Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Teljesen megtelt a belvárosi evangélikus templom Sopronban délelőtt tíz órára, amikor a Páneurópai Piknik 30. évfordulójára emlékezve tartottak ökumenikus istentiszteletet. Először Tóth Károly, a Soproni Evangélikus Egyházközösség lelkésze három felekezet köszöntésével üdvözölte az egybegyűlteket: Áldás, békesség! Erős vár a mi Istenünk! Dicsértessék a Jézus Krisztus! Elmondta:
Az az esemény, amire ma emlékezünk, a közösségi összetartozást gyengítő folyamatok vereségét jelenti. Ezért a gyülekezet a határokon átívelő ünneplő közösséggel együtt Istennek ad hálát."
Balog Zoltán, a Budapesti Németajkú Református Egyházközség lelkésze, volt miniszter németül mondta el köszöntését, amelyben hangsúlyozta:
hálával emlékezünk a Páneurópai Piknik kezdeményezőire, akiknek egy még diktatórikus rendszerben egyszerű polgárokként megvolt a kellő bátorságuk ahhoz, hogy nyilvánvalóvá tegyék és megünnepeljék az európai népek határokon átívelő összetartozását.
„Az Úr nem határtalan szabadsággal ajándékozott meg bennünket, hanem felelősséggel teli szabadsággal. Ezzel a szabadsággal pedig Isten és embertársaink iránti felelősséggel kell élnünk" – mondta.
Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek arról beszélt, hogy Magyarországon az egyház évszázadok óta ünnepli az államalapítás ünnepét augusztus 20-án. A magyar közösség azonban már korábban is létezett – erről több forrás is megmaradt. Hangsúlyozta: Harminc éve kezdődött meg a vasfüggöny lebontása, és később leomlott a berlini fal, így létrejött az európai népek szabad találkozása. A bíboros azt is mondta, hogy István király a kereszténység szilárd alapjára építette fel az országot. Már édesapja, Géza fejedelem is megkeresztelkedett, de István őszintén és személyesen hívő keresztény volt. Fiához intézett intelmeiben az első fejezetet a hit fontosságának és megőrzésének szenteli. A középkorban a magyarság erős és független keresztény királyságot tudott építeni. Erdő Péter arról is beszélt, hogy a keresztény hit teszi lehetővé, hogy tiszteljük saját és más nemzetekét is. „Amikor 30 éve megkezdődött a változás, akkor örültünk a nagyobb szabadságnak, és bíztunk benne, hogy Európában a keresztény örökség is elismerésre talál majd" – mondta a bíboros.
„A 30 éve újra szabad Magyarország polgárai számára megtiszteltetés, hogy ezen a napon meglátogat bennünket Németország kancellára. Nekem jutott az a kitüntetés, hogy a magyar emberek, a magyar nép, sőt, az egész magyar nemzet nagyrabecsülését kifejezésre juttathatom" - mondta Orbán Viktor az istentisztelet után a templomban. Hozzátette: „Nagyrabecsülésünket fejezzük ki ön iránt, aki saját hazáján, Németországon túl hosszú évek óta dolgozik Európáért, az európai nemzetek együttműködéséért, és egész Európa újraegyesítéséért."
A miniszterelnök beszélt arról is, hogy Sopron város polgárai különös helyet foglalnak el a magyarok szívében. „Nekünk, magyaroknak Sopron mindig is a hűség városa volt, és az is marad. Sohasem felejtjük el, és minden gyereknek tanítjuk, hogy Sopron polgárai voltak azok, akik Magyarország feldarabolása idején, a népszavazáskor Magyarországhoz kötötték magukat. Azt sem fogjuk elfelejteni, hogy 30 évvel ezelőtt ezen a napon - keletnémet sorstárasainkkal összekapaszkodva - önök áttörték a szabad világ és Magyarország közötti kerítést. Az áttöréssel lebomlott a fal, amely hazánkat leválasztotta Európától, és a szovjet világ részévé tette."
Orbán Viktor hozzátette:
Mi, magyarok mindig is hívei voltunk Németország újraegyesítésének. Jól emlékszem, Magyarországon akkortájt nagyobb arányban támogattuk az újraegyesítést, mint az akkori németek, Európáról nem is beszélve. Mi, magyarok mindig tudtuk, hogy a szovjet világból való kiszabadulásunkat csak az teszi véglegessé, ha a két Németország egyesül, és mi azzal a lendülettel és az egységes Németországgal támogatva bemasírozhatunk a NATO-ba, és az Európai Unióba."
A miniszterelnök beszélt a magyarok németekhez fűződő kapcsolatáról. Azt mondta: ez mindig is különleges volt. „Régi dolog ez, régebbi, mint a soproni piknik, régebbi, mint a 20. századi közös vereségeink. Holnap emlékezünk meg Szent István királyunkról, és a keresztény államalapításról. Első királyunk a magyarok életét máig meghatározó, súlyos döntéseket hozott. Beágyazta nemzetünket a keresztény európai népek közösségébe, a koronát Rómából, a feleségét Bajorországból hozatta."
Arra is emlékeztetett, hogy a soproni németség kétharmadát 1946-ban elűzték és kitelepítették. „Alámerül, de el nem süllyed – hirdeti Sopron belvárosában egy emlékmű. Ez a fájdalomnak az a fajtája, ami sosem múlik el. Legfeljebb enyhíti az öröm, hogy a magyarországi németek közössége mára ismét megerősödött."
Orbán Viktor végül hozzátette:
kereszténység, átalakítás, határáttörés, életerőre kapó németség, különleges német-magyar kapcsolatok: ez mind egy irányba, az erős Európa irányába mutat. A magunkfajta szabadságharcosok a kettészakítottság idején is tudtuk, hogy Európa csak egy van. Hittünk benne, és újra egyesültünk. Újraegyesült, mert hittünk benne. Ma is ezen múlik minden. Ha hiszünk benne, kelet és nyugat egysége fennmarad, Európa pedig újra gazdag és erős otthonává válik az európai népeknek.
Angela Merkel német kancellár arról beszélt az istentisztelet után, hogy a Páneurópai Piknik célja az európai béke megünneplése volt. A rendezők azt tervezték, hogy az ünnepség alatt néhány órára szimbolikusan megnyitják a határt. Azon a nyáron a magyar kempingekben rengeteg keletnémet állampolgár nyaralt. Közöttük is gyorsan elterjedt a rendezvény híre. Százával keltek útra Sopron felé, mindenüket visszahagyva, hogy kijussanak a szabadság felé. A piknikből a legnagyobb keletnémet menekültáradat lett, a piknik pedig világraszóló eseménnyé vált.
Persze nagy volt a bizonytalanság, hiszen mindenki tudta, hogyan végződhet az esemény. Mindenki tudatában volta annak, mi lett a vége az 1953-as keletnémet felkelésnek, majd a magyar forradalomnak és a prágai tavasznak. Ám a határőrök nem lőttek Sopronban, átengedték a keletnémet állampolgárokat a határon, és ezzel olyan bátorságról tettek tanúbizonyságot, amivel a szolgálati szabályzat fölé helyezték az emberséget. Később, 1989. november 9-én leomlott a berlini fal, és Európa megosztottsága véget ért"
– hangsúlyozta Angela Merkel.
Azt is mondta, hogy a szabadság iránti vágyat nem lehet elnyomni. A németek pedig nagy hálával és köszönettel tartoznak a magyaroknak az akkori tettekért. A német kancellár köszönetet mondott Magyarországnak és a magyaroknak, akik részt vettek a piknik megszervezésében, akik támogatták a keletnémeteket, és akik küzdöttek a demokratikus reformokért.
„Sopron példája annak, hogy mi mindent el tudunk érni, ha kiállunk az értékeink mellett" – mondta Merkel. Hozzátette: „Sopron a szimbóluma a humánus Európának".
Tekintettel az óriási feladatokra, amelyek ma előttünk állnak, szem előtt kell tartanunk ezeket az értékeket, amelyek egységet teremtenek. Egy nemzet jóléte mindig függ az Európai közösség jólététől. Európa csak annyira tud erős lenni, amennyire a vitás kérdésekben kompromisszumot tudunk kötni.
A német kancellár arról is beszélt, hogy továbbra is harcolni kell a menekülést és az üldözést okozó tényezők ellen. Kiemelte:
Ma szomszédokként, partnerekként és barátokként Németország, Magyarország és az Unió többi állama közösen alakítjuk a jövőt egy egységes Európában.
„Menjünk tovább együtt a szabadság, a demokrácia és az egység útján. Ebben nekem is, mindannyiunknak erőt adhat, ha visszaemlékezünk a Páneurópai Piknikre. Éppen ezért sokat jelent számunkra az, hogy ma együtt ünnepelhetünk a magyar miniszterelnökkel azon a helyen, ahol 30 évvel ezelőtt világtörténelmet írtak" – mondta Angela Merkel.
