Gulyás Gergely: A református egyház utat jelölt ki a magyar egység felé

Gulyás Gergely Budapest Migráció Konferencia, Mathias Corvinus Collegium

A Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette, hogy "a református egyház utat és irányt jelölt ki, és ezt követte az állam".

Gulyás Gergely a debreceni Nagytemplomban a Magyar Református Egyház közös zsinati ülésén emlékeztetett rá, hogy tíz évvel ezelőtt újraegyesültek a kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyar reformátusok,

ezt az utat követte a kormány és az Országgyűlés, amikor egy évvel később kiterjesztette a magyar állampolgárság megszerzésének lehetőségét a határainkon kívül élő magyarokra.

Gulyás Gergely Fotó: Mudra László - Origo

Magyarország kormánya ismeri és elismeri a Magyar Református Egyház erőfeszítéseit, amit az emberekért tesz

- mondta a miniszter, hangsúlyozva: "a nemzetnek nem csak egyházi szervezetekre van szüksége, hanem élő hitre is".

Gulyás szerint

az az egység ami létrejött a református egyházban, az állampolgárság megadásával közjogi értelemben létrejött a magyar nemzet számára.

Az elmúlt tíz évben intézményesíteni kellett a kapcsolatokat úgy, hogy közben ne elvesszen, hanem megerősödjön a lélek ereje, amivel "nem csak az egyházat, hanem a nemzet egyesítésének az ügyét is szolgáltuk" - fejtette ki a tárcavezető.

Gulyás Gergely beszédében méltatta a református egyház oktatási, egészségügyi és missziós tevékenységét, amihez a hitből merítenek erőt.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter kitért arra is, hogy

Európának reformációra, megújulásra van szüksége annak érdekében, hogy megmaradhasson, hogy megőrizhessük kereszténységre épülő szabadságunkat, emberi méltóságunkat és életformánkat.

A közös zsinati ülésen Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának lelkészi elnöke hirdetett igét, majd Fekete Károly tiszántúli református püspök felolvasta Áder János köztársasági elnök köszöntő levelét.

Az államfő ebben méltatta a református egyház magyarságot összetartó erejét, és azt írta: "a Magyar Református Egyház történelmi ünnepén szívből kívánom mindnyájuknak, hogy az összetartó, egységet építő egyház mindenkor az áldás és a békesség otthona legyen".

Adorján Gusztáv, a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka emlékezetett rá, hogy tíz évvel ezelőtt,

2009. május 22-én a Generális Konvent a debreceni Nagytemplomban újra visszaállította a magyar reformátusság egységét, és kimondta a Magyar Református Egyház megalakulását.

A május 17-i zsinaton és a 18-i Magyar Református Egység Napján hálát adnak azért, hogy a határok által egymástól elválasztott reformátusság összetartozás-tudata, istentiszteleti, tanbeli egysége töretlenül fennmaradt - tette hozzá.

Fabinyi Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnökpüspöke köszöntőjében azt mondta,

a református egység az egymásra utaltság és a szolidaritás jegyében jött létre.

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi római katolikus megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKP) köszöntését tolmácsolva az egység, a szeretet, az összetartozás jelképének nevezte Debrecent megjegyezve, ahogy

a katolikusok Rómában, a reformátusok a "kálvinista Rómában" otthon érzik magukat.

A közös zsinat résztvevői ünnepi nyilatkozatot fogadtak el, amelyet szombaton délelőtt a Református Nagytemplom előtti téren, a Magyar Református Egység Napjának ünnepélyes megnyitóján ismertetnek.

Az ülést megelőzően a zsinati tagok fát ültettek el a Református Kollégium kertjében: a Kárpát-medence 65 egyházmegyéjének küldöttei otthoni termőföldet szórtak a fő gyökerére, hogy a tölgyfa a közös földben növekedhessen.