A közlemény szerint a Nemzet Sportolója címet viselő
Balczó András, Hammerl László, Ivánkay Mária, Kamuti Jenő, Kárpáti György, Keleti Ágnes, Magyar Zoltán, Portisch Lajos, Rejtő Ildikó, Schmitt Pál, Székely Éva és Varga János
aggodalommal figyeli a világbajnokság megrendezésével kapcsolatos híreket.
Meggyőződésük, hogy
a nagy világversenyek rendezése nemcsak Magyarország jó hírét kelti, hanem fokozza a fiatalok érdeklődését a sport iránt, és a magyarok jó szereplésén keresztül hozzájárul az egészséges hazaszeretet erősítéséhez is
- írta a közleményük.
Hozzátették, Budapest ebben az évben Európa sport fővárosa volt, és bizonyította azt is, hogy a legkülönbözőbb sportágakban képes nagy versenyeket rendezni.
Büszkék vagyunk rá, hogy szeretett fővárosunk, Budapest és más nagyvárosok is az országban számos nagy világverseny megrendezésével hozzájárultak hazánk jó híréhez, nemzetközi megbecsültségéhez
- olvasható a közleményben.
Jelentős presztízsveszteséggel és gazdasági hátrányokkal járhat, ha a sportesemény rendezési jogát elnyert ország nem tudja teljesíteni a pályázatban foglalt vállalásait. Nem túl gyakori az ilyen a sport világában, de volt már rá példa. 2012-ben például Hollandia nyerte el a női kézilabda Európa-bajnokság rendezési jogát, de visszalépett: az Európai Kézilabda-szövetség (EHF) a holland szövetséget 250 000 eurós büntetéssel és 40 000 eurós kártérítéssel sújtotta, és rögzítette, hogy Hollandia 2016 decemberéig nem rendezhet EHF-szervezésű válogatott tornákat.
Karácsony Gergely atlétikai stadionnal kapcsolatban időt kért november végéig, a kormány viszont jelezte, hogy ha nem születik döntés, akkor az eseményt megpróbálja más magyar városba vinni.
A negyvenezres atlétikai stadion a tervek szerint a IX. kerületi Vituki-telepen, a Csepel-sziget északi részével szemközt épülne fel, állami tulajdonú területen. Maga az építkezés az eredeti tervek szerint 2020 első felében indulhatna, az átadás 2022 második felében lenne.