Kövér László: Ugyanazt kívánjuk magunknak, mint a szomszédjainknak

KÖVÉR László
Csíkzsögöd, 2019. június 2. Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond a Szentháromság Plébániatemplom keresztúti bronzdomborműveit megáldó szentmisén a székelyföldi Csíkzsögödön 2019. június 2-án. MTI/Veres Nándor
Vágólapra másolva!
Kövér László szerint Magyarország ma ugyanazt kívánja magának mint a szomszédjainak: valamennyien legyenek erős és cselekvőképes regionális együttműködésre kész és képes nemzeti államok, amelyek minden többségben és kisebbségben élő nemzeti közösség számára biztosítani tudják a szülőföldön a biztonságot, a nemzeti méltóságot és a gazdasági növekedést.
Vágólapra másolva!

Az Országgyűlés elnöke az erdélyi székelyszentistváni református templomban beszélt erről, a kárpát-medencei Szentistván és Szentkirály nevű településeket tömörítő Szent Király Szövetség 23. találkozóján.

Kövér László. A kép illusztráció Forrás: MTI/Veres Nándor

Kövér László hozzátette: a magyarok tudják, hogy Kelet-Közép-Európában nem a száz éve kialakított politikai határok tologatásával, de nem is a többségi nemzetek kizárólagosságra törekvésével, az erőszakos kiszorítással, történelemhamisítással és megfélemlítő provokációval, hanem

Úgy vélte: e tanulság figyelmen kívül hagyásával a közép-európai térség minden országa és minden nemzete a vesztesek oldalán fejezi majd be történelmi pályafutását.

Kövér László felidézte: Magyarország történelme során a muhi csata, a mohácsi csata, az elbukott Rákóczi szabadságharc, és 1848-49-es forradalom és szabadságharc, a trianoni békediktátum, és a második világháború, majd a levert 1956-os forradalom után is kilátástalannak látszó helyzetbe került, mégis mindig képes volt újjászületni.

Ezt azzal magyarázta, hogy Szent István ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és Magyarországot a keresztény Európa részévé tette.

2010 óta legjobb szándékaink szerint ezt tanúsítja a magyar állampolitika is

- jelentette ki az Országgyűlés elnöke.

Hozzátette: Szent István művének köszönhető, hogy

A Szent Király Szövetség 23. találkozóján tartott ökumenikus istentiszteleten Kató Béla erdélyi református püspök prédikációjában kijelentette: nem lehet úgy kereszténynek lenni, hogy csak azt vesszük ki a Bibliából, ami tetszik. Szerinte csak úgy maradhatunk életben, ha megszólal bennünk Isten, ha megszólal a lelkiismeret.

Kovács István, az Unitárius Egyház közügyigazgatója úgy vélte:

nincs ok az elkeseredésre, az idő a magyarságnak dolgozik, "mert mi nem gyors csellel loptuk a hazánkat, hanem egy évezreden át építettük".

Úgy vélte: a magyarság a szentírási és Szent István-i fundamentum alapján ezerszer is képes a honfoglalásra.

A rendezvényen hagyományőrző koronaőrök hozták be a székelyszentistváni református templomba a Szent Korona másolatát, amely mellett a rendezvény egész ideje alatt díszőrséget álltak.

A találkozó keretében Kövér László és Vass Imre, a Székelyszentistvánt is magába foglaló Makfalva község polgármestere adta át a díszpolgári címet a településen született Somai Józsefnek, az Erdélyi Magyar Közgazdásztársaság tiszteletbeli elnökének.

A Szent Király Szövetséget Magyarországról, Bakonyszentkirály, Kerkaszentkirály, Királyszentistván, Porrogszentkirály, Rinyaszentkirály, Szabadszentkirály, Szentistván, Szentistvánbaksa, Szentkirály, Szentkirályszabadja, Szombathely-Szentkirály.

Erdélyből Csíkszentkirály, Kalotaszentkirály, Marosszentkirály, Sepsiszentkirály, Székelyszentistván, Székelyszentkirály, valamint Felvidékről Királyfiakarcsa, Vágkirályfa, Sajószentkirály, Sajókirályi tagja a szövetségnek.

A mostani találkozón

vették fel a Szent Istvánnak szentelt templommal rendelkező kárpátaljai Aknaszlatinát.

A Maros megyei Székelyszentistván a kommunizmus évtizedei alatt elveszítette önállóságát. Jelenleg Hármasfalu település és Makfalva község része.