Rossz hírt kaptak az allergiások

It's allergy season... Sinusitis Focus On Foreground Unwell Real People Blowing Nose One Woman Only Only Women One Young Woman Only Young Women Women Females Copy Space Adults Only Hay Fever Eyes Closed Lens Flare Facial Tissue Pollen Young Adult Adult St
Shot of a young woman blowing her nose outsidehttp://195.154.178.81/DATA/i_collage/pi/shoots/805934.jpg
Vágólapra másolva!
Rossz hír azoknak, akiket pollenallergia gyötör: direkt kapcsolatot talált egy amerikai-magyar kutatópáros a felmelegedés, a hőmérsékleti maximumok és minimumok együttes növekedése, valamint a pollentermelődés között.
Vágólapra másolva!

Első alkalommal készült globális felmérés a pollensűrűség és a klímaváltozás kapcsolatáról

A Lancet Planetary Health-ben megjelent tudományos cikk első szerzője Lewis H. Ziska amerikai növényfiziológus, nemzetközi szaktekintély a pollenkutatásban, a második szerző pedig Prof. Dr. Makra László, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának oktatója, aki mintegy 3 évtizede foglalkozik a klíma és pollen kapcsolatrendszer vizsgálatával. Eredményeik arra hívják fel a figyelmet, hogy a globális felmelegedéssel nemcsak a pollenkoncentráció és a pollennel szennyezett területek növekednek, hanem az allergiások száma is.

Megállapítottuk, hogy a hőmérsékleti maximumok és minimumok éves együttes növekedése szoros kapcsolatot mutat a szezonális pollentermelés százalékos növekedésével. Továbbá az is világossá vált a mérési adatok elemzése során, hogy a fagymentes napok számának növekedésével meghosszabbodik a pollenszezon, és növekszik a pollenkoncentráció is" – magyarázta a kutatás lényegét Prof. Dr. Makra László.

3 kontinens, 17 ország, 20 éves összehasonlító adatok

Kutatótársával, Lewis H. Ziska amerikai növényfiziológussal 3 kontinens összesen 17 aerobiológiai állomásáról gyűjtöttek adatokat.

Egyrészt szempont volt, hogy olyan pollenmérő állomás adataival dolgozzanak, amely legalább 20 évre visszamenőleg rendelkezik adatsorral. A másik elvárás az volt, hogy a mérések időtartama alatt az állomást ne helyezzék át, vagyis hogy a mérések azonos helyen történjenek.

Forrás: Getty Images/iStockphoto/www.PeopleImages.com-licence restrictions apply/"Yuri Arcurs Yapr "

Szintén a kritériumrendszer része volt, hogy ne csak egy vagy néhány pollenfajtát mérjenek, hanem lehetőség szerint az adott helyre jellemző összes pollenfajtát.

"A munkánk jelentőségét mutatja, hogy ez az első olyan cikk a nemzetközi szakirodalomban, amelyik az állomásonkénti összes pollenfajta együttes vizsgálata alapján mutatja ki az összefüggést a klímaváltozás és a pollentermelődés között" – avatott be a szegedi professzor a kutatási metodikába.

A klímaváltozás növeli az allergiások számát

A Szegedi Tudományegyetem professzora hozzátette: a nemzetközi szakirodalomban ez az első olyan, a témakört globálisan felölelő kutatás, amelyből arra lehet következtetni, hogy a hosszabb pollenszezon és a megnövekedett évi pollenkoncentráció hatására globálisan nő a pollenérzékenység és az allergiás megbetegedések száma.

A felmelegedés miatt északabbra húzódnak az allergén növények

Ennek egyik oka a környezetünkben egyre széleskörűbben alkalmazott kémiai anyagok mennyisége, a másik pedig az, hogy a globális felmelegedés révén az allergén növények élőhelyei észak felé kiterjednek. A hosszabbá váló pollenszezon szintén az allergiás megbetegedések számának a növekedését vonja maga után" – mutatott rá a professzor a kutatás konkrét eredményeire.

A Szegedi Tudományegyetemen évtizedekre nyúlik vissza a pollenkutatás

Magyarországon az 1960-as évek végétől mérik a pollenkoncentrációt: először 1968-ban történt mobil mérőeszközzel pollenmérés, amelyet Simoncsics Pál, a szegedi egyetem Növénytani Tanszékének biológusa végzett munkatársaival.

Az első állandó aerobiológiai állomást 1989-ben állították fel a szegedi egyetem bölcsészettudományi kar Egyetem utcai épületének tetején. Ez volt Magyarországon az első pollenmérő állomás.