Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Több mint 54 ezer jelölt akar indulni a 2019-es önkormányzati választáson. A jelöltállítás hivatalos része szeptember 9-én délután négy órakort járt le, de a választási bizottságok folyamatosan dolgozzák fel a több mint kéthetes ajánlási időszak végén beérkezett aláírásokat. Ami már most is jól látszik, hogy nagyjából 10 százalékkal csökkent a jelöltek száma 2014-hez képest. Akkor több mint 61 ezren próbáltak képviselői vagy polgármesteri posztot szerezni.
A jelöltállítás másik nagy tanulsága, hogy mindenféle előzetes egyeztetés ellenére semmilyen ellenzéki egység nem jött létre, ráadásul a ringbe szálló ellenzéki pártoknak lényegesen kevesebb aspiránsa van, mint a Fidesz-KDNP-nek, és lényegesen kevesebb annál is, mint 2014 őszén.
A jelöltállítási versenyt a pártok között egyértelműen a kormánypártok nyerték meg, eddig több mint 6200 politikusuk adta le az ajánlóíveket.
A Fidesz-KDNP a végső összesítést követően minden bizonnyal eléri, sőt, meg is haladja majd a 2014-es 7254-es jelöltszámát.
A többi ellenzéki párt közötti erősorrend meghatározását nagyban megnehezíti, hogy a jelentős társadalmi támogatottsággal nem rendelkező pártocskák nagyon sokféle szövetségben próbálják felvenni a versenyt a kormánypártokkal. A tisztánlátás érdekében azt a módszert alkalmazom majd, hogy minden egyes párthoz hozzáveszem a közös jelölteket is, bár ez nagyban torzít. Mindezek ellenére nagyon világos tendenciák így is kirajzolódnak előttünk.
Az európai parlamenti választáson második helyen végzett Gyurcsány-párt összesen 2277 jelöltet állított eddig. A Momentum Mozgalom 1879-et. Az MSZP 2338-at, míg a Jobbik 2188-at. Fontos még egyszer leszögezni, hogy ezek a számok nem azt mutatják, hogy az adott párt hány jelöltet állított, hanem azt, hogy hány jelölt neve mellett szerepel az adott párt logója.
A számok alapján rögtön látszik, hogy az ellenzéki erők nagyon messze le vannak maradva a Fidesztől, még úgy is, hogy segítették egymást a jelöltállítás során.
Az ellenzéki erők álságos összefogását jól mutatja, hogy a megyei listák esetében szinte mindenhol önállóan indulnak az érintett erők. Persze nem mindegyik erőnek sikerült rajthoz állnia. A májusi EP-választáson megsemmisítő vereséget szenvedett LMP-nek a 19 megyéből nulla helyen sikerült listát állítania. Náluk még a parlamenti képviselettel nem rendelkező Munkáspártnak és a Mi Hazánknak is több helyen sikerült ringbe szállnia.
A jelöltállítási adatokból egyértelműen kirajzolódik, hogy 2014-hez képest a Jobbik és az LMP gyakorlatilag eltűnt Magyarország politikai térképéről.
Öt évvel ezelőtt a Vona-pártnak még 4738 saját jelöltje volt, szemben a mostani 2188-cal. Az utóbbi számban a balliberális pártokkal közös jelöltek is benne vannak. Az LMP 2014-ben még 1161 önálló jelölttel bírt, míg most 1427 jelöltjük van, de ezeknek legalább 95-98 százaléka más párt jelöltje, ami mellé az LMP logója odakerült.
A parlamenti ellenzék teljes szétesését jól mutatja az is, hogy a Mi Hazánk mozgalomnak közel ezer, míg a Munkáspártnak közel 300 önálló jelöltje van. A hosszú évek óta gyakorlatilag nem működő FKGP-nek is sikerült több mint 100 jelöltet állítania, de a MIÉP-nek is van több mint 110 jelöltje.
Tehát a parlamenten kívüli erőknek összesen sikerült majdnem annyi önálló aspiránst kiállítania, mint például a milliárdokból gazdálkodó DK-nak, MSZP-nek vagy Jobbiknak.
A számszerűségen túl érdemes arról is szót ejteni, hogy ellenzéki oldalon alkalmatlanabbnál alkalmatlanabb jelöltek bukkantak fel az elmúlt időkben. Budapesten Karácsony Gergely, Puzsér Róbert és Berki Krisztián eddig csak a botrányaikkal hívták fel magukra a figyelmet. De vidéken sem jobb a helyzet, mivel egyre több ellenzéki jelöltről derül ki, hogy korábban még önkormányzat közelében sem járt.
