Két román szenátor ünnepnappá nyilvánítaná a trianoni békediktátum aláírásának napját

Romániában két PSD-s szenátor olyan törvénytervezetet nyújtott be a szenátusba, amely szerint június 4-ét, a trianoni békeszerződés napját ünnepnappá tenné – írja a Transindex.ro. Alig telt el néhány hét a gyalázatos úzvölgyi események óta, amikor is leitatott román huligánok rontottak rá a békésen imádkozó magyarokra a magyarság számára kiemelt történelmi jelentőségű úzvölgyi katonatemetőben. Most újabb román provokáció készül.

A tervezet indokolása szerint a trianoni békeszerződés „egy olyan politikai és jogi dokumentum, amely különösen fontos a román nemzet számára, és a jelenlegi európai szintű geopolitikai valóság lényeges eleme”.

Nagy-Magyarország térkép Forrás: Wikimedia Commons

Hasonlóképpen a két szenátor azt írja, hogy ezt a napot azért szükséges ünnepelni, mert „az elmúlt időszakban számos kísérlet történt a trianoni békeszerződés jelentőségének torzított megjelenítésére”. A dokumentumban azt is kijelentik, hogy „az Európai Unióban ma nem fogadható el a történelem újraírása, a revizionista álláspontok felvetése”.

A két szenátor ötlete szerint ezen a napon központi vagy helyi költségvetésből „kulturális-nevelő” rendezvényeket szervezhetnének a trianoni békeszerződés megünneplésére. A tervezet azt is megkövetelné, hogy a helyi és központi hatóságok ezen a napon függesszék ki Románia zászlaját.

Közismert tény, hogy ezen a napon, azaz 1920. június 4-én került sor a békeszerződés aláírására a Trianon-palotában. Magyarország területe az addigi 283 ezer km2-ről 93 ezer km2-re csökkent, ezzel Magyarország a területe kétharmadát elvesztette. A Felvidéket és Kárpátalját Csehszlovákiához, Erdélyt, Partiumot és a Bánát keleti részét Romániához, a Szerémséget, Bácskát, a Bánság nyugati részét és a Muraközt a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, nyugaton pedig egy keskeny sávot, a későbbi Burgenlandot, Ausztriához. Az ország népessége 18,2 millió főről 7,6 millióra csökkent, az elcsatolt területeken 3,3 millió magyar került kisebbségbe – idézi fel a cikk.

Egy hónap sem telt el a gyalázatos úzvölgyi események óta

Ahogy arról korábban az Origo már beszámolt, a románok ortodox szertartás közepette avattak fel június 6-án egy engedély nélkül kialakított parcellát az úzvölgyi temetőben, annak ellenére, hogy semmilyen hiteles bizonyíték nincsen arra, hogy oda valaha is román katonákat temettek volna. Ott kizárólag az első és második világháborúban elesett magyarok, osztrákok és németek fekszenek végső nyughelyükön, amit a közeli, székelyek lakta Csíkszentmárton tart fenn.

Az emlékhelyet az első világháború után létesítették az Úz-folyó völgyében az 1916-ban meghalt honvédoknak.

Úzvölgye, 2019. június 6. Csendőrökkel dulakodnak román résztvevők, mielőtt erőszakkal bejutottak az úzvölgyi katonatemetőbe, ahol ortodox szertartás keretében felszentelték törvénysértően létesített román emlékművet és parcellát 2019. június 6-án Forrás: MTI/Veres Nándor

Az egész magyarellenes provokáció a szintén közeli, de román többségű, és a mintegy 20 kilométerre fekvő, Bákó megyei Dormánfalva román polgármesterének kezdeményezése volt.

Ő döntött úgy, hogy kőkereszteket állít az állítólagosan ott fekvő román katonák emlékére, pedig még az illetékes hatóságok is elismerték, hogy erre nincsen jogalapjuk, és a döntés nemzetközi jogot is sért.

A románok tehát a tudományos tényeknek, saját hatóságaik tiltásának és a törvényeknek ellentmondva mégis ezrével gyülekeztek június 6-án az úzvölgyi temetőnél.

A románok az élőláncot alkotó székelyföldiekkel szemben próbáltak meg bejutni a temetőbe, a helyi csendőrség pedig látványosan nem tett meg mindent a rend és törvényeik betartása érdekében – sőt, most már alapos a gyanú, hogy szervezte azt.

Úzvölgye, 2019. június 6. Az úzvölgyi katonatemetőbe erőszakkal bejutott románok 2019. június 6-án. A temetőben ortodox szertartás keretében felszentelték törvénysértően létesített román emlékművet és parcellát Forrás: MTI/Veres Nándor

Jean-Adrian Andrei, a magyar többségű Hargita megye román prefektusa korábban fel is szólította Csíkszentmárton polgármesterét, hogy nyissa ki a temetőt.

A beszámolók szerint részeg, jórészt fociultrákból álló tömeg a magyarokat becsmérlő jelszavakat skandált, miközben az élőláncban álló székelyek békésen imádkoztak.

Románok egy csoportjának végül a temető hátsó részén sikerült bejutnia a területre, zászlórudakkal kezdték el ütni a békés magyarokat, belülről kitépték a székelykapu szárnyát, így a tömeg benyomulhatott a temetőbe.

A magyaroknak végül testi épségük védelmében el kellett onnan távolodniuk. Egy román férfi még fel is mászott a beton emlékműre, és onnan lengette a nemzeti zászlójukat, közben egy hangszóróból a román himnusz szólt.

Az agresszív tömeg, miután elfoglalta a temetőt, kitépte az elesett magyar katonák betonkeresztjei mellé állított mogyorófa kereszteket, és azt üvöltözték, hogy ki a magyarokkal az országból.

Az úzvölgyi katonatemető eredeti állapotának helyreállítását, a kegyeletsértés és a sírgyalázás felszámolását várja el a magyar kormány a román hatóságoktól. Mi ezt tekintjük az egyetlenegy elfogadható döntésnek, fejleménynek

– mondta a történtek után Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Megjegyezte: a magyar kormány elfogadhatatlannak tartja az úzvölgyi történéseket, valamint azt a folyamatot, ami a történtekhez vezetett. Elfogadhatatlan a sírgyalázás, a kegyeletsértés, a történelmi tények tudatos meghamisítása és a temetőben magyar emberekkel szemben alkalmazott erőszak – tette hozzá