A választás kitűzését követően megkezdődött a jelölőszervezetek nyilvántartásba vétele. A bejegyzett politikai pártok közül 2004. március 24. és május 14. között 16 párt kérte a nyilvántartásba vételét. A jelölőszervezetek közül tíz kísérelt meg listaállítást. A nyilvántartásba vételi kérelmek közül az Országos Választási Bizottság (OVB) nyolcat fogadott el (Fidesz MPSZ, MSZP, MDF, SZDSZ, Munkáspárt, MIÉP, Szociáldemokrata Párt, Magyar Nemzeti Szövetség), azonban a Magyar Vidék és Polgári Párt, valamint a Zöld Párt közös listáját az ajánlószelvényekkel kapcsolatos szabálytalanságok miatt visszautasította.
Az EU-választáson a választók 38,48 százaléka jelent meg.
A legnagyobb arányban Budapesten (49,55 százalék) voksoltak, míg a legkisebb aktvitás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (30,46 százalék) volt.
A fővárosi kerületek közül a II. kerületben (65,49 százalék) volt a legmagasabb, és a XXI. kerületben (39,84 százalék) a legalacsonyabb a részvétel.
A választás az akkori ellenzék győzelmét hozta: a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség 12, a Magyar Szocialista Párt 9, a Szabad Demokraták Szövetsége 2, a Magyar Demokrata Fórum 1 jelöltet küldhetett az Európai Parlamentbe. A többi párt nem érte el a bejutáshoz szükséges 5 százalékot. Mint ismert, a választást követően megrendült Medgyessy Péter miniszterelnök pozíciója, majd augusztus végén lemondott, és helyét Gyurcsány Ferenc vette át.
A Fidesz 1 454 750 szavazatot szerzett, ami 47,4 százalékos aránynak felelt meg. Vas megyében (56,73 százalék) szerepelt a legjobban. A fővárosi kerületek közül a Fidesz a XII. kerületben (49,33 százalék) érte el a legjobb eredményt.
A Fidesz a megyei jogú városok közül Hódmezővásárhelyen, Debrecenben, Sopronban, Kecskeméten és Zalaegerszegen 50 százalék fölött szerepelt.
A vidéki városok közül Nyíradonyban és Kerekegyházán 70 százalék fölött, míg Lajosmizsén és Mórahalmon 68 százalék fölött végzett.
Az MSZP 1 054 921 szavazatot szerzett, ami mindössze 34,3 százalékos aránynak felelt meg. A szocialisták a legjobban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (41,06 százalék), a legrosszabbul Vas megyében (27,27 százalék) szerepeltek. Az MSZP a fővárosban a XXI. kerületben (45,65 százalék) szerepelt a legjobban, míg az I. kerületben (24,25 százalék) a legrosszabbul. A legnagyobb szocialista sikert Kazincbarcikán, Ózdon, Mezőhegyesen, Oroszlányban és Sajószentpéteren jegyezték, ezeken a településeken 52 százalék fölött végeztek.
Az SZDSZ 237 908 szavazatot szerzett, ami 7,74 százalékos aránynak felelt meg. A liberálisok a legjobban Budapesten (12,85 százalék), a legrosszabbul Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (4,65 százalék) szerepeltek. Az SZDSZ a VII. kerületben (17,37 százalék) szerepelt a legjobban, míg a XX. és XXIII. kerületben (9,74 százalék) a legrosszabbul. A liberálisok a vidéki városok közül Tökölön, Budaörsön, Szigetszentmiklóson és Budakeszin 12 százaléknál jobban szerepelt.
Az MDF 164 025 szavazatot kapott, ami 5,33 százalékos aránynak felelt meg.
A párt Tolna megyében (6,37 százalék) szerepelt a legjobban, Somogy megyében (4,2 százalék) a legrosszabbul. Az MDF Budapesten a XVI. kerületben (6,44 százalék) kapta a legnagyobb szavazatarányt, míg a XIII. kerületben (4,76 százalék) a legkisebbet. A vidéki városok közül az MDF Vasváron (17,46 százalék), Tamásiban (14,52 százalék), Gödöllőn (13,52 százalék), Pásztón (12,81 százalék) és Soltvadkerten (10,78 százalék) szerepelt messze az átlaga fölött.