Alapszerződés-ellenes a csúcsjelölti rendszer

Budapest, 2016. május 7. Ifj. Lomnici Zoltán, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) szóvivője, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) közjogi kabinetjének vezetője sajtótájékoztatót tart a fővárosi Európa Pontnál 2016. május 7-én. A sajtótájékoztatót az Európai Bizottság javaslata kapcsán tartották, amelynek elfogadása esetén a tagállamoknak negyedmillió eurót kellene fizetniük minden be nem fogadott migráns után. MTI Fotó: Mohai Balázs

Alapszerződés-ellenes az uniós csúcsjelölti rendszer, amivel az Európai Parlament szeretné magának tulajdonítani a jogot az Európai Bizottság (EB) elnöki pozíciójának betöltésére, illetve az elnök személyének meghatározására - mondta ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője az M1-en szombaton.

Ehhez képest az alapszerződés 17. cikkelyének 7. pontjában az áll, hogy az Európai Tanács jelöli minősített többséggel az EB elnökét, amit feles döntéssel a parlamentnek is támogatnia kell - tette hozzá, hozzátéve, az új rendszert 2014-ben Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke vezette be. A szakértő kiért arra is, hogy a legfrissebb felmérések szerint a Fidesz 15 mandátumot is szerezhet az EP-választáson.

Az Európai Néppárt most látja igazán, hogy hiba volt a kardcsörtetés a Fidesszel,

mivel ha még mindig 200 feletti mandátumszámmal rendelkezne a párttömörülés akkor a választások után jobb tárgyalási pozícióba kerülnének - vélekedett a szakértő.

Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője Forrás: MTI/Mohai Balázs

"Ha a csúcsjelölti rendszer esetleg megbukna, vagy a választások után csak néhány mandátum különbség lenne a szocialisták és a néppárt között, akkor a néppárti csúcsjelölt, Manfred Weber helyzete sem lenne stabil" - mondta ifj. Lomnici Zoltán.