Kormánypárti győzelem álhírek kereszttüzében

NOVÁK Katalin; ORBÁN Viktor; SEMJÉN Zsolt; KOCSIS Máté
Budapest, 2019. május 26. Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszél a Fidesz-KDNP eredményváró rendezvényén a Bálna Budapest rendezvényközpontban az EP-választás napján, 2019. május 26-án. A kormányfő mögött Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes, Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár (b-j). MTI/Koszticsák Szilárd
Vágólapra másolva!
Alig telt el egy nap a Fidesz-KDNP fölényes európai parlamenti győzelme óta, és az újabb súlyos vereséget szenvedő ellenzéki erők kétségbeesésükben politikai mítoszkeltésbe, az őket kiszolgáló sajtóorgánumok pedig tudatos álhírgyártásba kezdtek. Az ellenzék régi-új vezére, Gyurcsány Ferenc kijelentése nyomán a balliberális médiumok a kormánypártok „bukásáról”, „egymillió elvesztett kormánypárti szavazóról” és ellenzéki „áttörésről” beszélnek. Érdemes közelebbről megvizsgálni e kijelentések valóságalapját, szigorúan a tények és számok tükrében.
Vágólapra másolva!

A választópolgárok

Ez a politika nyelvére lefordítva egyrészt azt jelenti, hogy az egyes pártok is ennek megfelelően szervezik a kampányukat (minden elérhető anyagi és emberi erőforrással támogatóik mozgósítására koncentrálnak), illetve e voksoláson a politika iránt egyébként kevésbé érdeklődő szavazópolgárok is általában részt vesznek.

Századvég: A hazai választók annak a politikai erőnek adtak megkérdőjelezhetetlen felhatalmazást, amely az elmúlt években egyedüliként állt ki következetesen az illegális migráció megfékezése mellett Forrás: MTI/Mti Fotószerkesztőség/Mti Fotószerkesztőség/Koszticsák Szilárd

Félúton

Az önkormányzati választások a részvételi arány szempontjából félúton vannak a parlamenti és az EP-választások között: a helyi hatalom megválasztásának kérdését a választók közelebb állónak érzik magukhoz, mint a brüsszeli testület megválasztását, de

ami természetesen azzal is együtt jár, hogy az egyes politikai erők sem folytatnak oly mértékű felfokozott kampányt, mint a parlamenti választások alkalmával, a napi politikai eseményeket nem követő választókat pedig jóval nehezebb meggyőzni a voksoláson való részvételről.

Az utolsó helyen voltak

A politikai aktivitás szempontjából az utolsó helyen mindig is az európai parlamenti választások álltak. A 2004-es és 2009-es EP-választásokon a hazai részvétel a 40 százalékot, míg 2014-ben a 30 százalékot sem érte el. A jelenség hátterében az áll, hogy a legtöbb választópolgár a brüsszeli döntéshozatalt távolinak, a mindennapi életét kevésbé befolyásoló tényezőnek tartja, általában úgy érzik, e választás „tét nélküli”. Külön érdekesség, hogy e megállapítás nem választható el attól a körülménytől, amelyet a Századvég Project28 kutatása kimutatott:

Nagyobb volt a tét, mint máskor

Az idei voksolásnak azonban sokkal nagyobb volt a tétje, mint bármelyik megelőző EP-választásnak, hiszen a kampányban valóban egy összeurópai kérdés, az illegális migráció problémája dominált.

Miután pedig kutatások sora bizonyítja, hogy a magyar társadalom határozottan elutasítja a brüsszeli elit felelőtlen bevándorláspolitikáját, nem kell meglepődnünk, hogy a hazai választók annak a politikai erőnek adtak megkérdőjelezhetetlen felhatalmazást, amely az elmúlt években egyedüliként állt ki következetesen az illegális migráció megfékezése mellett: a jelenlegi kormánypártoknak.

Egyértelmű felhatalmazást kapott a Fidesz-KDNP Fotó: Csudai Sándor - Origo

Tekintettel arra, hogy az egyes választások (országgyűlési, önkormányzati, európai parlamenti) eltérő részvételi aránnyal, más intenzitású kampánytevékenységgel, a pártok részéről pedig másfajta követendő stratégiával járnak,

Amikor bizonyos politikai erők azt hangoztatják, hogy milliós nagyságrendben pártoltak el a Fidesz-KDNP-től a támogatói a tavaly elért (országgyűlési) eredményéhez képest, nem tényeket közölnek, hanem szándékosan torzítják az összképet, hamis képzeteket keltve a választókban.

Forrás: Századvég

Egy EP-választási eredményt kizárólag a saját dimenziójában lehet és kell értelmezni, ezt figyelembe véve pedig az alábbi következtetéseket szűrhetjük le az idei eredményekből:

  1. A 2014-es európai parlamenti választásokon 29 százalékos részvétel mellett, 51 százalékot szerzett a Fidesz-KDNP listája. Az idei voksolás alkalmával majdnem 15 százalékponttal magasabb részvételi arány mellett a kormánypártok – arányaiban – nem pusztán megtartották korábbi bázisukat, hanem növelni is tudták 52,62 százalékra.
  2. A magyar kormánypártok európai viszonylatban is példátlan sikert értek el. Ugyan a máltai kormányzó erő az unióban egyedüliként jobb listás eredményt könyvelhetett el, mint a Fidesz-KDNP, viszont jóval kisebb arányú győzelmet aratott, hiszen az első és második helyezett közti különbség nagyságrendekkel kisebb volt a szigetországban, mint Magyarországon a jelenlegi kormánypártok és a másodikként befutó Demokratikus Koalíció között.
  3. Egyetlen ellenzéki erő sem tudott újabb, korábban politikai szempontból inaktív választói réteget megnyerni magának, sem a Fidesz-KDNP szimpatizánsainak legalább egy részét megszerezni, pusztán az egymás közti erőviszonyaik rendeződtek át: az MSZP-Párbeszéd, a Jobbik és az LMP gyengüléséből a Demokratikus Koalíció és a Momentum tudott profitálni.

Erdős Gergely, a Századvég Alapítvány belpolitikai elemzője