktus a mögöttük álló csoportok

társadalmi és gazdasági ellentéteire épülve.

Az ebben beálló fordulatot az okozza, hogy az utóbbi évtizedekben a globalizációs folyamat eredményeként létrejött egy olyan erős pénzügyi, gazdasági hatalommal rendelkező globális elit, amelynek forrásai sokszor a nemzetállamokét is meghaladja.

Fricz Tamás hangsúlyozta, a globális elit említése nem valamiféle összeesküvés-elméletet takar, annak létezése ugyanis tudományosan is leírható, a hozzá kapcsolódó és azt kiszolgáló kozmopolita módon élő társadalomhoz hasonlóan. Kiemelte,

a globalista elit erős befolyást fejt ki a különböző nemzeti elitcsoportokra,

és attól függetlenül teremt kapcsolatot a különböző kormányokkal, hogy azok a hagyományos bal-jobboldali politikai skála melyik oldalán foglalnak helyet.

Fricz Tamás Fotó: Polyák Attila - Origo

A politológus szerint ez a folyamat áll a hátterében annak, hogy az Európai Parlamentben a baloldalinak tekinthető szocialista, zöld és liberális frakciók egy platformra kerülnek a jobbközép Néppárttal. Egy új tábor jön létre, amely ugyan nem szünteti meg a korábbi bal- és jobboldali identitásokat,

de új közös víziója, értékrendje felülírja azok jelentőségét.

Fricz Tamás hangsúlyozta, a nemzetállamok alárendelődését jelentő szupranacionális világrenddel szemben egyértelműen összefogtak a visegrádi négyek, amelyek továbbra is

a nemzetállamokat tekintik a társadalmi, gazdasági és politikai szerveződés alapjának és jövőjének.

A bal- és jobboldali ellentét azonban továbbra is fennmarad, csak már nem feltétlenül lesz meghatározó, mert egy új történelmi korszakban új törésvonalak válnak-váltak elsődlegessé.

A kérdések már nem jobb- és baloldali értelemben dőlnek el – hangsúlyozta a politológus. Azt pedig, hogy mi a meghatározó a politikai palettán, nagyba mutatja, hogy

a pártok, milyen pártokkal szövetkeznek.

A hagyományos bal- és jobboldali szembenállás leértékelődését mutatja ugyanakkor, hogy a négy ország vezetői egymástól merőben eltérő politikai irányokat követnek hazájukban - tette hozzá.

Három forgatókönyv létezett az Európai Bizottság jelöltjeivel kapcsolatban

Fricz Tamás szerint Magyarország érdekeit nézve Frans Timmermans lett volna a legrosszabb választás az Európai Bizottság élére, mivel többek között Timmermans a hetes cikkely életbe lépését sürgette volna, mind Magyarországra, mind Lengyelországra vonatkozóan. Továbbá a politológus azt is valószínűnek tartja, hogy

az unió belső koherenciája is megkérdőjeleződött volna.

Viszont a francia politikus, Michel Barnier nagyon jó jelölt volt, akit öt évvel ezelőtt is támogattak a kormánypárti európai parlamenti képviselők Jean-Claude Junckerrel szemben.

Ursula von der Leyenről még senki nem tudja milyen elnök lesz, mivel eddig nem európai politikusként tevékenykedett.

Az Alapjogokért Központ az EU-val foglalkozó projektjében hat vagy akár annál is több kutatási anyagot hoz nyilvánosságra, végső következtetéseit pedig ősszel egy konferencián összegzi.