A lángoló Notre-Dame tragikus esete is mutatja, hogy milyen fontos az európaiaknak a keresztény értékek megőrzése: a szolidaritás, a segítségnyújtás és az egymás melletti kiállás.
Tulajdonképpen a párizsi Notre-Dame nemcsak a keresztény Európa szimbólumának számít, hanem
az egész keresztény világ kiemelt jelentőségű épülete, a római Colosseumhoz és az athéni Akropoliszhoz hasonlóan a globálissá vált nyugati civilizáció egyik ékköve.
A tragédia megmozgatta és összehozta az európai közösséget, és rámutatott arra, hogy kontinensünk – szemben a balliberálisok állításaival – nem lépett még túl a keresztény kultúrán, sőt, a mai napig féltve őrizzük annak szimbólumait, alkotásait, értékeit, melyek Európa szívét alkotják.
Ezeket az állításokat támasztja alá a Századvég Project28 kutatása is:
az európai emberek nagy részének a mai napig fontos a keresztény kultúra megőrzése.
A tagállamok állampolgárainak közel 60 százaléka gondolja úgy, hogy meg kell őrizni Európa keresztény kultúráját és hagyományait, és csak 31 százalék gondolja azt, hogy túl kellene lépnünk a keresztény hagyományokon egy világibb kultúra felé.
A volt szocialista országok és a V4-ek állampolgárainak kétharmada tartja fontosnak a keresztény kultúra megőrzését,
viszont a nyugati alapítók és a 20. századi csatlakozók állampolgárainak csak alig több mint fele gondolja fontosnak a hagyományok megőrzését.
Magyarország európai szinten az élharcosok közé tartozik a keresztény kultúra megvédéséért és megőrzéséért vívott küzdelemben.
A magyar emberek csaknem 80 százaléka gondolja úgy, hogy meg kell őrizni a keresztény alapokat és hagyományokat.
Magyarország Bulgáriával és Csehországgal együtt a keresztény hagyományok megóvása tekintetében éllovasnak számít az Európai Unióban.