Íme az ember, aki egy új korba vezette Amerikát

A nagy hatalmú és befolyásos tanácsadó majd külügyminiszter, Henry Kissinger Nixon elnök társaságában az Ovális irodában 1973

A több mint 1700 oldalas, történészi igényességgel, nagy precizitással megírt memoár szellemi kaland, és mindazoknak kiváló olvasmány, akik Amerika- és politikatörténet iránt érdeklődnek – így lehet a legjobban jellemezni az Antall József Tudásközpont által kiadott, Henry Kissinger- Fehér házi éveim című háromkötetes kiadványt.

„Könyvem óhatatlanul az én szemüvegemen keresztül látott és láttatott történelem – annak leírása, amit én láttam, gondoltam és tettem..." - így vall Henry Kissinger arról az emlékiratról, amelynek három kötete beiktatásától kezdődően dolgozza fel a Nixon-kormány nemzetbiztonsági, külügyi, diplomáciai mindennapjait, stratégiáit egészen a vietnámi békekötésig. Mindezek hátterében végig ott munkálnak a belföldi történések, hivatali harcok, amelyeket a szerző úgy képes felvillantani, hogy az adott időszak – természetesen a fenti idézet alapján – saját szemüvegén keresztül látott teljességét ábrázolja.

Henry Kissinger 1923. május 27-én a bajorországi Fürthben született, családja 1938-ban New Yorkba emigrált. Több mint tíz éve tanított a Harvard Egyetemen, amikor felkérést kapott, hogy legyen nemzetbiztonsági tanácsadó Richard Nixon mellett. Elvállalta a feladatot, és ezzel – ebben a szerepében, majd később külügyminiszterként is –

megosztó alakja óriási hatást gyakorolt mind az Amerikai Egyesült Államok, mind az egész világ történelmére.

Memoárja izgalmas, lebilincselő olvasmány, ez a nagy formátumú ember nemcsak politikusként, hanem íróként is jelentőset alkotott.

A nagy hatalmú és befolyásos tanácsadó majd külügyminiszter, Henry Kissinger Nixon elnök társaságában az Ovális irodában 1973 Forrás: 1973 AP/Jim Palmer

Monumentális képlet a világpolitikáról

Dr. Baranyi Tamás Péter történész, az AJTK kutatási vezetője a könyvvel kapcsolatban elmondta, hogy egy önéletrajzi ihletésű munka, ami természetesen körbejárja a külpolitika minden vetületét. Beiktatásától kezdődően dolgozza fel a Nixon-kormány nemzetbiztonsági, külügyi, diplomáciai mindennapjait, stratégiáit egészen a vietnámi békekötésig.

A több mint ezerhétszáz oldalas, történészi igényességgel, nagy precizitással megírt memoárt szellemi kaland, és mindazoknak kiváló olvasmány, akik Amerika- és politikatörténet iránt érdeklődnek. Akik nemcsak a számokra és eseményekre kíváncsiak a hatvanas-hetvenes évekből, hanem a mögöttük lévő folyamatokat és embereket is meg akarják ismerni.

Monumentális képletet kaphatnak a világpolitikáról egy olyan időszakból, amikor Amerikának lépést kellett váltani. Ráadásul olyan olvasmányos formában, mintha egy regényt vennének kézbe –

minderről Stumpf István alkotmánybíró beszélt.

Kissinger hatalomorientált realizmusa, a nemzeti érdekekre történő összpontosítása egy olyan korban vezette át Amerikát egy új világba, ami teljességgel átstrukturálta, Kína bevonásával hárompólusúvá tette az addig kétpólusú világrendet. Kissinger nevéhez köthető a külpolitikai strukturális irányítás átalakítása, a Kína-kérdés megnyitása, a vietnami háború lezárása és az oroszokkal való leszerelési tárgyalássorozat egyaránt. A Harvardon lett egyetemi tanár, onnan indult el. Azt mondja, hogy az a tőke, amit a professzorként töltött évek alatt felhalmozott, garancialevél volt arra, hogy a politikában is magas teljesítményt tudjon elérni.