Próbálj szerencsét, tégy a magyarságért külföldön!

A magyar közösség és kulturális hagyatékunk ápolása hasznos és dicső. Sokadik alkalommal hirdetik meg a Kőrösi Csoma Sándor, illetve Petőfi Sándor Programot, amely kitűnő alkalmat biztosít arra, hogy a nyitott, kalandvágyó ifjúság külföldön próbáljon szerencsét. Ez számos előnnyel kecsegtet, hiszen a közösségért való munka során maguk is sokat fejlődhetnek, új távlatok nyílhatnak meg számukra.

A Nemzetpolitikai Államtitkárság Kőrösi Csoma Sándor Programjának célja a diaszpóra magyarságának megszólítása, közösségi és kulturális életének támogatása, a magyar nyelvismeret fejlesztése és szinten tartása a kiérkező lelkes ösztöndíjasok segítségével. Tevékenysége szorosan összefügg a Kárpát-medence szórványmagyarságát segítő Petőfi Sándor Programéval, amely nagyjából az egykori monarchia területére terjed ki, érintve Romániát, Ukrajnát, Szerbiát, Horvátországot, Szlovéniát, Szlovákiát, Csehországot, Bosznia-Hercegovinát, Macedóniát és Dél-Lengyelországot.

Az ösztöndíjasok munkája évek óta erősíti a külhoni magyar közösségeket Forrás: dr. Balázs Bernadett

A program alapvető célja, hogy a szórványterületeken fogyásban lévő magyarság identitását megerősítse, segítse a már meglévő kinti közösségeket, továbbá, hogy ezáltal elkezdődjön egyfajta közösségi hálózat kiépítése, mely első körben lassítja, hosszú távon megállítja, majd visszafordítja a magyarság számarányának csökkenését.

A lelkes, tettvágytól buzgó ösztöndíjasok számára hirdetett programok célja tehát, hogy tulajdonképpen a magyar közösségek elmúlt évek során kialakult intézményrendszerét – amely az egyének és közösségek integrációja révén hozzájárul a magyar önazonosság és a magyar nemzet összefogásának erősítéséhez – tovább fejlessze és erősítse.

A fogalmi kereteket tisztázva, diaszpórának nevezzük azokat a földrajzilag széttagolt migrációs eredetű makro-közösségeket, melyek az őket körülvevő társadalomba integrálódtak, de nem teljesen asszimilálódtak, és szimbolikus vagy objektív kapcsolatban állnak más területeken élő, de azonos származásúnak vélt rokon közösségekkel, valós vagy elképzelt óhazájukkal vagy anyaországukkal, míg a szórvány kifejezés jelentéstartalmát tekintve okkal nevezhető hungarikumnak. Általánosan elfogadott definíciója ugyan nincsen, azonban a tudományos, politikai és hétköznapi életben is létezik valamiféle hallgatólagos közmegegyezés, miszerint a szórvány minden olyan helyben, – tehát nem migráció következtében – kisebbséggé vált etnikai, nemzeti vagy vallási alapon szerveződő közösség, mely az asszimiláció hatására tömbszerűségéből fokozatosan veszít. – olvasható a Programok honlapján.

A 2013 óta működő Kőrösi Program, és a 2015-ben indult Petőfi Program sikereit mutatja, hogy az ösztöndíjasok tevékenysége által mind erősebb kapcsolat szövődik az anyaország, a szórvány és a diaszpóra között, így egy új, magyar hálózat szerveződik. A tevékeny munka mellett a magyarság nagykövetei, az ösztöndíjasok közvetítik a világban elszórtan élő magyarok felé az anyaország üzenetét: a magyar kormány alkotmányba foglalt kötelezettségét alapul véve és megszervezve, folyamatosan erősítendő a külhoni magyar közösségeket annak érdekében, hogy

a 15 milliós magyar közösségből nemzeti közösséget szervezzen.

Életre szóló kaland egy jó ügyért

Az ösztöndíjra pályázat benyújtásával jelentkezhet minden 20. életévét betöltött, büntetlen előéletű magyar állampolgár, aki közép- vagy felsőfokú végzettséggel, valamint kiemelkedő, a magyar szórvány számára hasznosítható szakmai felkészültséggel rendelkezik, és közösségszervező, vagy hagyományőrző egyéb közösségi tevékenységekben már aktívan részt vett. Elvárt az angol nyelvtudás, továbbá előnyt jelent a célország nyelvének ismerete.

A magyar kultúra ápolásának egyik meghatározó tényezője a népzene Forrás: Kelemen Lehel

Magyar állampolgárokat vár a program, tehát olyanok jelentkezését is, akik, bár nem Magyarországon élnek, de megszerezték a magyar állampolgárságot.

Sokszor előnyt is jelent, ha a jelentkező többnyelvű környezetben élt vagy él, hiszen az ösztöndíjasoknak éppen ilyen helyzetben kell feltalálniuk magukat.

– fogalmaznak a Program szervezői. – A programok tapasztalata azt mutatja, hogy akik eddig felvételt nyertek a programba, mind kiválóan megállták a helyüket.”

A sikeres pályázók legfőbb tulajdonsága a nyitottság, a közösségszervezői tapasztalat, hiszen ismeretlen környezetben egy közösséggel, annak minden tagjával, idősebbekkel és fiatalokkal jól működő kapcsolatot kell kialakítani, ápolni.

Általános tény, akinek van a cserkészet területén szerzett szervezői, vezetői tapasztalata, az valószínűleg itt is helytáll. „Felemelő egy félig ukrán gyereknél elérni, hogy az őrsgyűlés második felében ne szólaljon meg anyanyelvén. Nem tudom, hogyan, de ez is sikerült. Adni jöttem, de néha azt éreztem: inkább kapok. Hálás vagyok, hogy tanulhattam fájdalomról, örömről, túlélésről” – emlékszik vissza Techet Gábor, korábbi ösztöndíjas.

Hálás vagyok, hogy megismerhettem e színes, tornyos szász városkának magyar közösségét. Megszerettem, nehéz itthagyni. De hírét viszem a magyar iskola vidám zsivajának, a küküllő menti táncház dobogásának, az inspiráló kilenc hónapnak, melyet Medgyes adott

– ígéri Ferencz Klaudia.

Sokszínűek a külhoni magyar közösségek, és változatos területeken várnak segítséget a kiérkező ösztöndíjasoktól. Rendezvényszervezés, cserkészet, magyarnyelv-oktatás, néptánctanítás, népi ének, vagy hangszeres oktatás a leggyakrabban keresett feladatkör.

Az ösztöndíjasok már számos izgalmas program szervezésében működtek már közre, mint például a folklórfesztivál Forrás: Tordai Alexa, Gergely Zsolt

A sikeres pályázók számos izgalmas program szervezésében működtek eddig közre, úgy folklórfesztiválok, nyelvtanfolyamok, népművészeti táborok, mint szüreti mulatság, bibliai vetélkedő, könyvbemutatók, filmfesztivál, kiállítások és gasztronómiai vásárok megrendezésében.

Az iskolai és gyerekprogramok mellett segítettek abban, hogy táncházak induljanak el olyan településeken, ahol már régen nem volt ilyen rendezvény, emellett magyar kórustalálkozók és fellépések szerveződtek több településen.

Az ösztöndíjasok rendszeresen hírt adnak magukról és munkájukról a két program honlapján, Facebook-oldalán, YouTube-csatornáján és Instagram-oldalán.

A visszaérkező ösztöndíjasok általában arról számolnak be, hogy életük meghatározó élménye volt a kint töltött idő. Amikor elindultak szolgálati helyükre, izgatottan várták, hogy megoszthassák a kint élőkkel tudásukat, ám azt kellett tapasztalniuk, hogy hiába adtak sokat, ők sokkal többet kaptak vissza: szeretetet, hálát és bármilyen meglepő, magyarságtudatot – értékelnek a Program munkatársai.

Az egyesületek, egyházak, iskolák, közösségi vagy magyar házak meglehetősen sokszínű közösséget jelentenek, de abban mind egységesek, hogy örömmel és szeretettel várják az óhazából vagy anyaországból érkező ösztöndíjasokat.

Az egyik ösztöndíjas úgy fogalmazott, hogy

a kint élő magyaroknak ők Magyarországot jelentik, egy valódi és közvetlen kapcsolatot.

Az ösztöndíjasok azzal az élménnyel térhettek haza, hogy valóban szükség van rájuk, hogy a gyakorlatban tehettek azért, hogy a magyar kultúra tovább éljen, a magyar értékeket még a hazánktól legtávolabb élő magyar közösségek is átadják az unokáknak.

A programok során valódi, erős közösségek épülnek Forrás: Mészáros Attila

„A népművészet ápolásának és megélésének alapvető közösségformáló és megtartó ereje van. A brassói és barcasági szórvány, sőt, a magyar közösségek megmaradásának záloga őseink tudásának, kultúrájának ismerete, tisztelete, hagyományaink ápolása és átmentése az utókornak.”
„A 9 hónap alatt igyekeztem minél többet és jobbat adni magamból, tudásomból. Én magam azonban olyan sokat kaptam a körülöttem lévő emberektől és közösségektől, hogy ezért még hazatérve is sokáig hálás leszek.”
„Nagyon sokrétű feladataim voltak, és örülök, hogy a felvetett ötleteim megvalósultak a Kulturális Központ és a Genfi Magyar Iskola és Óvoda keretein belül. Nem volt két azonos hetem, hihetetlenül változatos volt az ösztöndíjas időszak” – fogalmazza meg gondolatait mottóként Szamek Lili, Illési Luca Mirjam és Rengei Boglárka, a program eredményeit összefoglaló kiadványban.

A pályázatok részletei

- A Kőrösi Program északi féltekén zajló programjának kint töltenő időszaka 9 hónap, amely 2019 szeptemberétől 2020 júniusáig tart.
- A déli féltekén lévő célterületek 6 hónapos időtartamra várnak ösztöndíjasokat: 2019. június és december közötti időszakra.
- A diaszpóra-célterületei: Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Dél-Afrikai Köztársaság, Európa, Izrael, Kanada, Latin-Amerika, Törökország, Új-Zéland
- A Körösi-ösztöndíjasok létszáma: 150 fő, ennek része a 30 egyházi ösztöndíjas.

- A Petőfi Program kint töltendő időtartama 9 hónap, amely 2019 szeptemberétől 2020 júniusáig tart.
- A célterület a Kárpát-medence országainak magyar szórványközösségei: Bosznia-Hercegovina, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Macedónia, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna.
- A Petőfi-ösztöndíjasok létszáma 75 fő.

Mindkét program része a kiutazást megelőző felkészítési időszak, valamint a program végén egy záró konferencia.

A pályázat benyújtásának határideje 2019. március 25-én zárul.

A jelentkezésnél figyelembe kell venni, hogy postai úton kell beküldeni a pályázatot, amelynek legkésőbb április 2-ig be kell érkeznie.
Interjú a pályázókkal: 2019. április 8. - 2019. április 18.
A Kőrösi Csoma Sándor Programról itt, a Petőfi Sándor Programról pedig itt talál bővebb információt.