Itt csak magyar szakembereket ajánlunk - Női vállalkozók Erdélyben

Az erdélyi magyar társadalommal kapcsolatban számtalan idealizált kép él az anyaországiak, de az erdélyi magyarok fejében is. Ezek sok esetben megfelelnek a valóságnak, sok esetben csak szeretnénk magunkat, magyarokat olyannak látni, mint amilyennek tűnni szeretnénk a külvilág szemében. De mi a helyzet a nőkkel, az erdélyi nőkkel? Tényleg olyanok, amilyennek a székely viccek, anekdoták alapján megismertük őket?

Erdélyben egy sikertörténet van kibontakozóban, magyar nők sikertörténete, amelynek hozadékait nem csak a nők élvezik majd. Mindenekelőtt a főszereplőket kell bemutassam, hogy a kezdetektől vegyük fel a történet felfejtésének fonalát.

Egy Olaszországban élő erdélyi hölgy, Ballok Ildikó babaholmik forgalmazásával foglalkozik Erdélyben. Czirjék Katalin mint manager és rendezvényszervező dolgozott Ildikó vállalkozásában, Foszner-Korodi Ildikó pedig a termékeit árulta medgyesi boltjában. Ildikó a bolt vezetése mellett tanárként dolgozik a medgyesi Báthory István gimnáziumban, valamint egy levendulaültetvényt is ellát „szabadidejében”.

Az alapítók Forrás: Szigeti Szenner

Egy Medgyesen rendezett vásáron ismerkedett meg közelebbről egymással Koródi Ildikó és Katalin, beszélgetés közben vették észre, hogy az eladással kapcsolatban ugyanazok a nehézségeik, illetve tudnak egymásnak tanácsot adni. A sokadik beszélgetés után úgy döntöttek, hogy a tapasztalataikat megosztják azokkal a nőkkel, akik egy-egy területet lefedve Ballók Ildikó termékeit árusították. Erdély falvait járták, és csoportos beszélgetéseket szerveztek.

„Az volt a tapasztalatunk, hogy azok a nők, akik ugyanazokkal a termékekkel foglalkoznak, mint amivel mi is, nem tudták megszervezni az idejüket, a háztartás és a gyerek mellett nehezen tudtak időt fordítani a megrendelések felvételére, az új kliensek felkutatására. Elmentünk tanácsot adni, a saját tapasztalataink alapján” – meséli Ildikó.

A közönség egy idő után átalakult, a felkészítőkre egyre több kívülálló jött el. Külsősök is kíváncsiak voltak arra, hogy miről beszélnek, olyan üzletasszonyok csatlakoztak, akiknek szintén voltak kérdéseik egy vállalkozás működtetésével kapcsolatban.

Mi a saját asszonyainkkal kezdtünk el foglalkozni, mert láttuk, hogy elakadnak online marketingben, időmenedzselésben, pénzügyekben. A pénzkezelés különösen fontos. Erről nem is igazán szeretünk beszélni, hogy a közép- és kelet-európai nők pénzkezelési kultúrája a bányászbéka feneke alatt van, a vidéken élő székely nőkre kifejezetten igaz, hogy nem tudnak a pénzzel bánni – meséli Katalin.

Ildikó hozzáteszi, hogy a pénzkezelési kultúra hiánya oda vezethető vissza, hogy a vidéki Erdélyben nagyon sok az otthonülő asszony, akik gyermeket nevelnek, klasszikus háztartásbeliek.

Erdélyi vállalkozónők Forrás: Szigeti Szenner

Nagyon véges pénzösszegekről döntenek. Ez főként falun jellemző, azonban az erdélyi magyar lakosság túlnyomó többsége falun él, így ez a magyar társadalom jelentős hányadát érinti.

A vidéket járva jöttek rá, hogy rengeteg erdélyi nő szeretne vállalkozni, vagy a működő vállalkozásával kapcsolatban merülnek fel problémái. Van egy jelentős réteg, akik vállalkozásukkal a szürkezónában vannak, akik még nem alapítottak céget, de szeretnének továbblépni. Sok a kényszervállalkozó, termelő, kézműves, amelyekből jó eséllyel lesz jól működő vállalkozás. A fiatal női generáció az, amelyik már tudatos vállalkozó.

Az első találkozóra, ami kifejezetten vállalkozónőknek szólt, 2018 januárjában került sor. A marosvásárhelyi Védem Egyesület hívta meg Katalint és Ildikót, hogy a család és karrier, pénzszerzés és család témában tartsanak előadást. Kolozsváron az Életfa Egyesület rendezett egy hasonló beszélgetést, egyre több érdeklődő kereste meg Katalinékat Erdély minden részéről.

Az előadások után igény mutatkozott arra, hogy az erdélyi vállalkozónők számára legyen egy felület, ahol tudják a kapcsolatot tartani.

Nekünk volt egy rakás információnk és tapasztalatunk, amit szívesen átadtunk bárkinek ingyen, mi végigmentünk a bürokrácián, ismertük a gyakorlatot.

Katalin és Ildikó jelenleg is gyermeknevelési szabadságon vannak, ennek ellenére aktívan dolgoznak. Ildikó saját elmondása szerint jelenleg is 4-5 lábon áll pénzügyileg, úgy gondolja, hogy a megszerzett tapasztalatai másoknak is hasznosak lesznek.

Csak levendulafarmból is meg lehetne élni, de még sosem próbáltam, annak vagyok a híve, hogy több lábon álljon az ember, mindent kicsiben szeretek csinálni, de több területen.

Először egy Facebook-csoportot hoztak létre, ami azonnal hatalmas érdeklődést váltott ki. A Női vállalkozók Erdélyben csoportnak megközelítőleg 1000 tagja van, Erdély egészét lefedi a tagság. A legaktívabb csoport Kolozsváron működik, itt sokkal több a női nagyvállalkozó, olyanok, akik több évtizede vállalkozók. Székelyföld is nagyon aktív, azon belül Kézdiszék emelkedik ki.

Erdélyi vállalkozónők Forrás: Szigeti Szenner

Kézdivásárhelyen már oda jutottak, hogy tematikus találkozókat tartanak. Minden vidéken vannak olyan emberek, akik köré épül egy társaság. A szórványban élő vállalkozónőket is próbálják elérni, a tagságukkal erősebben kötődnek a magyar közösségéhez, érzik, hogy nincsenek egyedül.

A Facebook-csoportban szinte azonnal intenzív beszélgetések bontakoztak ki, a vállalkozók megosztották egymással a tapasztalataikat, elkezdtek együttműködni. A csoportban nagyvállalkozók és kistermelők egyaránt vannak. Szerveződtek kis csoportok a csoporton belül is, a hasonló területen dolgozók megbeszélik a szakmai ügyeiket.

A tagok bármilyen kérdésre választ kapnak szinte azonnal, a cégalapítástól elkezdve az adózási tanácsokig. Katalin elmondása szerint a csoportban meg lehet kapni a megfelelő jogászt, közjegyzőt is, aki piaci alapon, de elvállalja az adott munkát.

Itt csak magyar szakembereket ajánlunk, csak magyarok és csak nők tagjai a csoportnak. Volt érdeklődés a férfiak részéről is, de erre nemet mondtunk. Vannak pszichológiai blokkok, amik miatt könnyebb, ha csak nők vannak a csoportban. A közösség javarésze kisgyerekes anyuka, feleség.

Ez egy hálózat, egy együttműködő közösség. Sok üzlet is köttetik csoporton belül, van, aki megduplázta a bevételét a csoportnak köszönhetően. Közösség formálódott, barátságok jöttek létre – teszi hozzá Ildikó.

A hölgyek elmondták, hogy a csoporthoz tartozó vállalkozók a klienseiknek is a csoporttagokat ajánlják, ha lehetőség van rá. Létrehoztak több adatbázist is, ahol meg lehet találni a magyar női vállalkozókat, szakterületekre lebontva.

Munkákat is egymásnak adunk, partnermarketing működik, ha én virágkötő vagyok, és egy menyasszony cipőt keres a ruhájához, akkor biztos, hogy azt a három embert ajánlom, aki közénk tartozik. Ezzel a kliensen is segítesz, és a partnereden is.

– magyarázza Ildikó.

Néha az alapoknál kell segíteni sok vállalkozónak, banálisnak tűnő, azonban döntő dolgokban. Katalin példaként említi, hogy nagyon sok termelőnek meg kellett tanítani, hogy hogyan kell árazni. Ez sokaknak nehézséget jelent, ezzel a piacot is rontották, és magukat is megrövidítették. Sokan úgy számolták, hogy a munkadíj a profit is egyben, pedig a profitot és a munkadíjat külön kell választani. Ha valaki csak az anyagdíjat és a munkaidőt számolja fel, akkor azokat a kézműveseket hozzák nehéz helyzetbe, akik ténylegesen ebből élnek.

Az alap, hogy egy induló vállalkozást segítünk, legalább a tapasztalatok átadásával, egy bolt olyan támogatást kap, ami nagyban segíti a kezdeti túlélését. Van egy adatbázisunk, amibe összegyűjtöttük az összes erdélyi kézműves vásárt, ilyen nem volt korábban.

A Női vállalkozók Erdélyben csoport nemrég bejegyeztetett egy egyesületet, Transylvanian Art and Trade néven, hogy intézményi kerete legyen az együttműködésnek. Az egyesület több funkciót is ellát, pályázatokat ír, képviseli a vállalkozók érdekeit, illetve az eladást segíti. Ildikó elmondása szerint sok kézművességgel foglalkozó tag bajlódik azzal, hogy nem elég nagyok ahhoz, hogy céget alapítsanak. A bejegyzett cég, vagy termelői igazolvány hiánya miatt, nem tudnak vásárokon részt venni, mivel nem tudnak számlát adni. Az egyesület be fog nevezni minden erdélyi kézműves vásárra, és értékesíteni tudja a tagok portékáit.

Czirjék Katalin Forrás: Szigeti Szenner

Mi ketten, két anyatejes kismama nem tudunk mindenhova kimenni, de a tagok között leosztjuk a feladatokat, mindig képviselik néhányan az egyesületet, mindig az, akihez a legközelebb van az adott vásár. Az érdekképviselet is jobban működik, ha elmegyünk egy színvonalas nagy sátorral, az egyesület nevében, kis szerencsével egy márkát építünk fel ezzel, úgy működik, mint egy céh

– teszi hozzá Katalin.

Az egyesület egy webshop működtetését is tervezi, Feminart.ro néven. Ezen a felületen elérhetőek lesznek a partnercégek termékei, Ildikó elmondása szerint ezzel adnak egy lökést a cégeknek, illetve azoknak a vállalkozni akaróknak, akiknek még nem éri meg céget alapítani. A vállalkozók, a termelők tesztelik magukat és a terméküket, kockázat nélkül. A tervek szerint a felületen rengeteg tapasztalatot szereznek a vállalkozások.

Erdélyi vállalkozó nők Forrás: Szigeti Szenner

Egy női vállalkozóknak szóló díjat is alapít az egyesület, Transylvanian Business Woman of The Year néven. Erre a díjra a tervek szerint román vállalkozónőket is lehet majd jelölni. Katalin és Ildikó nem zárkózik el attól, hogy egy nap a román női vállalkozókkal is együttműködjenek. Egyelőre azonban az a legfontosabb, hogy az erdélyi magyar vállalkozó nők közössége megerősödjön, illetve, hogy a Kárpát-medencében élő magyar női vállalkozókkal alakítsanak ki kölcsönösen előnyös kapcsolatot. A magyar-magyar vállalkozói együttműködés egyik fontos praktikus oldala Katalin szerint, hogy:

Mindenkinek jól jöhet a szomszéd ország piaca, amiben egymás előretolt helyőrségei lehetünk.

Hogy az alapítók férjei mit szólnak a temérdek családon kívüli elfoglaltsághoz?

Van az a mondás, hogy minden sikeres férfi mögött van egy erős nő, illetve mostanában divatba jött a minden sikeres nő mögött van egy támogató férfi. Ezektől herótom van. Szerintem minden nő mellett, aki a család mellett egy másik tevékenységben is ki tud teljesedni, van egy egyenrangú partner, egy férfi, aki osztozik a család teendőin, hogy a nő is tudjon dolgozni. Ezt csak így lehet, másképpen nem működik. Mindezek mellett a feleségnek nőnek kell maradnia, és ellátni a klasszikus családanyai teendőket. Amikor megkérdezik, hogy mi az egyensúly titka, akkor azt mondom, hogy egy olyan partner, akivel lehet osztozni a terheken

– árulja el a titkot Katalin.

Katalin és Ildikó határozott meggyőződése, hogy minden nőnek igénye van arra, hogy az anyaság mellett teljesítsen az élet más területein is. Hogy az egyház körüli tevékenységben, valami önkéntes munkában találja meg azt a pluszt, vagy gazdasági vonalon, nyereséges formában, az mellékes. Senki nem érzi jól magát, ha be van zárva egy mikrokörnyezetbe. Katalin négy, Ildikó két gyermeket nevel, elmondásuk szerint mindketten hagyományos családi életet élnek, azonban vannak tapasztalataik azt illetően, hogy hogyan lehet egy vállalkozást működtetni az anyaság mellett. Ennek a világnak minden baját, szépségét, kihívását ismerik, a saját tapasztalataikat adják át.

Egy normális családban a nő is jól kell magát érezze. Akit pénzelnek, az függő helyzetbe kerül, kiszolgáltatottá válik, és boldogtalanná. A család is hátrányát szenvedi ennek, rátelepszik egy rossz hangulat a családra. Van egy amerikai mondás: tedd az anyát boldoggá, és a család is boldog lesz. Ez ilyen egyszerű

– egészíti ki Ildikó.

Katalinék tapasztalata az, hogy a gyerekekre nagyon jó hatással van, ha látják működni ezt a vállalkozói modellt. Főleg az otthoni munkának van óriási hatása, ha a gyerekek látják, hogy anya otthon van, velem is foglalkozik, de közben dolgozik.

Kicsi korától bevonod a munkádba, megtanítod egy szakmára, kényszer nélkül. A te teredben van a gyerek, de nem telepszel rá, mert munka közben nem is tudsz.

Női vállalkozónak lenni ma is plusz nehézségekkel jár, az üzleti szféra ma is nagyon férfias. De Erdélyen belül is nagy különbségek vannak, van, ahol érettebben állnak a dologhoz. Főleg generációs probléma a nők lekezelése, idővel ezen is túllépünk.

A románoknál, nagyon számítanak a külsőségek, egy decens öltözet éppen elegendő hozzá, hogy tiszteletet ébressz. Magyar közegben nehezebben fogadtatja el magát az ember, akkor kezdenek értékelni, ha van például négy gyereked

– teszi hozzá Katalin.

Erdélyi vállalkozónők Forrás: Szigeti Szenner

Én lelkészfeleség vagyok, néha nehéz kitörni abból a szerepből, amit elvárnának. Sokszor mutattak be úgy engem, mint Czirjék Lajos festőművész lányát, és Sipos lelkész úr feleségét. Én erre mindig azt mondom, hogy én életemben két dolgot tettem, megszülettem, mint az ő lánya, és hozzámentem a férjemhez, ez a teljesítményem

– meséli Katalin.

Mindezekre mellett néha hátrányt jelent, hogy kisebbségben vagyunk, mint magyarok. A Székelyföldön élő vállalkozónőknek nehéz, hogy nem beszélik az állam nyelvét, a magyar termékek marketingje nem éri el a román fogyasztókat.

Katalinék azt szeretnénk, ha minél több önállóan pénzt kereső nő lenne Erdélyben, ez az erdélyi magyar társadalom számára is létfontosságú.

Az erdélyi embereknek a vérében van az önellátás. Ezelőtt két emberöltővel mindenki majdnem önellátó volt, megtermelték a saját élelmüket, a saját ruhájukat. Ezt a képességünket részben elvesztettük a szocializmus évei alatt. Ha az ösztönös talpraesettségünket társítjuk a korszerű üzleti ismeretekkel, akkor újra lehetnénk a magunk urai. Megvan bennünk a hajlam rá. Mi erre az alkati sajátosságra, az eltökéltségre akarunk ráerősíteni. A nőket jobban kell biztatni, hogy merjenek kezdeményezni, vállalkozni. Félnek, mintha beléjük nevelnék volna, hogy amit csinálnak az nem elég jó, egy rakás gátlás van bennük. Pedig saját tapasztalatunk, hogy olyan erdélyi magyar nők vannak, akik aranyat érnek, de nincsenek tisztában az értékeikkel.