A kormány támogatja az európai kisebbségi fejlesztési régiók kialakítását

Támogatandó a Székely Nemzeti Tanácsnak egy európai kisebbségi fejlesztési régió kialakítására irányuló kezdeményezése, annál is inkább, mert az Európai Unióban 50 millió ember, vagyis a közösség lakosságának csaknem 10 százaléka él kisebbségi sorban - mondta Szili Katalin, a határon túli magyarság autonómiaügyeiért felelős miniszterelnöki megbízott Budapesten.

A Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének (NYEOMSZSZ) közgyűlésén elhangzott, hogy a szövetség, illetve a határon túli magyar pártok támogatják a polgári kezdeményezést, amelyet szombaton indítottak el az erdélyi Székely Majálison.

Céljuk, hogy

hét tagállamból legalább egymillió aláírást gyűjtsenek össze, s így az EU kötelező jelleggel foglalkozzon a kezdeményezéssel.

Szili Katalin hangsúlyozta: a határon túli magyarság autonómiatörekvései szempontjából is fontos kérdés, hogy

az európai parlamenti (EP-) választáson azok a politikai erők kerüljenek többségbe, akik nem az európai egyesült államokban, hanem a nemzetek Európájában gondolkodnak.

Hozzátette, a magyaroknak olyan összetételű Európai Parlament megalakulása az érdekük, ahol az őshonos kisebbségek kérdését, például

a székelyföldi autonómiatörekvéseket napirenden lehet tartani.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke közölte: Szerbia ugyan nem tagja az Európai Uniónak, ám

a magyar állampolgársággal rendelkező vajdasági magyarok csaknem fele már jelezte, hogy élni kíván szavazati jogával az EP-választáson.

A választást intenzív kampánnyal segítik: 448 aktivistájuk járja a Vajdaságot és bekopognak minden házba, ahol potenciális szavazók lehetnek.

Kifejezte reményét, hogy

jó eredményt ér el a nemzeti lista, mert ha a föderalisták győznek, akkor a németek és a franciák irányítanak majd, attól függetlenül, hogy ez jó-e a magyaroknak.

Dabis Attila, a Székely Nemzeti Tanács képviselője kiemelte: a kisebbségi fejlesztési régió kialakításának az a célja, hogy

az unió kiemelten kezelje azokat a térségeket, amelyek etnikai összetétele eltérő a környezetétől.

Példaként említette, hogy Székelyföld Románia uniós csatlakozása óta gazdasági diszkriminációt szenved el.

Miközben például

a román többségű Brassó megye GDP-je 20 százalékkal nőtt, a szomszédos, magyar többségű Kovászna megyében csak 1,7 százalékkal bővült az össztermék.

Ha sikerülne keresztülvinni a régió ügyét, akkor a helyi közösségek dönthetnének a fejlesztési igényeikről - mondta.

Székely István, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselője úgy vélekedett:

a kezdeményezés egyfajta arra vonatkozó igénybejelentés, hogy milyen Európában szeretnének élni az őshonos kisebbségek.

Kifejezte reményét, hogy így kisebbségbarát irányba mozdítható el az unió politikája.

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt politikusa arra biztatta a nyugat-európai magyar szervezeteket, hogy

mindenki a saját országában a kisebbségügy érdekében próbálja befolyásolni a helyi politikai vezetőket.

Ugyanis azt szeretnék, ha Európa újra tisztelné az identitást. A kisebbségi fejlesztési régiókról szóló elképzelés arról szól, hogy a kisebbségeknek legyen helyük Európában - fűzte hozzá.

Pethő István, a Magyar Polgári Párt (Románia) képviselője azt mondta, az aláírásgyűjtés jelszava: "Székelyföldet megmozgatjuk Európáért".

Kiemelte, hogy

ma az EU vezetői a nemzetek, a család és a kereszténység leépítésére törekednek. Olyan új Európai Parlamentre van szükség, amely megállítja ezt a politikát.

Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke azt mondta, hogy az ukrán állam jogfosztó, az anyanyelvi oktatást korlátozó törekvései okán is

fontos számukra a magyar nemzet szolidaritása és a magyar nemzeti kormány támogatása.

Mindez segíti, hogy ellenálljanak az asszimilációnak és az emigrációnak - közölte.

Kitért arra, a kárpátaljai magyarság jelentős része rendelkezik magyar állampolgársággal és élni kívánnak választójogukkal az EP-választáson.

Andócsi János, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének politikusa a migráció veszélyeire figyelmeztetve közölte:

szomorú látvány volt, ahogy Árpád-kori magyar falvakat migráns tömegek leptek el.

Horvátország azért is érintett a migráció vonatkozásában, mert az ország schengeni csatlakozása után az unió 1300 kilométernyi külső határára kell ügyelniük - tette hozzá.