Szijjártó: Magyarország érdeke az unió nyugat-balkáni bővítése

Pozsony, 2019. május 28. A Külgazdasági és Külügyminisztérium által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b6) és Miroslav Lajcák szlovák kül- és Európa-ügyi miniszter (b4) beszélget a delegációvezetők csoportképének elkészítése után a visegrádi csoport és a Nyugat-Balkán országai külügyminisztereinek találkozóján Pozsonyban 2019. május 28-án. Mögöttük Gent Cakaj albán külügyminiszter (b), Tomás Petrícek cseh külügyminiszter (b2), Nikola Dimitrov, Észak-Macedónia külügyminisztere (b3), Srdjan Darmanovic, Montenegró külügyminisztere (b5), Ivica Dacic szerb külügyminiszter (b7), Igor Crnadak, Bosznia-Hercegovina külügyminisztere (b8) és Maria Magdalena Grigore román külügyminiszter-helyettes (j). MTI/KKM/Burger Zsolt

Bár ma Európában a bővítéspárti álláspont van kisebbségben, és a távozó Európai Bizottság 2025-re tűzte ki a bővítés első lehetséges időpontját, Magyarország bővítéspárti ország - mondta Szijjártó Péter Pozsonyban. 

Magyarországnak nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági érdeke is az EU nyugat-balkáni irányú bővítése - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Pozsonyban. A magyar diplomácia vezetője erről a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) és a Nyugat-Balkán országai (Szerbia, Montenegró, Észak-Macedónia, Albánia, Koszovó és Bosznia-Hercegovina) külügyminisztereinek találkozója után beszélt.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b6) és Miroslav Lajcák szlovák kül- és Európa-ügyi miniszter (b4) beszélget a delegációvezetők csoportképének elkészítése után a visegrádi csoport és a Nyugat-Balkán országai külügyminisztereinek találkozóján Pozsonyban 2019. május 28-án. Mögöttük Gent Cakaj albán külügyminiszter (b), Tomás Petrícek cseh külügyminiszter (b2), Nikola Dimitrov, Észak-Macedónia külügyminisztere (b3), Srdjan Darmanovic, Montenegró külügyminisztere (b5), Ivica Dacic szerb külügyminiszter (b7), Igor Crnadak, Bosznia-Hercegovina külügyminisztere (b8) és Maria Magdalena Grigore román külügyminiszter-helyettes (j) Forrás: MTI/KKM/Kkm/Burger Zsolt

Szijjártó Péter leszögezte: az Európai Unió (EU) csak akkor lehet erős, ha megkezdődik bővítésének folyamata. A brexitre utalva rámutatott:

az EU tagországainak száma, történetében először az idén, csökkenni fog, de ezt a folyamatot meg kell fordítani.

Hangsúlyozta: bár ma Európában a bővítéspárti álláspont van kisebbségben, és a távozó Európai Bizottság (EB) 2025-re tűzte ki a bővítés első lehetséges időpontját, Magyarország bővítéspárti ország, az EB ezen tervét képtelenségnek tartja, és bízik benne, hogy az új összetételű EB majd változtat ezen.