Kerüljön ki a székely zászló a román parlamentre!

Csíkszentmárton, 2019. április 30. Magyar katonai temető, a háttérben betonkeresztek Úzvölgyében, Magyarország egykori keleti határánál az erdélyi Csíkszentmárton közelében 2019. április 29-én. A Bákó megyei Dormánfalva (Darmanesti) önkormányzata román katonasírok parcelláját hozta létre a Székelyföld keleti határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye település magyar katonai temetőjében anélkül, hogy engedélyt kért volna a temetőt fenntartó és gondozó Csíkszentmárton önkormányzatától - számolt be április 29-én a Székelyhon.ro portál. Az előkészületek részeként 52 betonkeresztet és egy szintén betonból öntött, nagyméretű ortodox keresztet állítottak a temetőben, ahol május 17-én készülnek felavatni az első és második világháborúban elesett román katonák emlékhelyét. MTI/Kátai Edit

Több ezren vettek részt azon az ökumenikus istentiszteleten, melyet az Erdély és Moldva határán fekvő Úzvölgye egykori – a román szélsőségesek által meggyalázott - első világháborús osztrák-magyar katonai temetőjében tartottak. A völgyben ezúttal a második világháború során, pont ezelőtt 75 éve vívott csata áldozataira emlékeztek, ahol a szembenálló felek egyik oldalon a magyarok és a németek, a másik oldalon pedig a románok és a szovjetek voltak. A megemlékezés meghívott szónoka Böjte Csaba ferences rendi szerzetes volt, aki többek között elmondta, hogy szerinte a székely zászlónak ott lenne a helye a bukaresti parlament épületén.

A Székelyhon közlése alapján, az előzetesen összeállított forgatókönyv szerint a megemlékezés délután három órakor a Csíkszenttamási Ifjúsági Fúvószenekar félórás előadásával kezdődött, majd azt követően a hagyományőrző csoportok bevonultak a katonai temetőbe.

A katonai temető, a háttérben betonkeresztek Úzvölgyében, Magyarország egykori keleti határánál az erdélyi Csíkszentmárton közelében 2019. április 29-én. Forrás: MTI/Kátai Edit

Az esemény fő programpontja az ünnepi szentmise volt, amelynek főcelebránsa Tamás József római-katolikus püspök, a meghívott szónoka pedig Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője volt.

A megemlékezésen több ezer ember jelent meg.

Böjte Csaba a rendezvényen az igazság és a szeretet szükségességéről beszélt. Úgy vélte,

a szeretetet igazságba kell öltöztetni, és Úzvölgye ügyében is győzedelmeskednie kell az igazságnak.

A ferences rendi szerzetes szerint a románoknak és a magyaroknak nem olyan „apró-cseprő dolgokon" kellene összekapjanak, mint az úzvölgyi katonai temető ügye vagy az, hogy Ferenc pápa június elsejei csíksomlyói látogatása során a hatóságok cenzúrázták a szentatya miseruháján feltüntetett magyar feliratot.

Böjte véleménye alapján a valós problémákra kell fókuszálni, amik elsősorban nem nemzetiségi, hanem gazdasági jellegűek.

Felszólalásában arra biztatta a hallgatóságát:

imádkozzanak azért, hogy a bukaresti parlament épületére is felkerüljön a székely zászló.

Böjte Csaba ferences rendi szerzetes beszél az általa alapított, árva gyermekeket gondozó dévai Szent Ferenc Alapítvány és a 10 éves Jobb velünk a világ! programot szervező Nem Adom Fel Alapítvány sajtótájékoztatóján a VIII. kerületi Nem Adom Fel Kávézó és Étteremben 2018. május 9-én. Forrás: MTI/Soós Lajos

Ha ennek az országnak jó a mi adóként befizetett pénzünk, a verejtékes munkánk, akkor legyen jó a mi zászlónk is, himnuszunk és a nyelvünk is

A ferences rendi szerzetes szerint azt kellene elérni, hogy a törvények egyformán vonatkozzanak románokra és magyarokra Romániában, tehát legyen egyenjogúság a helyi nemzetiségek között.

Ahogy az Origo arról már többször is beszámolt, még tavasszal a moldvai, Bákó megyei Dormánfalva (Dărmănești) önkormányzata önkényesen és törvénytelenül román parcellát alakított ki a székelyföldi, Hargita megyei Csíkszentmárton kezelésében lévő úzvölgyi magyar katonai sírkertben.

Június 6-án pedig

több ezer román szélsőséges erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen annak (román) ortodox szertartás szerinti felszentelésén,

miután a helyi magyarok élőlánccal próbálták megakadályozni azt.

Az Origo azt is megírta, hogy noha Dormánfalva román önkormányzata 52 betonkeresztet emeltetett a nemzettársaiknak vélt katonáknak, azonban a legújabb rendelkezésre álló dokumentumok alapján kiderült, hogy egy, maximum két román katona nyugodhat ott.

Számos eltemetett katona nevét ugyanis utólag románosították, így nehéz megállapítani a nemzetiségüket, etnikai eredetüket.