Évi több száz milliárd forinttal is növelhető a magyar agrárium kibocsátása

Dr. Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója

Évi 300-350 milliárd forinttal is növelhető a magyar agrárium kibocsátása a precíziós technológiák széles körű alkalmazásával – mondta Dr. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója a „DRÓNOK A MEZŐGAZDASÁGBAN" címmel megrendezett konferencián és tanácskozáson Gödöllőn.

Nyugat-európai szakértők szerint a precíziós gazdálkodással évente hektáronként 25-30 ezer forintnak megfelelő összeggel nagyobb eredmény érhető el szántóföldi művelésben, Magyarországon pedig ennél is magasabb, 65-70 ezer forintos eredményességjavulás lenne realizálható, mivel a bázis alacsonyabb a nyugat-európainál.

Ez 300-350 milliárd forinttal nagyobb termelési értéket jelenthet csak a szántóföldi növénytermesztésben,

ami majdnem annyi, mint amennyit területalapú, vagy állatalapú támogatásból évente igénybe vesznek a gazdák.

Folyamatos a presszió tehát a termelőkön, hogy a technológiai színvonal emelésével tartsanak lépést a kor követelményeivel, ebben a versenyfutásban pedig a NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (MGI) szerepe kiemelten fontos, hiszen kutatási, fejlesztési és minősítési feladatok is várnak az itt dolgozó szakemberekre, akik

azon is dolgoznak, hogy 5-8 éven belül komoly térhódításon menjen keresztül a magyar agráriumban a digitalizáció.

Dr. Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója Forrás: NAIK

Dr. Gyuricza Csaba szavai szerint a technológiai újítások egyre több kérdést vetnek fel, amelyek megválaszolására hívta életre a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ azt a konferenciát, ahol szervezett, szakértői keretek között kaphatnak pontos információkat az érdeklődők. Ahogy a főigazgató fogalmazott,

erre azért is van nagy szükség, mert a rohamléptékű technológiai megoldások gyakorta megelőzik a jogi szabályozást – az ilyen nemkívánatos helyzeti zavaroknál, pedig jobb minél gyorsabban tiszta vizet önteni a pohárba.

Gyuricza rámutatott arra is, hogy

Nem a precíziós gazdálkodásra történő átállás költsége a komoly tétel, hanem az a deficit, amelyet annak hiánya évről évre okoz az ágazatban.