Hónapok óta támadja a babaváró hitelt az Európai Bizottság

Vágólapra másolva!
Hamis következtetésekkel, a tények elferdítésével próbálta tagadni, álhírnek beállítani az Index internetes portál a Magyar Nemzet szombati számában megjelent információt, miszerint az Európai Bizottság a szakmai egyeztetések során kifogásokat fogalmazott meg a babaváró támogatással kapcsolatban.
Vágólapra másolva!

Összeállításunkban bemutatjuk a magyar kormányzat és az uniós testület szakmai megbeszéléseinek részleteit, a bizottság kifogásait, amelyek egyértelműen igazolják a Magyar Nemzet által már közölteket, egyben cáfolják az ellenzéki sajtóban megjelenteket.

Tagadja az Európai Bizottság, hogy Brüsszel a magyar babaváró program megtorpedózására készül.

A testület azután adott ki erről közleményt, hogy az Index és nyomában a teljes ellenzéki sajtó hazugságnak igyekezett beállítani a Magyar Nemzet szombati cikkét. Ebben azt írták: az újabb családtámogatási eszköz bevezetését megelőző szakmai egyeztetéssorozatban uniós részről határozott jelzés érkezett, hogy a gyermeket váró fiatalok közös életkezdését segítő kedvezményes hitelt jelenlegi formájában elfogadhatatlannak tartják.

10 millióhoz juthatnak

A családok megerősítését, védelmét szolgáló újabb kormányzati intézkedés, amelynek eredményeként július elsejétől tízmillió forinthoz juthatnának hozzá a párok, a bizottság szerint sértheti az uniós versenyjogot, ezért a háttéregyeztetéseken olyan lépéseket javasoltak (a kamattámogatás csökkentését, a bankszektor estleges kizárását a támogatások folyósításából), amelyek a program ellehetetlenülésével fenyegetnek, és a magyar emberek számára kedvezőtlen feltételeket szabnának.

Az Index ugyanakkor rugalmasan szakadt el a valóságtól, amikor szombaton megkérdezte Ricardo Cardosót, az Európai Bizottság versenypolitikai szóvivőjét: mi a hivatalos álláspontjuk a babaváró programról? A brüsszeli bürokrata erre természetesen közölte, hogy nincs hivatalos álláspontjuk. Fontos tisztázni, hogy a babaváró támogatás ellen még nem is indíthatott volna eljárást az Európai Bizottság, hiszen a konstrukció csak július elsejétől lép hatályba.

Ugyanakkor Cardoso is jelezte, hogy az unió versenyjogi szempontból vizsgálhatja a tagállamok szociális és egyéb támogatásait, továbbá elmondta azt is, hogy a babaváró program esetében párbeszédet folytatnak a magyar kormánnyal. Ezek után az Eurológus rovatán keresztül egyébként mind az Európai Bizottság, mind az Európai Parlament által támogatott Index levonta a következtetést: kamuhíreket terjeszt a Magyar Nemzet.

Olyat cáfol, amit senki nem állított

Pedig Cardoso nyilatkozata és a bizottság vasárnapi közleménye valójában olyat cáfol, amit senki nem is állított, ugyanakkor megerősíti, hogy a programot versenyjogi szempontból támadják. Tehát a lényeg – hogy az Index számára is világos legyen – a következő: Brüsszel egyelőre ugyan nem indított hivatalos eljárást hazánk és a magyar családok ellen, ám a szakmai háttértárgyalásokon jelezte, hogy ez történik majd, ha a kormány nem változtat a programon. Formális eljárás nem zajlik a kormány ellen, ilyen csak július elseje, a program elindulása után kezdődhet.

A bizottság azonban nem adta előzetes jóváhagyását a program elindításához, hiányzik az úgynevezett megerősítő levél. Ha ez nincs, az a bankok számára visszatartó tényező, magyarul akadályozza a program elindulását. Az unió mostani aggályai annak fényében is felvetnek kérdéseket, hogy korábban a családi otthonteremtési kedvezmény, a csok kapcsán nem fogalmaztak meg semmilyen kifogást.

Dokumentumok, jegyzőkönyvek és telekonferenciákon rögzített beszélgetések igazolják, hogy a bizottság kifogásokat emelt a babaváró támogatás megvalósítása ellen. A magyar kormány február 27. óta egyeztet a bizottsággal, de két és fél hónap alatt sem kapta meg a bizottság előzetes jóváhagyását.

Több egyeztetés is volt

Az egyeztetéseknek eddig négy fordulója volt február 27. és május 3. között. A Magyar Nemzet birtokába került dokumentumból világosan kiderül, hogy milyen pontokat tartanak aggályosnak az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatóságának szakértői. Az első egyeztetéskor a bizottság a február 27-i válaszában úgy fogalmazott: a bankok szintjén akkor tekinti kizárhatónak az állami támogatást, ha a hitelt nyújtó pénzügyi intézmény(eke)t versenyeztetés útján választják ki. Szerintük a százszázalékos kamattámogatás és kezességvállalás visszafogná a piaci versengést az ügyfelekért.

Továbbá a konstrukció igénybevételéhez szabott, az ügyfelek által viselendő költségek rögzítése sem ösztönözné a programban részt vevő hitelezőket, hogy minél kedvezőbb ajánlatokkal igyekezzenek az érintetteket meggyőzni. A magyar állam azzal érvel, hogy az említett korlátok nem állnak fenn.

Egyrészt a maximális kamattól lefelé eltérhet a bank, vagyis van tér a versenyre, továbbá nem jut senki versenyelőnyhöz, mivel a programban való részvétel minden piaci szereplő számára adott lehetőség. A bizottság azonban inkább azt szorgalmazza, hogy a lehető legélénkebb banki verseny biztosítása érdekében a kamattámogatás és a kezességvállalás is álljon meg 80 százaléknál. Ezeket a kifogásokat, illetve javaslatokat a következő, április 12-i telefonbeszélgetés, majd egy április 24-i szakértői telefonkonferencia során vetették fel az uniós bürokraták.

Később, a május 3-i egyeztetésen a bizottság szakértői többek között azt a lehetőséget is aggályosnak találták, hogy egy nyílt versenyeljárás eredményeként válasszák ki a babaváró támogatást terjeszteni jogosult hitelintézetet, amiben csak a nyertes forgalmazhatná a terméket. Ezzel az adott hitelintézet „kimazsolázhatná" az ügyfeleket, ráadásul nehéz megítélni, hogy az igénylők milyen hitelportfóliót képeznének, mivel még nem könnyen becsülhető meg a felvevők összetétele. Így a bizottság szerint egy nyílt versenyeljárás eredményeként kialakuló árnál sem látható garantáltnak, hogy a nyertes ár piaci lesz.

Szakértők tárgyaltak

Mint az a Magyar Nemzet birtokába került egyeztetési anyagokból kiderül, mindez egy olyan háttérfolyamat volt, amelynek során szakértők beszéltek szakértőkkel. Az itt megosztott vélemények, álláspontok a tapasztalatok alapján a bizottság oldaláról a hivatalos eljárásokban később megfogalmazott álláspontokat jól tükrözik. Erre utalva közölte a bizottsági képviselet, hogy hivatalos vizsgálat nem zajlik.

A Magyar Bankszövetség sem egy zajló, hanem egy esetlegesen a jövőben induló vizsgálattól tartott, mivel ha ebben rájuk nézve kedvezőtlen döntés születhetne, vissza kellene fizetniük a támogatási összegeket, ez pedig a piaci szereplőket eltántoríthatja attól, hogy részt vegyenek a programban. Az ügy tehát még nem rendezett, annyit tudni, hogy a bizottság egy érdekelt panasza esetén köteles lenne eljárni, érdekelt fél pedig lehet például bármelyik pénzpiaci szereplő.

A bizottság hajlandó lenne a megerősítő levelet kiadni, amennyiben a felvetett 80 százalékos megoldást átvenné a kormány. Ez vélhetően a piaci szereplőknek megadná a biztosítékot, ám ez a módosítás a program alapvető újragondolását igényelné.