Orbán Viktor programja a bevándorlás megállításáért: ez van a 7 pont mögött

2019.04.06. 09:02

Nagyon komoly veszélyekre ad határozott választ az Orbán Viktor miniszterelnök által a bevándorlás megállítására meghirdetett hétpontos program. A Fidesz határozottan kiáll a migránsvízum és a migránskártyák eltörlése mellett, valamint a határvédelem előtérbe helyezését szorgalmazzák Soros György álcivil szervezeteinek uniós támogatása helyett. A kormánypártok alapvető választási célja, hogy az uniós intézményekben bevándorlásellenes politikusok váltsák a mostani bevándorláspártiakat. Most végigvesszük, milyen veszélyekre jelent megoldást a hét pont.

Az európai parlamenti választáson keresztény civilizációnk léte a tét jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Bálnában, a Fidesz EP-választási programját bemutató rendezvényen. A kormányfő úgy fogalmazott, arról döntünk, hogy megvédjük-e keresztény kultúránkat, vagy átadjuk a terepet a multikulturalizmusnak. Hétpontos programot is hirdetett a miniszterelnök a bevándorlás megállítására:

  1. A migráció kezelését el kell venni a brüsszeli bürokratáktól, és vissza kell adni a nemzeti kormányoknak!
  2. Egyetlen ország se legyen kötelezhető migránsok befogadására akarata ellenére!
  3. Senkit ne engedjenek be Európába érvényes igazolvány, dokumentumok nélkül!
  4. Szüntessék meg a migránskártyákat és a migránsvízumot!
  5. Brüsszel ne adjon több pénzt Soros György bevándorlást segítő szervezeteinek, ehelyett térítsék meg a határvédelem költségeit!
  6. Európában senkit ne érhessen hátrányos megkülönböztetés azért, mert kereszténynek vallja magát!
  7. Bevándorlást ellenző vezetők legyenek az uniós intézmények élén!

Nézzük meg alaposabban ezt a hét pontot! Megmutatjuk, hogy milyen veszélyeket rejt magában, ha ezek közül valamelyik nem valósul meg.

1. A migráció kezelését el kell venni a brüsszeli bürokratáktól, és vissza kell adni a nemzeti kormányoknak!

Orbán Viktor már korábban is beszélt arról, hogy a migrációból fakadó közös kérdéseket el kell venni a bizottságtól, és az érintett belügyminisztereknek egy saját, külön tanácsára kell bízni. Létre kell hozni egy külön testületet, amelyben kizárólag a schengeni övezet belügyminisztereinek kellene lennie – tette hozzá. A miniszterelnök szerint pont úgy, ahogyan az eurózóna esetében, ahol külön pénzügyminiszteri tanács van. Vagyis:

a nemzeti kormányokat képviselő szakminiszterek döntsenek, ne a brüsszeli buborékban élő politikusok. 

Az egész schengeni zónát érintő kérdéseket ott lehessen eldönteni úgy, ahogyan ezt szakemberek teszik, és nem úgy, mint a politikusok – mondta a miniszterelnök.

Abban az esetben, ha a migrációt nem lehetne nemzeti keretek között kezelni, akkor többek között 2015-ben a magyar kormány nem építhette volna fel a határvédő kerítést. Később nem hozhatott volna olyan törvényeket, melyek szerint csak a tranzitzónában tartózkodhatnak azok a migránsok, akik a menedékkérelmükre várnak, majd pedig nem lehetett volna elfogadni a Stop Soros törvénycsomagot, és a bevándorlást támogató szervezetek különadóját.

Orbán Viktor a 7 pontos programot ismerteti a bevándorlás megállításáértForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Jelenleg Brüsszel pont azon dolgozik, hogy a Magyarország és másik nyolc uniós tagállam által elutasított ENSZ-migrációs paktumot valahogyan a kötelező uniós jog részévé tegye. Mindez abból az uniós dokumentumból derült ki, amiben az szerepel, hogy a globális migrációs csomagnak jogi következményei vannak az unió tagállamaira nézve.

Az Európai Bizottság Jogi Szolgálata által készített 53 pontból álló tanulmány felsorolja, hogy az ENSZ decemberben elfogadott migrációs paktumának pontosan miért és milyen nemzetközi szerződésekre hivatkozva lehetnek a tagállamok számára is kötelező hatásai. A brüsszeli dokumentum egyértelműen kimondja, hogy az egész világon érvényes és azonos szabályok kellenek, a bevándorlók előtt sehol sem lehet lezárni a határokat, és mindenhol a helyiekkel azonos ellátást kell, hogy kapjanak.

Ha a fenti dokumentum végül valóban jogi keretet kapna, akkor az azt jelentené, hogy a nemzeti kormányok kezéből kikerülne a migráció irányítása, és Brüsszelben döntenének minden olyan kérdésről, ami a bevándorlást érinti.

2. Egyetlen ország se legyen kötelezhető migránsok befogadására akarata ellenére!

Bár a bevándorláspárti politikai elit és az ő szolgálatukban álló propagandamédia minden hullámhosszon azt hazudja, hogy nincsen semmilyen kvóta, érdemes kicsit a valóság területére is áttévedni. Az Európai Unióban (EU) a kötelező kvóták bevezetését legalább három-négy éve minden évben előveszik, és Angela Merkel német kancellár egy március végi beszéde alapján amelyik ország ebben nem akar részt venni, azt „meg kell bírságolni”. 
Angela Merkel szerint nem lehetséges, hogy egyes tagállamok kijelentik, egyáltalán nem vesznek részt a migránsok elosztásában. Merkel ugyan szolidaritásról beszél, de ezalatt a kötelező kvóták elfogadását kell érteni.

Merkel is elismeri már, hogy az illegális migráció nem jó, belpolitikai károkat okozott neki, ezért a szabályozott migráció keretein kell dolgozni, ehhez kell a szolidaritási mechanizmus, amelyből nem lehet kimaradni – mondta mindezzel kapcsolatban Szánthó Miklós. Az Alapjogokért Központ elemzője szerint a jog nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy még mindig a migránsok elosztásáról van szó, és aki nem akar részt venni az említett eljárásban, annak fizetnie kell bevándorlónként „súlyos eurószázezreket”.

Migránsok egy olasz kikötőben. Brüsszel továbbra is kiáll a kötelező kvóták mellett. Most az ENSZ migrációs paktumának örve alatt akarják bevezetniForrás: AFP/Federico Scoppa

Másrészt az Európai Bizottság egy tavaly decemberi állásfoglalásban úgy fogalmazott, hogy a migrációs hullámok idején „olyan biztonsági hálót kell a rendszerbe építeni”, amely biztosítja, hogy a migráció terhét – úgymond – „méltányosan osszák el az egyes tagállamok között”. A rendszerben a tényleges egyensúlyt pedig „a külső határokra érkező vagy partra szálló személyekre is kiterjedő elosztási eszközök segítségével” biztosítanák.

Mindezek fényében teljesen egyértelmű, hogy

a kötelező kvótát ismét elővenné Brüsszel, ha a bevándorláspárti erők kerülnének többségbe május 26-a után.

Abban az esetben pedig ismét valós lehetőség lenne, hogy illegális migránsok tízezreit telepítenék Magyarországra.

3. Senkit ne engedjenek be Európába érvényes igazolvány, dokumentumok nélkül!

Az uniós szabályok szerint elvileg a schengeni határokon nem lehet érvényes papírok nélkül belépni az EU területére, a valóság azonban teljesen más. Csak 2018-ban több mint 150 ezer illegális határátlépés történt az unió területén.

A fő probléma, hogy ezeket a migránsokat nem küldték azonnal vissza azokba az országokba, ahonnan érkeztek, hanem sokukat behajózták a Földközi-tenger menti országokba. Fordulat egyedül Olaszországban történt, ahol Matteo Salvini belügyminiszter hathatós intézkedések bevezetésével véget vetett a migránstaxizásnak. Idén is egyébként már több mint 12 ezer migráns érkezett a Földközi-tenger mentén fekvő országokba.

De nem csak az unió déli határain nőtt meg az illegális határátlépések száma. Szlovéniában az idén 1330 migránst tartóztattak fel a hatóságok, ez közel a kétszerese a tavalyinak. A Görögországból Macedónián, Szerbián és Magyarországon át Közép-Európa más országaiba vezető, úgynevezett balkáni migrációs útvonal lezárása óta a migránsok alternatív útvonalon – Bosznia-Hercegovina, Horvátország és Szlovénia érintésével – igyekeznek eljutni Nyugat-Európába. A horvát-boszniai határon mindennaposak a határsértések.

Abban az esetben, ha központi elvvé válna az érvényes okmányok nélküli beengedés, akkor a hatóságok azonnal dönthetnének a migránsok visszaszállításáról, így pedig egyetlen ember sem tudna bejutni okmányok nélkül az EU-ba.

4.  Szüntessék meg a migránskártyákat és a migránsvízumot!

Az Európai Bizottság érthetetlen módon tagadja a migránsvízumokra vonatkozó terveket. Teszik ezt annak ellenére, hogy Dimitrisz Avramopulosz migrációs biztos már évekkel ezelőtt kijelentette, hogy „a bizottság elkötelezett amellett, hogy új megoldásokkal rukkoljon elő, különös tekintettel annak lehetőségére, hogy közös megközelítést dolgozzon ki a humanitárius vízumok kibocsátása kapcsán”.

Tehát hosszú ideje tervezik egy olyan vízum bevezetését, amely lehetővé tenné a migránsok számára, hogy már a külföldi uniós nagykövetségeken kérhessék az Európába való belépésre feljogosító vízumukat, ha belépésük célja a menekültstátusz kérése.

Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) hivatalosan 2018. október 10-én kezdeményezte a humanitárius vízum bevezetését. „A dokumentum széles körű kompromisszum eredménye, amellyel üzenetet küldünk a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők számára”, mondta akkor Juan Fernando López Aguilar jelentéstevő. Az elfogadáshoz szükséges abszolút többséget azonban nem szerezte meg az általa jegyzett javaslat az Európai Parlament 2018. november 14-ei plenáris ülésén. A brüsszeli bürokrácia kiemelten kezelte a kérdést, amit jól mutat, hogy 2018. december 11-én újból szavazásra bocsátották az EP-ben, ekkor már nagy többséggel megszavazták a javaslatot.

Az Európai Parlament által megszavazott jelentés szerint „sürgősen szükség van biztonságos és legális beutazási lehetőségekre az unióba, köztük az európai humanitárius vízumokra”. Tehát ez egy újabb olyan javaslat, amelynek az a célja, hogy minél több bevándorló, minél gyorsabban és könnyebben bejusson az Európai Unió területére. Az Európai Bizottság a kormány tájékoztató akciójára adott első reakciójában idén február 19-én még azt közölte, hogy az EU-ban semmilyen terv nem létezik a humanitárius vízummal kapcsolatban. Ez nem felel meg a valóságnak.

A bizottság megint letagadott egy folyamatban lévő jogalkotási eljárást.

A bizottság második közleményében már beismerte, hogy „az Európai Parlament korábban elfogadott egy határozatot, amelyben arra kéri a bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot az úgynevezett humanitárius vízumok bevezetéséről”. Figyelembe véve a migrációs biztos szavait, az EP döntését és annak körülményeit, egyértelmű, hogy a migránsvízumok kérdése ma is napirenden van a brüsszeli intézményekben.

Az Európai Bizottság összevissza beszél a migránskártyák ügyébenForrás: AFP/Anadolu Agency/Dursun Aydemir

A migránskártyák ügyében az Európai Bizottság is elismerte, hogy ők maguk is finanszírozzák a migránskártyaprogramot. Ez azt is jelenti, hogy a program költségeit az európai adófizetők állják. A migránskártyaprogram lényege, hogy a bevándorlók név nélküli, pénzzel feltöltött bankkártyákat kapnak. A bizottság azt állítja, hogy „az uniós segély nem ösztönzi a migrációt”. A testület szerint ezeket a kártyákat csak a Görögországban legálisan tartózkodó menekültek és menedékkérők számára bocsátja ki. Ez újabb példája a menekültek és a gazdasági bevándorlók összemosásának, hiszen a gazdasági bevándorlók is menedékkérelmet nyújtanak be, ugyanakkor önmagában a menedékkérelem benyújtásától még nem lesz valaki menekült.Ha egy bevándorló nem valós üldöztetés miatt, hanem megélhetési okokból jön Európába, akkor számára egy ilyen bankkártya igenis ösztönzőleg hat. Tehát a migránskártyaprogram egy újabb meghívó az illegális bevándorlóknak. A bizottság továbbra is azt állítja, hogy „nincsenek név nélküli bankkártyák”. Azonban maguk is elismerik, hogy a személyazonosításra csupán egy sorszám szolgál. Nem mellékes körülmény, hogy a kártya névtelensége sérti a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről szóló uniós szabályokat.

Ennek veszélyeire a legjobb példa a Ferihegyen elfogott szír terrorista, akit hónapokig nem tudtak azonosítani, és közben migránskártyát kapott. Vagyis

az ENSZ és Brüsszel közös programjával egy terroristát finanszíroztak.

Míg a bizottság az uniós polgároktól elvárja a szigorú szabályok betartását, addig ugyanezt nem követeli meg a sok esetben ellenőrizhetetlen személyazonosságú migránsoktól. A jelenség tömegeket érint: a legfrissebb, január havi beszámoló szerint közel 64 ezer fő kapott pénzt migránskártyán keresztül.

5. Brüsszel ne adjon több pénzt Soros György bevándorlást segítő szervezeteinek, ehelyett térítsék meg a határvédelem költségeit!

Az Európai Bizottság sem tudta cáfolni azt, hogy jelentősen növekszik a bevándorláspárti aktivistacsoportok támogatása a 2021–2027-es uniós költségvetési keretben. Ismert, az Európai Parlament január 17-i döntése értelmében megemelnék a politikai aktivistacsoportok pénzügyi támogatását:

összesen 1,8 milliárd eurót, azaz mintegy 570 milliárd forintnak megfelelő összeget fizetnének nekik. A tapasztalatok szerint az ilyen forrásokból mindenekelőtt a bevándorlást támogató szervezetek részesülnek.

Soros György álciviljei nagyon jól járnak a következő uniós költségvetésselForrás: Anadolu Agency/2014 Anadolu Agency/Yunus Kaymaz

Az Európai Bizottság a hivatalos honlapon is elérhető adatok szerint például korábban pénzügyi támogatást nyújtott egy olyan szervezetnek, amely részt vesz a migránskártyaprogram végrehajtásában. A bizottság 2018. május 30-án közzétett, a Jogok és Értékek programról szóló jogalkotási javaslata, amely a társadalmi szervezetek támogatásáról szól, kifejezetten célul tűzi ki a migránsok befogadásának elősegítését. Talán kevésbé ismert, de a Soros György által támogatott európai szintű bevándorláspárti politikai aktivistacsoport, a Liberties még 2016-ban tett javaslatot egy, a hozzájuk hasonló szervezetekre szabott uniós pénzügyi alap létrehozására.

Vagyis Brüsszel a valóságban nemhogy visszafogná az illegális migrációt, de még finanszírozza is az ezt segítő Soros-szervezeteket. Ezzel hatalmas nyomást helyez az EU határországaira, amelyeknek egyre növekvő költségeket jelenthet a határ védelme, amihez Brüsszel már egyáltalán nem akar segítséget nyújtani.

6. Európában senkit ne érhessen hátrányos megkülönböztetés azért, mert kereszténynek vallja magát!

Legutóbb az Origo számolt be arrólegyre több bizonyíték van arra, hogy a muszlimokat a keresztény üldözöttek kárára részesítik előnyben a brit bevándorlási hatóságok. Az elmúlt időszakban két iráni keresztényt teljesen nevetséges indokokkal utasítottak el, míg a muszlim szélsőségeseknek nagyon könnyen adnak vízumot és menedékjogot is a szigetországban. Mindennek a hátterében az állhat, hogy a brit hatóságok az országban lévő egyre nagyobb létszámú muszlim kisebbség miatt nem mernek olyan döntéseket hozni, ami esetleg sértheti az érzékenységüket.

Nagy-Britanniában abból is országos botrány kerekedett, hogy tavaly novemberben elutasították egy pakisztáni keresztény nőnek a menedékkérelmét, akit a pakisztáni muszlim közösség erőszakkal próbált meg áttéríteni az iszlámra, majd a helyi bíróságon vádat emeltek ellene, és nyolc év börtönre ítélték. A radikális iszlamistáknak is menedékjogot biztosító britek azzal indokolták a döntést, hogy a nő befogadása sértené a náluk élő muszlim közösséget. Ezzel párhuzamosan pedig a brit hatóságok megengedték egy Pakisztánban is szélsőségesnek tartott hitszónoknak, hogy belépjen a szigetországba, és előadásokat tartson többek között arról, hogy azok a politikusok megérdemlik a halált, akik kiálltak Asia Bibi, a keresztény pakisztáni nő mellett.

Európa-szerte negatívan diszkriminálják a keresztényeketForrás: AFP/Hendrik Schmidt

Brüsszel amiatt sem indított semmilyen eljárást eddig, hogy az elmúlt három évben a franciaországi keresztény templomok kiemelt célpontjaivá váltak a vandalizmusnak, 2016 óta átlagban naponta háromszor támadják meg az épületeket. A kegytárgyakra is egyre inkább vadásznak a bűnözők, ugyanis a feketepiacon szép pénzt kapnak érte. Mindeközben a bevándorláspárti Macron Franciaországa impotensnek mutatkozik a keresztény kultúra védelmében, az ország legnagyobb mecsete pedig már épülőben van.

Brüsszelt persze az sem zavarta,hogy Görögországban a rendőrök, a vallásszabadságot súlyosan megsértve azért vettek őrizetbe harminchat embert, mert felállítottak egy hatalmas, vasból készült keresztet Leszbosz szigetén. A hivatalos indoklás szerint a „vétkesek” a kereszt felhúzásával önkényesen sajátították ki a közterületnek minősülő sziklás partvidék egy darabját, ráadásul egy olyan partszakaszon tették mindezt, ahol hajdanán a híres leszboszi erőd állt, így műemlékvédelmi szabályokat is megszegtek.

Az ügy pikantériája, hogy a helyiek 2018 augusztusában már felállítottak egy impozáns betonkeresztet, hogy ezzel is demonstrálják a 2015-ös migrációs válság kezdete óta a szigetre tömegével érkező – zömmel muszlim – migránsok előtt a leszbosziak és úgy általánosságban a görög nemzet keresztény identitását. A Coexistance and Communication at Sea névre hallgató NGO akkor a keresztet kirekesztő és rasszista szimbólumnak titulálta, továbbá a hatóságoknak küldött levelében annak eltávolítását követelte.

Nem sokkal a bevándorláspárti gittegylet cirkuszolása után „ismeretlenek” ledöntötték a keresztet, a tettesek közül pedig senkit sem sikerült elkapni (nemhogy letartóztatni, mint ahogyan az a visszaállítók közül 36 ember esetében megtörtént).

Mindezek alapján teljesen egyértelmű, hogy Európában egyre több támadás éri a keresztényeket, miközben értük Brüsszel semmit sem tesz. 

7. Bevándorlást ellenző vezetők legyenek az uniós intézmények élén!

Jelenleg az unió vezetői gyakorlatilag egytől egyik a bevándorlás oldalán állnak. A migrációpárti politikusok egyik mintapéldánya Dmitrisz Avramopulosz. Pár napja arról beszélt a migrációs biztos, hogy az Európai Unióban egyéb intézkedések mellett legális migrációs csatornák kialakítására is szükség van a szabálytalan bevándorlás további visszaszorítása és az elöregedő európai társadalmakban tapasztalható munkaerőhiány kezelése érdekében.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke rendszeresen tárgyal jó barátjával, a spekuláns Soros Györggyel. Az „isiászos” bizottsági elnök – akit Orbán Viktor beszédében tőről metszett szocialistának nevezett – elnöksége alatt több millió illegális migránst engedett be az EU területére, míg közben a britek a kilépés mellett döntöttek. Meg akarja büntetni Magyarországot, a magyarok akarata ellenére pedig migránsokat telepítene be hazánk területére.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke az egyik vezető bevándorláspárti politikusForrás: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

A nemrégiben még az MSZP kongresszusán parádézó Frans Timmermanst, az Európai Bizottság első alelnökét több mint 20 évnyi barátság köti össze Soros Györggyel, hithű bevándorláspártiként az Európai Egyesült Államokban hisz, amely nem tűri a „renitens államok” ellenállását – így annak a Magyarországnak az ellenállását sem, amely elutasította a migránsok befogadását. Az Európai Szocialisták Pártjának (PES) csúcsjelöltjeként vinné győzelemre Soros vízióját, ennek érdekében háromhavonta egyeztet is a milliárdossal, vagy épp annak embereivel, alapítványaival.

És ne felejtsük el a szélsőségesen liberális Guy Verhofstadtot sem, aki jelenleg amellett kampányol, hogy le kell bontani a magyar határt védő kerítést.

Egytől egyig közösek abban, hogy hazájukban megbuktak, ezután pedig valós társadalmi támogatottság nélkül akarják ráerőszakolni bevándorláspárti politikájukat az Európai Unióra. 

Mindenki számára nyilvánvaló, milyen tragédiával járhat, ha ők, vagy más bevándorláspárti politikusok kerülnek újra a brüsszeli döntéshozó pozíciókba.