Sápi Attilával és eltűnésével az Origo is többször foglalkozott már. Negyvenhárom éves volt, amikor nyoma veszett, állítólag sportcipőben elindult valahova budapesti bérlakásából, azóta nem tudni róla. A XV. kerületben albérletben élő szocialista politikust utoljára még látni vélték aznap a lakás közelében egy sörözőben, ahol 15-20 percet töltött. A BRFK eltűntként keresi.
Az MSZP-s Sápi Attila Tóth Csaba szocialista országgyűlési képviselő személyes felfedezettje volt, így lett zuglói önkormányzati képviselő is.
Élettársa csak öt nappal később jelentette be a rendőrségen az eltűnését. A politikus állandó lakhelye Monoron volt, így az ottani rendőrkapitányság vizsgálati osztálya kezdte keresni, míg a BRFK 2017 decemberében át nem vette tőlük az ügyet. Nyomozás nem indult, a férfit eltűntként keresik, ám a Magyar Nemzet rábukkant egy lehetséges okra.
Sápi az eltűnésekor egyszemélyi tulajdonosa volt a már felszámolás alatt álló Toro Security System (Toro) Vagyonvédelmi Kft.-nek. A speciális területen szolgáltatók szerint főleg őrzés-védéssel – személybiztonsági tevékenységgel – foglalkoztak, bár időnként magánynyomozást is végezhettek. A Toro alvállalkozóként dolgozott, gyakran alvállalkozók alvállalkozójaként, és a munkadíjat eleve a közterhek nélkül kapták meg.
A Magyar Nemzet informátorai szerint a politikához közel álló cégek egy része nyilvánvalóan lenyúlásra szakosodik, amire kiválóan alkalmas például az alvállalkozói lánc, amit egyes területeken egyébként is rendszeresen alkalmaznak. Ilyen az építőipar, a munkaerő-kölcsönzés vagy éppen az őrző-védő tevékenység.
Sápi cége ez utóbbi területen tüntetett el igazolhatóan több mint 150 millió forintot, ám a képviselőt ennek ellenére nem vetette fel a pénz.
Nem hordott luxusöltönyöket, még csak elfogadható állapotú autója sem volt, s albérletben lakott. Azt nem sikerült kideríteni, hogy kinek a kasszáját gazdagította a több mint 150 millió forint.
A Torót 2010. augusztus 4-én hozták létre a baloldalhoz közel álló vállalkozók, Sápi 2011. május 27-én lett az egyik tulajdonos és egyben ügyvezető, ám utóbbi tisztsége még az év augusztus 8-án megszűnt, majd a vállalkozás száz százaléka a birtokába került.
Még abban az évben, 2011-ben minimális adózott eredményt értek el, 3,7 millió forintos bevétel mellett. A Toro 2015. január 1-jétől került fel az adóhatóság 180 napon túli, 100 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkező vállalkozásokat nyilvántartó listájára.
A pontos összeg a társaság felszámolása és kényszertörlése után is adótitok, ám az éves beszámolókból kiderül, hogy a Toro 2013-ban roppant meg, amikor több mint hárommillió forint veszteséggel zárták az évet,
2014-ben pedig –176,533 millió forint adózott eredményt szerepeltettek a mérlegükben.
Csak a NAV-nak tartoztak, így a 176,533 millió forint az elmaradt közteher összege, azaz éppen ennyi kárt okoztak a költségvetésnek. A felszámolás során nem sikerült olyan vagyonelemet találni, ami akár csak részben ellentételezte volna a tartozást.
Sápi tulajdonosi jogviszonya már eltűnése után, 2016. október 29-én szűnt meg, amikor kényszertörlési, majd felszámolási eljárás után a céget is törölték a nyilvántartásból. A baloldali politikus ugyanakkor 40 százalékban tulajdonosa volt a Wayland Kft.-nek is, amit szintén kényszerből töröltek 2018. május 29-én.