Az első bástya titkai

2019.06.10. 21:56

Május 24-én a Várkapitányság a Budai Vár egy eddig a közönség előtt elzárt területét nyitotta meg, ahol a lélegzetelállító panoráma mellett rendkívüli régészeti értékeket vehetnek szemügyre a látogatók. Tudja meg, mit rejt a Táncsics 9 hátsó udvara, tudja meg, milyen jelentősége van az Erdélyi bástyának! 

Táncsics Mihály utca 9. A Budai Vár egyik legfontosabb építészeti öröksége, Táncsics a főépület egyik utcára néző szobájában raboskodott, amelynek ablakait az őrség egyszerűen bedeszkázta, mivel rácsok nem voltak felszerelve. A forradalmároknak csak a deszkákat kellett lefeszegetniük, hogy Táncsics kiszabaduljon. A rácsok hiányának az a magyarázata, hogy az 1800-as évek elején épült utcarészi épületet eredetileg nem börtönnek tervezték, egykor a József-kaszárnyának, lovassági laktanyának adott otthont.

Táncsics utca 9.Forrás: Szmodits Balazs

Amikor arról beszélünk, hogy az épület börtönként működött, nem a kosztümös filmekből ismert levegőtlen, alagsori helyiségekben senyvedő, vasra vert rabok világára kell gondolnunk. A monarchia időnként igen kegyesen bánt politikai ellenfeleivel. 

A cellák inkább úri szalonokra vagy polgári ízléssel berendezett szobákra emlékeztettek, 

amelyekben viszonylag kényelmes ágyak, lámpák, könyvespolcok, festmények kaptak helyet, hogy a börtönélet viszontagságait megkönnyítsék a rabok számára.

A ház udvarán foglal helyet az 1720 környékén barokk stílusban épült Lőportár is, amely küllemét tekintve sokkal inkább megfelel a várbörtönöktől elvártnak: zord, vastag, szürke falak, ablakfülkéi rácsokkal vannak felszerelve. A Lőportárról tudni kell, hogy az egyetlen katonai célú épület maradványa a várban.

Forrás: Szmodits Balazs

Kossuth Lajos is egy ideig az épület utcafronti részén raboskodott egy „cellában", ahonnan kapcsolatba tudott lépni akár az utca népével is. Amikor erre a foglárok is rájöttek, akkor egy diszkrétebb helyet kerítettek számára az épületben. 

A József-kaszárnya területén a szabadságharc utáni hadbírósági tárgyalások is zajlottak, illetve az udvaron végezték ki többek között Witalis Söll honvédőrnagyot és Novák Tivadar hadnagyot. 

Az épület 1920 után a Pénzügyminisztérium használatába került, egészen a II. világháború végéig. Háborús jóvátételként ugyanis 1948-ban az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségének tulajdonába került. Az egykori börtönben az amerikai nagykövetség védelmét ellátó tengerészgyalogosok állomásoztak, majd háborús veteránokat szállásoltak el itt, elsősorban rekreációs céllal.

Az amerikaiak kifogástalan ízléssel választottak. Az épület udvarát, a Vár legkeletibb kiszögellését a pazar kilátást nyújtó Erdélyi bástya öleli körül. Ezen a helyen állt az első budavári királyi központ, valamint egy középkori lakótorony is. 

Mivel nemzeti emlékezet szempontjából kiemelt fontosságú területről van szó, a magyar állam tárgyalásokat kezdeményezett az ingatlan cseréjéről. 

George W. Bush amerikai elnök 2006. júniusi budapesti látogatásán született egyezség arról, hogy a „Táncsics 9" épületegyüttesét egy ingatlancsere keretében visszaszolgáltatják Magyarországnak.

Forrás: Szmodits Balazs

A megállapodás aláírására ugyanabban az évben, szeptember 10-én került sor. A dokumentum szerint az amerikai fél a Táncsics Mihály utca 9. szám alatti ingatlant visszaadja a magyar államnak, cserébe Magyarország két és fél milliárd forint értékben átadja és felújítja az amerikai nagykövetség melletti két épületet.

A 2010-es kormányváltás után felgyorsultak az események. A magyar állam teljesítette az amerikai féllel kötött szerződésben foglalt kötelességét, így 2014-ben ismét magyar tulajdonba került az ingatlan.

A telek értékét nem pusztán az adja, hogy a Budai Várban van, az épületek mögött álló kertnek, illetve az alatta levő ásatásoknak legalább annyi mesélnivalója van a magyar történelemről, mint maguknak az épületeknek.

Ahogy fentebb már szó volt róla, régészek feltételezték, hogy a Táncsics 9 területén állt egykor a budavári királyi központ. Zolnay László 1962-ben kért és kapott engedélyt a terület részleges feltárására. Szondával kezdett neki a kutatásnak, a korai királyi rezidencia maradványait kereste. A kutatás eredményes volt, a királyi ház részleteit és későbbi jelentős épületek maradványait is megtalálták. Azonban a török kor szempontjából legizgalmasabbnak ígérkező területrészen, az úgynevezett Erdélyi bástyánál, csak kisebb területen tudtak kutatni. 

A tengerészgyalogság veteményeskertje, egy streetball pálya, valamint a kerti grill útját állta a feltárás folytatásának. A valódi feltárások évtizedekig várattak magukra. 

2018 augusztusában a Várkapitányság Nonprofit Zrt. megbízásából a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumának régészei kezdtek kutatást az Erdélyi bástya területén, melynek eredményeként rendkívül értékes épített és tárgyi leletanyag került felszínre. Az Erdélyi bástya területén feltárt épített emlékek összessége a Budai Vár több periódusban kialakított védelmi rendszerének egyik legjelentősebb, legjobb állapotban megmaradt, több méter magasan felmenő falakkal rendelkező részlete. A feltárás során előkerült 4-6 méter magas falak jelentőségét nem csupán impozáns méretük adja, hanem az is, hogy több építési periódust sikerült azonosítani, vagyis megismerhetővé vált a bástya területének építéstörténete.

Az első bástya felülnézetbőlForrás: Origo

A régészeti feltárás visszavezet IV. Béla király korába (1235–1270), akinek uralkodása alatt a budai Várhegy megerősítése megkezdődött. 

A Táncsics 9 alatt található egykori királyi központot az oklevelekben „magna curia regis, antiqua curia regis" vagy németül „Kammerhof" néven említik, mint egy olyan épületegyüttes, amely a falakkal körbevett terület északi részén állt.

Legkorábbi írott forrásunk szerint, 1301-ben Vencel fehérvári koronázása után a Kammerhofba, a király szokásos lakóhelyére vonult vissza. I. Károly (1301/1310–1342) és I. (Nagy) Lajos királyok (1342–1382) egyaránt a Kammerhofot használták budai tartózkodásuk idején, amelyet építkezéseikkel bővítettek. Szintén Nagy Lajos királyunk uralkodási idejére tehető a királyi udvar 1381-ben történt átköltöztetése a mai királyi palota területére.

Forrás: Szmodits Balazs

Az átköltözés után Nagy Lajos a pálos rendnek adományozta a királyi házat, akik 1381. október 4-én itt helyezték el a Velencéből kicsempészett Remete Szent Pál testét. A pálosok Cillei Hermannal cserélték el ezt az épületet 1416-ban, majd az 1460-as évektől a gúti Országh család birtokába került.

Az Erdélyi bástya

Amikor I. Ferdinánd és Szapolyai János között harcok kezdődtek a magyar királyi trón megszerzéséért, a Budai Vár is többször ostrom alá került. A harcok alatt a Kammerhof előtti erődítésszakasz is erősen megsérült. Az 1530-as években Szapolyai hadmérnökei megerősítették a várfalakat, és Domenico da Bologna tervei alapján egy nagy méretű bástya építésébe kezdtek. Ez lett az úgynevezett Erdélyi bástya. A modernebb ostromtechnikák ellen részben védelmet nyújtó klasszikus olaszbástya egy kezdetleges formáját építették meg. Ekkor jelentősen megnövelték a védmű területét, hozzávetőlegesen ötven méterre előreugró, húsz méter széles bástya épült.

Forrás: Origo

Építészeti és kulturális jelentősége azért kiemelkedő, mert a magyar királyság területén itt találkozhatunk az első ilyen típusú épített véderővel.

Buda török alóli felszabadítását követően, feltehetően a XVIII. század elején a területet feltöltötték, kialakítva a mai járószintet. A bástya ezután több mint háromszáz évig a föld alatt aludta álmát.

Budai Vár, Budapest, az első bástyaForrás: Terjék Krisztián

A Táncsics Mihály utca 9. szám alatt feltárt vármaradvány tehát izgalmas időutazást ígér. Az utazás elősegítésére a napokban régészeti sétányt alakítottak ki, amelyen a látogatók végigjárhatják azokat a helyszíneket, ahol a Budai Vár megszületett. Testközelből megszemlélhető a középkori várfal 13 méter hosszan feltárt szakasza, amely egykor a mögötte lévő királyi ház épületeit védelmezte. Közvetlen közelében találtak egy félköríves védművet, a benne található rengeteg leletből arra következtetnek, hogy annak idején kovácsműhelynek adott otthont. 

A fal déli szakaszán felvonóhidas gyalogos kapu került elő, és a kapu felett a felvonóhíd felhúzásához szükséges bronzcsiga, valamint a belső oldalon lévő kapupántok és a reteszelő vályú is az eredeti helyén maradt meg. 

A lőportár épületében interaktív kiállítótér várja a látogatókat, ahol megtekinthetők az ásatások során előkerült tárgyi leletek: többek közt két éremkincs, sok ágyú- és puskagolyó, pipák, kerámiatöredék. A múzeumpedagógiai foglalkozásokon a gyerekek megismerkedhetnek a régészet, a korabeli hadviselés és erődépítés rejtelmeivel; animációk és tablók segítségével végigkísérhetik az Erdélyi bástya történetét, és betekintést nyerhetnek a korabeli emberek mindennapjaiba.

A kiállításForrás: Szmodits Balázs

A hivatalos meghívó szerint:

A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában rendezett kiállítás fókuszában az 1962-ben Zolnay László régész vezette ásatás legszebb darabjai és a 2018-ban előkerült leletanyag áll. Az ásatások során előkerült fegyverek, a teljesen épségben maradt lakatok, pipák, porcelánok közelebb visznek minket az akkor élt emberek mindennapjaihoz.

Az első bástya – Pop-up kiállítás egy erődítmény rejtett kincseiről két helyszínen című tárlat a Várkapitányság Nonprofit Zrt. közreműködésével október 31-ig látható.