Még élhetőbb város lesz Budapest a fejlesztések miatt
Budapest, 2018. március 28.
A Blaha Lujza tér Budapesten 2018. március 28-án. A teret mintegy kétmilliárd forintból, várhatóan 2019 végére felújítják.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
A vidéki építőipari cégek munkájára is szükség lesz ahhoz, hogy Budapesten a következő évek megrendelésállománya teljesíthető legyen – mondta Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes az első alkalommal megrendezett Budapesti építőipari konferencián. Bagdy Gábor beszélt arról is, hogy a városvezetés fő céljai között a közösségi közlekedés fejlesztése, az európai sportfővárosi vezető szerep elérése, valamint az élhetőség áll – írta a Magyar Nemzet.
Jó úton járunk, a Budapest 2030 hosszú távú városfejlesztési koncepció megvalósítására minden esély megvan – jelentette ki Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes az eseményen.
A városfejlesztési koncepcióból Bagdy Gábor a közösségi közlekedés fejlesztését, a főváros zöldesítését és faültetési programját, a Duna-part megújítását, valamint Budapest nemzetközi ismertségének növelését emelte ki. A magyar főváros elsősorban mint a gyógyfürdők városa ismert, de 2030-ra azt is szeretnék elérni, hogy
Európa három vezető sportfővárosa között szerepeljen.
Bagdy Gábor kitért a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának megalakulására is, amelyben szerinte két fontos látásmód találkozik: míg a kormány mint a nemzet fővárosára tekint Budapestre, addig
a főváros vezetőségének az élhető város koncepciója az elsődleges.
A politikus megjegyezte, hogy a világ 140 meghatározó városának életminőségéről készülő Economist Intelligence Unit felmérése szerint a magyar főváros a 2010-es 55. helyről 2018-ra a 34. helyre lépett elő.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke arról beszélt, hogy Budapest részesedése a teljes hazai építési piacon majdnem 30 százalék. Ez az arány megjelenik a közeljövő beruházásainál is, hiszen az építőipar 2018 és 2023 közötti 25 ezer milliárd forintos megrendelésállományából
7500 milliárd forintot tesznek ki a fővárosi fejlesztések.
Az ÉVOSZ elnöke ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy kimerültek a budapesti építésgazdaság extenzív fejlődésének tartalékai, az ütemet csak a vidéki cégek bevonásával lehet majd tartani.
A fővárosi vállalkozások elemi érdeke, hogy dinamikusan fejlődő nagyvárosban működhessenek, a fővárosnak pedig az az érdeke, hogy az itteni cégek a legjobb körülmények között tevékenykedhessenek – erről Nagy Elek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke beszélt. A konferencián négy kiemelt budapesti beruházást is bemutattak a projektgazdák: a Puskás Ferenc Stadiont, a Pannon Park Biodómot, a Dél-Buda Városközpontot és a főváros távfűtésfejlesztését.