Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Tűzfalcsoport vizsgálódásainak középpontjába elsősorban a Fővárosi Ítélőtábla, illetve Törvényszék elmúlt évekbeli közérdekű adatigénylésre vonatkozó határozatai kerültek, az érintett ügyeknél a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumából leggyakrabban a Dr. Lesenyei Terézia tanácselnök vezette, Dr. Mózsik Tímea és Dr. Pullai Ágnes bírók által alkotott tanács járt el. Ők többek között személyiségi jogi és adatvédelemmel kapcsolatos perekre specializálódtak. A Fővárosi Ítélőtáblán emellett érdemes kiemelni az Istenes Attila, Kisbán Tamás, Kovaliczky Ágota bírók alkotta tanácsot, hiszen
a többi közt ők lehetnek azok, akik a 90-es évek posztkádári-sorosista igazságszolgáltatásának leghívebb továbbvivői,
vagy legalábbis annak valós látszatát keltik, mint ha ők is láncszemek lennének egy dicstelen gépezetben, ahol a perekben szinte már összeszokott, olajozott rutinossággal működnek együtt az egyes jogi szereplők – bírók és ügyvédek közösen - írja a Tűzfalcsoport.
Mindenesetre a hozott döntések kettős mércéje miatt nem nehéz kitalálni némelyik bíró-bírónő pártpolitikai szimpátiáját.
Sorosék mindig megbízható embere, Karsai Dániel ügyvéd is számos közérdekűadat-igénylési perben segíti az ellenzéki nyilvánosságot.
A fáradhatatlan ügyvéd egyik legfrissebben vitt perében „a szólásszabadsághoz fűződő emberi jogaik sérelme" miatt fordultak a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához – EJEB – azok a rendbontó, közintézményben randalírozó ellenzéki képviselők, akik 2018 decemberében erőszakkal behatoltak az MTVA Kunigunda utcai székházába, s néhányan közülük ott is éjszakáztak.
Karsai persze az állami hatóságok, kormányzati hivatalok és intézmények mellett főleg a jobboldali vezetésű budapesti kerületek esetén aktív, egyik kedvence például a Belváros, ahol korábban Rogán Antal volt a polgármester, de ezzel nem áll egyedül a Soros-jogvédők között. A Fővárosi Ítélőtáblán és Törvényszéken tucatszám vitte az adatpereket, egyfajta jogiasított politikai fegyverként használva az ügyeket. Hasonlóan aktív ilyen adatperekben Czudar Balázs ügyvéd is, aki a politikai ellenfeleit durva és minősíthetetlen stílusban gyalázni próbáló szocialista pártelnököt, a rezsicsökkentést gázmutyinak nevező Tóth Bertalant is képviselte perében.
A másik ilyen ügyvéd, aki gyakori közreműködője lett a közérdekűadat-igénylés átlátszó iparának, Baltay Levente. Baltay a 2000-es években, a budapesti balliberális regnálás korszakában az SZDSZ-közeli médiában is futtatott „civil" LátKép Egyesület jogi képviselője volt. Elsősorban a Rogán Antal vezette belvárosi kerületet támadták parkolási ügyekben, miután Rogán Antal 2006 után rendet teremtett a közterületi fizetőparkolók terén. Akkor már régóta borzolták a kedélyeket a parkolási milliárdokra hajtó szocialista-eszdéeszes politikai zsarolómaffia féktelenül mohó és gátlástalan hatalmi visszaélései - emlékeztet a Tűzfalcsoport.
Baltay mind a mai napig ellenzéki érdekek kiszolgálójaként dolgozik, harcias Soros-jogvédőként tevékenykedik. Így ha összeállítana a Soros-alapítvány egy háttérdokumentumot Soros képzeletbeli ügyvédi karának hosszadalmas névlistájával, akkor a „megbízható szövetségesek" között minden bizonnyal ott szerepelne Baltay Levente neve is.
A közérdekűadat-igénylési biznisz sajnos jó példát szolgáltat arra, hogy a Soros-hálózat mennyire, milyen mélységben beszőtte már hálójával a magyar igazságszolgáltatást.
Azoknak az ügyvédeknek a listája, akik a vonatkozó perekben eljárnak:
Van persze olyan eset is, hogy egy ellenzéki politikusokkal kapcsolatban álló ügyvédnek nem kell bizonyos közigazgatási, önkormányzati gazdasági adatokat peres úton kikérnie, ha esetlegesen kíváncsi rá, például úgy, hogy a helyi képviselő-testület tagja, így legálisan hozzáférhet bizonyos információkhoz.
Dr. Matlák Gábor, aki az ELTE Állam- és Jogtudományi karán szerzett jogi diplomát 1998-ban, majd ügyvédjelöltként megfordult több budapesti ügyvédi irodában is, ezzel párhuzamosan a Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetem (ma Budapesti Corvinus Egyetem) gazdálkodási szakának hallgatójaként 2002-ben szerzett közgazdász diplomát. Matlák Gábor jogi szakvizsgájának 2002–2003-as megszerzése óta ügyvédként dolgozik.
Jelenleg a XV. kerületi önkormányzat kompenzációs listán mandátumot szerzett képviselője, a Liberálisok színeiben, és Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester Mindenki Magyarországa Mozgalmának első helyi szervezetének, a Palota-Pestújhely Kossuth-körnek az elnöke.
A Gulyás Márton ellenzéki aktivista védőügyvédjeként és számos botrányos kijelentésével ismertté vált ügyvéd a többi közt átvágná a déli határzárat,
de időnként tüntetések helyszínére is mobilizálható a rendőri intézkedés jogszerűségének rapid ellenőrzésére.
A Soros-hálózathoz tartozó magyar szervezetek úgynevezett érzékenyítő tréningeket tartanak a bíráknak – magyarul a bírói függetlenséget folyamatosan féltő álcivilek megmondják a bírói testület tagjainak, hogyan kell dönteni például romákat vagy migránsokat érintő kérdésekben.
Volt korábban egy konferencia is, ahol a Transparency International (TI) Magyarország Alapítvány – többek között a Soros-féle Freedom House romániai szervezetével együttműködésben – az Európai Bizottság Versenyjogi Főigazgatóságának támogatásával
projektet indított a versenyjogi, illetve gazdasági jogi ügyeket tárgyaló bírók és bírósági titkárok képzésére.
Akkor arról olvashattunk, hogy a TI szándékai szerint a szemináriumon részt vevő bírók és bírósági titkárok közül ötnek lehetőséget fognak biztosítani a projektet lezáró bukaresti konferencián történő részvételre. További három bíró pedig Luxemburgban tanulmányozhatja az Európai Bíróság munkáját.
Az érzékenyítési projekt tehát nem csak Magyarországon létezik és figyelhető meg.
A Central and East European Legal Initiative Institute (Közép- és kelet-európai Jogi Kezdeményezés Intézet, továbbiakban: CEELI) egy prágai székhelyű nonprofit NGO, amely a régióban a jog uralmának, vagyis a jogállamiságnak a fejlesztését tűzte ki maga elé célként. Küldetésüknek tartják ezért az emberi jogok védelmét és promotálását, az átláthatóságot és a „jogászok és civil társadalmi szereplők támogatását az elnyomó környezetekben". Honlapjukon közzétett víziójuk kiemelten a jogállamiság globalizálása. A jogállamiságot mint
homályos jogi fogalmat a pajzsukra tűzve ebbe az elképzelésbe bármit bele tudnak magyarázni. És meg is teszik, amikor csak lehetőségük adódik rá.
Honlapjukon beszámolnak általános tevékenységükről: főleg jogászoknak és civileknek tartanak képzéseket, a jogászoknak külön arról is, hogyan védjék meg a szegény, ártatlan civil szervezeteket és újságírókat. Emellett oktatnak arról, hogyan szerepeljenek az EJEB előtt, miként lobbizzanak uniós intézményeknél, és tájékoztatják őket arról is, hogy a hazai bíróságok előtt milyen formában hívhatják segítségül az uniós jogot a hazai törvények ellenében. Természetesen ezek a képzések hálózatépítés szempontjából is hasznosak a hasonló nézeteket valló sorosistáknak.
A Tűzfalcsoport a CEELI állományára is egy pillantást vetett. Az intézet alapítója és elnöke egy amerikai ügyvéd, ifjabb Homer E. Moyer, aki a Council on Foreign Relations (Külkapcsolati Tanács) szervezetben tagtársa Soros Györgynek. A munkatársak között kiemelendő Jen Gaspar, a speciális projektekért felelős igazgató, aki a szintén Soros által is pénzelt Oak Alapítvány nemzetközi emberi jogi programjában dolgozott hosszabb ideig. Különösen érdekes a programtanácsadó, Halyna Senyk karrierje, aki dolgozott az EJEB-nél is, de emellett jogi szempontból írt országjelentéseket többek között az Amnesty International és a Human Rights Watch sorosista szervezetek részére; a hölgy a mesterdiplomáját a Soros-egyetemen, a CEU-n szerezte, így bizonyára magasan kvalifikált abban, hogy felismerje a jogállamiságot érő támadásokat. Ki tudja, lehet, hogy Magyarországról is jelentgetett - írja a Tűzfalcsoport.
A szervezet 1999-es alapítása óta a honlap szerint 45-nél több országban több mint 10 000 bírót, jogászt és civilt képzett ki.
Az érzékenyítésre egy tavalyi példa a Máltán megrendezett tréning arról, hogyan kell kezelni a terrorizmussal kapcsolatos ügyeket, a függetlenséghez pedig még instrukciókat is adnak. Készítettek egy tanulmányt is arról, milyen szerepet kell játszaniuk a civil szervezeteknek a bírói szervezet működésének ellenőrzésében - mert ha ők csinálják, az szerintük nem minősül a bírói függetlenség elleni támadásnak. A Facebook-posztjaik alapján képeztek magyar bírókat és álcivil aktivistákat is.
A pénzügyeiket nehéz ellenőrizni, mert nem található a honlapjukon beszámoló, viszont más forrásból kiderül, hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány 2002-es jelentése szerint az intézet pár évvel alapítása után már részesült a Soros-vagyonból az OSF pozsonyi irodájának jóvoltából, a jogi programja részeként.
Az mindenesetre szemet szúr, hogy a Facebook-oldalán az intézet rengeteget foglalkozik a magyar politikával ahhoz képest, hogy küldetésük általánosságban a jogállamiság globalizációjához köthető. Siratják a Soros-egyetem és a Nyílt Társadalom Alapítvány irodájának „elüldözését", valamint sokat foglalkoztak az EP által indított 7. cikkely szerinti eljárással.
Egy a múlt hónapban napvilágra került, Országos Bírósági Hivatal által kibocsátott vezetői levél rögzíti, hogy amennyiben egy magyar bíró a Magyar Helsinki Bizottságtól képzésre szóló felhívást, meghívást kap, arról haladéktalanul tájékoztassa az OBH-t, továbbá a szervezet egyértelművé tette, hogy a bírák vagy igazságügyi alkalmazottak képzésén való részvételét nem támogatja az érintett képzéseken.
Mindezzel párhuzamba állítható, hogy a Magyar Helsinki Bizottság érdemi ráhatással rendelkezik a legmagasabb szintű büntető és büntetés-végrehajtási bírói gyakorlat tekintetében.
Megjegyzendő, hogy 2017 októberében a magyar büntetés-végrehajtási szervezet, az Országos Rendőr-főkapitányság és az akkori Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal felbontotta megállapodását a Magyar Helsinki Bizottsággal.
Az, hogy az MHB politikailag elfogult szervezet, régről tudható, így nem meglepő, hogy az állami szervek a fenti következtetésre jutottak a sorosista álcivilekkel kapcsolatban.
A Helsinki úgy tűnik, azonban folyamatosan keresi a megfelelő fórumokat, ahol terjesztheti tanait. A letartóztatás témakörben kifejezetten aktív volt mindig is a szervezet. Szakmai álláspontjuk rendre széles körű publicitást kap a magyar bíróságokon. A letartóztatás liberalizációjáért lobbiztak a „Bírák Számára" készült „Kézikönyv"-ben, mindezt szakmai köntösbe burkolva a Magyarország tekintetében gyalázatos döntéseket produkáló Emberei Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára hivatkozva tették.
A Magyar Helsinki Bizottság 2019. május 27-én konferenciát szervezett ügyvédek részvételével a letartóztatás és a védőkirendelés közel egyéves, friss gyakorlatáról. A szakmai napon bemutatták azt a kézikönyvet, amely a védőket támogatja abban, hogy eljárásuk még inkább hatékony lehessen a kényszerintézkedésekkel kapcsolatos eljárásokban.
Ennek egyik olvasata szerint azt segíthetik elő, hogy a gyanúsítottak minél előbb szabadlábra kerülhessenek.
Az ügyvédséget nem akárhova invitálták, a konferenciának az Európai Ifjúsági Központ adott helyt, ahol rendszeresen megfordulnak Soros által támogatott szervezetek, mint például a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület, a NANE.
Korábban szintén a Tűzfacsoport számolt be róla, hogy a Soros által pénzelt Patent Egyesület koordinálásával bíróságfigyelő program indult, amelynek keretében számos magyar bírót listáztak a hazai feministák. A több aggályt is felvető listázásról közös konferenciát is rendezett a Patent és a NANE nevű sorosista nőegylet. Utóbbi képviseletében aktív közreműködő és felszólaló volt Hoffmann Krisztina is, akit a Tűzfalcsoport írása után szintén igyekeztek eltüntetni az Európai Ifjúsági Központban szervezett kiképzés szervezői közül.
A soron következő projekt keretében a Magyar Helsinki Bizottság kétalkalmas képzést indít a büntető igazságszolgáltatás szereplői számára júniusban. A képzés a büntetőeljárásban alkalmazott kommunikáció közérthetővé tételéről szól, annak célja többek között a terhelti jogok minél teljesebb érvényesülésének elősegítése.
A tréning témája a közérthető fogalmazás használata lesz a büntetőeljárás során, bármit jelentsen is ez. A képzést többek között a büntetőeljárással foglalkozó ügyvédek és ügyvédjelöltek számára alakították ki. A közérthető fogalmazás lehetőséget teremt a terheltekkel való hatékony, gördülékeny kommunikáció gyakorlati elsajátítására – szerintük.
A közérthető kommunikációs technikák használata az ügyvédi munka során növeli az ügyfelek (például gyanúsítottak, vádlottak) elégedettségét, „ami hozzájárul az elégedett ügyfélkör építéséhez." (Sic!)
Hogy a fiatalok érzékenyítésében is biztosra menjenek, a természetesen ingyenes tréninget a Budapesti Ügyvédi Kamara Ügyvédjelölti tagozata is külön meghirdette Facebook-oldalán - írja a Tűzfalcsoport.
