Az uniós döntéshozók elégedetlenek a tagországok villamosenergia-piacainak összekapcsolódási ütemével, ezért a következő évekre nagy mennyiségű határon átnyúló vezetékbővítési beruházást írnak elő.
A csomag a nemzeti szintű szabályozói intézkedések alacsony teljesítményét tartja a liberalizáció és a piaci integráció fő akadályának, például azért, mert a koordináció nélkül végzett állami beavatkozások a beruházók kedvét szeghetik.
A jelenlegi uniós vezetés a megoldást – sok más területhez hasonlóan – a nemzeti szabályozói hatáskörök csökkentésében látja.
Ezzel azonban olyan szereplők dönthetnek majd ellátásbiztonsági kérdésekben, akik nem rendelkeznek társadalmi felhatalmazással és így nem vállalnak felelősséget döntéseik következményeiért.
Ha pedig a piacok ellenőrzési joga nemzeti kézből uniós kézbe kerül, azzal félő, hogy megerősödik a domináns országok és azok vállalatainak érdekérvényesítő képessége.
A beavatkozás súlyosan és visszafordíthatatlanul csökkenti a nemzetek szuverenitását. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. közvélemény-kutatása rámutatott, hogy
a témában véleménnyel rendelkező magyar felnőttek kétharmada (67 százaléka) nem ért egyet a szabályozói hatáskörök áthelyezésével.
Az adatokból egyértelműen kiderül, hogy a legtöbb válaszadó szerint a magyar állam és szervezetei képesek a legjobban garantálni a megfelelő szintű ellátásbiztonságot. A véleménnyel rendelkezők 80 százaléka szerint a szabályozás uniós hatáskörbe kerülése mellett közepes vagy nagy kockázatot jelent az energiaimport növekedése és a külföldi tulajdonú vállalatok arányának emelkedése is az ellátásban.
A kutatás eredményei rámutatnak, hogy az emberek a magyar államtól várják el, hogy megfelelő szabályozással védje érdekeiket az energiapiacon, és biztosítsa számukra a folyamatos ellátást.
A szabályozói hatáskörök nemzeti kézben tartásával az energiaimport és a külföldi tulajdonú vállalatok aránya elfogadható mederben tartható, ami támogatja a kormány patrióta gazdaságpolitikáját.
A Tiszta energia minden európainak javaslatcsomag ígérete, hogy a fogyasztót helyezi a középpontba, ezzel szemben a csomag klasszikusan befektetői érdekeket szolgál, miközben a nemzeti érdekérvényesítő képességet csökkenti. Az emberek véleménye és Magyarország érdeke, hogy a kritikus infrastruktúra védelme nemzeti kézben maradjon.