Varga Mihály: A függetlenségre kell építeni a magyar emberek boldogulását

Varga Mihály interjú
Vágólapra másolva!
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc legfontosabb megőrizendő gondolata, hogy a haza előrejutását, a magyar emberek boldogulását Magyarország függetlenségére kell építeni - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a fővárosi II. kerület március 15-ei megemlékezésén.
Vágólapra másolva!

Önállóságunk nem lehet alku tárgya, ahogyan akkor sem volt az, ma sem az, mert a magyarok a mában is saját értékeik mentén akarják jövőjüket formálni. A polgári kormány kezdetektől ezen a talajon áll, az elmúlt évek kitartó munkája pedig a kormányt igazolja - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy

Biztos alapokra építhetjük a jövő terveit, a magyar gazdaság jobb teljesítményére, a magyar emberek és a vállalkozások munkájára - mondta Varga Mihály. Ennek köszönhetően lehet egyre több pénzt fordítani például a gyereket nevelő családok támogatására, a gyermeknevelés költségeinek csökkentésére.

Varga Mihály pénzügyminiszter Fotó: Hirling Bálint - Origo

Varga Mihály emlékeztetett rá, hogy hamarosan az Európai Unió jövőjéről kell dönteni, ezért a kormány minden rendelkezésre álló információt megoszt az emberekkel, akik csak akkor hozhatnak felelős döntést, ha tudják, milyen lépéseket tervez Brüsszel és mit gondol erről Budapest.
Vannak erők, amelyek a nemzetek visszaszorítására, a nemzetek Európájának lebontására törekednek, a magyar kormány azonban

A magyarság az elmúlt ezer évben akár kíméletlenül nagy áldozatok árán is kész volt kezébe venni a sorsát, amikor a történelmi helyzet úgy hozta.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta, sem Világoson, sem Aradon nem ért véget a magyar szabadság ügye, mert a nemzet hihetetlen áldozatokat követően sem adta fel.

hanem olyan út, amelyen járni kell, levegő, amely nélkül nem lehet élni - fejtette ki. Ünnepelni és emlékezni nemcsak szükséges, de egyszerűen kötelesség, a megmaradás parancsa minden nemzet számára.

Gulyás Gergely felhívta a figyelmet arra, hogy ritkán esik szó az első felelős nemzeti kormány munkájáról, pedig az jól jelzi, miként épült volna fel a jogok kiterjesztése által megújult, és - mint akkor mondták - egy testté forrt magyar nemzet otthona, a polgári Magyarország. A Miniszterelnökség vezetője szerint emellett emlékezni kell az első honvédsereg katonáira, az önkéntesekre, a pesti egyetemistákra, fiatal gimnazistákra, parasztemberekre, német és zsidó eredetű polgárokra, szerb és tót atyafiakra, a vármegyei nemességre és országos főrangokra is.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ágyúöntője és tüzértisztje, Gábor Áron emlékművénél felszólalva kijelentette, külön is emlékezni kell arra az emberre, akinek segítségével Háromszék szinte csak a maga erejére támaszkodva döntő befolyást tudott gyakorolni az erdélyi hadszíntér küzdelmeire.

Bár fegyverrel a kézben már nem lehetett tovább harcolni, de a passzív ellenállás lehetőségei a szabadságharc elbukása után is megmaradtak,

ezek pedig olyan helyzetet teremtettek a Habsburg-adminisztrációnak, amelyből a kiegyezés volt az egyetlen lehetséges kiút. A kiegyezést sokan, sokféleképpen ítélik meg, de nem lehet kérdéses, hogy az azt követő évtizedekben Magyarország mindent elért, amit fejlődésben elérhetett.

Láng Zsolt, a II. kerület polgármestere beszédében elmondta, a magyarok ma végre nyíltan viselhetik a kokárdát, amely arra figyelmeztet,

függetlenségünk, önrendelkezésünk, identitásunk megóvása örök érvényű, napjainkban is létező feladat.

A mindennapi békés életünk árnyékában hajlamosak vagyunk átsiklani jelenlegi helyzetünk megbecsülésén - jelentette ki a városrész vezetője, majd példaként említette, hogy az itt élők természetesnek veszik a fejlődést és a szabadságot, de nagy felelőtlenség nem látni, hogy a történelemben semmi nem örök.