Orbán Viktor: Minden európai ország első számú kérdése az EP-választáson a migráció ügye

ORBÁN Viktor, Kolozsvár
Kolozsvár, 2019. május 8. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (k) előadása a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen Kolozsváron 2019. május 8-án. A kormányfő mellett Dávid László rektor (b) és Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
Vágólapra másolva!
Minden európai ország első számú kérdése az EP-választáson a migráció ügye, és a jövő egyik legnagyobb kérdése, hogy a bevándorlás ügyében sikerül-e közelíteni a széttartó véleményeket, helyreáll-e az európai egység, de eddig egy erre irányuló kísérlet sem járt sikerrel – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Kolozsváron.
Vágólapra másolva!

A kormányfő a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen tartott előadásában kiemelte: két ágra szakadt az európai politikai gondolkodás a bevándorlással kapcsolatban.

Míg a Nyugat azon gondolkodik, „hogyan éljünk együtt”, mi, közép-európaiak azon: mit kell tenni, hogy ne következzen be, hogy együtt kelljen élnünk

– közölte.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (k) előadása a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen Kolozsváron 2019. május 8-án Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Zecsődi Balázs

Orbán Viktor szerint a nyugatiak el akarják tüntetni a különbségeket, azt akarják, hogy „mi is engedjük be nagy számban a bevándorlókat”, és akkor helyreáll az európai egység. Szerintünk azonban „az európai egységért ezt az árat nem szabad megfizetni” – jelentette ki.

A miniszterelnök kifejtette, a bevándorlás mély változásokat előidéző folyamat, a bevándorlók nem az EU-hoz kapcsolódó területekről, hanem a kereszténytől különböző civilizációból érkeznek, így szükségszerűen kevert népességű lakosság jön létre.

E helyzet feloldása a liberális doktrínák szerint az, ha mindenki kilép minden hagyományból, és az európai baloldal ezt kívánatos fejleménynek tartja, „posztnemzeti és posztkeresztény korszakot vizionál”, ezért nem is akarja megállítani a bevándorlást – mondta a miniszterelnök.

Úgy látja, míg a közép-európaiak azt akarják, hogy minden migrációról szóló közös európai dokumentumban szerepeljen, hogy a migrációt meg kell állítani, más országok inkább menedzselni akarják a bevándorlást. A közép-európaiak azonban ellenállnak ennek, nem akarnak kevert népességet, mert nincsenek rá jó példák.

„Nagy idők és nagy lehetőségek kapujában állunk”

A miniszterelnök kitért rá: biztonságos, keresztény és fejlődő magyar életet kínálunk a magyar fiataloknak. „Nagy idők és nagy lehetőségek kapujában állunk” – fogalmazott.

Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad az Erdélyi Magyar Televíziónak Kolozsváron 2019. május 8-án Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Közölte:

a következő 10 évben a magyarok, különösen az anyaország megmarad a keresztény kultúrkörben, ezért biztonságos életet kínál azoknak a fiataloknak, akik megmaradnak a magyarságukban, továbbá teljes foglalkoztatottságot és gazdasági növekedést is kínál.

A magyarok fenn akarnak maradni, és folytatni akarják több mint ezeréves történelmüket azon a helyen, ahol az eddigi történelmük kialakult, dacára annak, hogy szuverenitásuk folyamatos kihívás alatt áll. Innen kell nézni, hogy milyen Európa-politika jó a magyaroknak – tette hozzá.

A magyarok demográfiai politikát is csinálnak, bár az EU-ban ezt szalonképtelennek nyilvánították. De a magyarok nyíltan bevallják, hogy ilyen politikát folytatnak, mert „nem akarnak elfogyni”, ezért a családokat akarják megerősíteni, megvédeni – közölte.

A kormányfő arról is beszélt, hogy a magyarok bevándorlásellenes politikát csinálnak.

A bajbajutottakhoz kell a segítséget elvinni, nem a bajt idehozni. A magyar gazdaság mai állapotát meghaladó mértékben, lehetőségeinken és erőnkön felül viszünk segítséget a bajba jutott embereknek.

A magyarok világnemzetet építenek, mert a világ minden sarkában találunk magyarokat, és fontos, hogy a szétszóratott nemzetrészeinket össze tudjuk kapcsolni egy világnemzetté, erőforrásainkat gyarapítsuk, és észszerűen tudjuk szétosztani a világ magyarsága között. Ennek része Budapest erősítése, mert a főváros a világnak is megmutatja, mit nevezünk magyarságnak – vélte.
Megjegyezte: ellensúlyozni kell az asszimilációs nyomást, elég erősnek kell lennünk ahhoz, hogy meg tudjuk tartani a magyarnak születetteket a vegyes területeken is.

Az EU nem cél, hanem eszköz a magyarok számára

Orbán Viktor szerint továbbá szuverenitásalapú politikát is folytatnak a magyarok: ez magában foglalja a NATO-tagságunkat, és jó, hogy benn vagyunk az EU-ban, mert nemzeti céljainkat így könnyebben tudjuk szolgálni. Az államfinanszírozás szempontjából pedig nem mindegy, kinek vagyunk eladósodva, fontos, hogy magyar kézben legyen az államadósság, inkább a saját polgárainak legyen eladósodva az állam – mondta.

Orbán Viktor miniszterelnök (b2) előadása a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen Kolozsváron 2019. május 8-án. A kormányfő mellett Dávid László rektor (b), Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke (b3) és Tonk Márton dékán (j) Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Zecsődi Balázs

A miniszterelnök kiemelte:

az EU nem cél, hanem eszköz a magyarok számára.

Felvetette azt is: politikai követelmény, hogy pontosan tudjunk válaszolni arra a kérdésre, kik vagyunk, és „miért követelünk maguknak helyet a Nap alatt”.

Úgy vélte, egyrészt „egyedi fajta vagyunk”, van egy senki máséval össze nem keverhető, sajátos kulturális gyökérzetünk, történelmünk, nyelvünk. Másrészt

azért van jogunk a létezésre, mert olyan teljesítményt nyújtunk a világ számára, amely nélkülünk nem született volna meg, és nem lenne a jövőben sem

– mondta.

Orbán Viktor közölte: máig érvényes „a magyarok karakterének örök motívuma”, hogy ösztönösen el akarják kerülni a szolganépsorsot, senkinek az alávetettjei nem akarnak lenni, és minden alá-fölé rendeltségi viszonynak világos és méltányos indoka kell, hogy legyen. Megjegyezte: geostratégiai alapozottságú külpolitikát kell folytatnunk, úgy kell alakítani a kapcsolatainkat minden irányba, hogy az nekünk jó legyen.