A közép-európaiak bennmaradáspártiak, de reformokat szeretnének

European Union Flag, Európai Unió zászló
European flags fly at half-mast at EU Commission headquarters in solidarity with the victims of the forest fires in Greece, respecting the national mourning declared by the authorities in Brussels, Belgium on Jul. 25, 2018
Vágólapra másolva!
Tizenöt évvel Magyarország uniós csatlakozása után marginális kisebbségben vannak a kilépés pártján állók (11 százalék), a magyarok túlnyomó többsége (79 százalék) az unióban maradna. Ennek ellenére tízből hatan azt gondolják, hogy rossz irányba mennek a dolgok Európában. Közép-Európában hasonló a helyzet -  derül ki a Nézőpont Intézetnek a Magyar Nemzet számára 11 közép-európai országban, illetve régióban készített közvélemény-kutatásából.
Vágólapra másolva!

Közel négy héttel az Európai Parlament újraválasztása előtt látható, hogy minden közép-európai országban komoly többségben vannak azok, akik szerint a nehézségek megléte ellenére bent kellene maradni az Európai Unióban.

Mindössze 17 millióan lépnének ki és 83 millióan maradnának bent az EU-ban Közép-Európa 107 millió fős lakosságából.

Forrás: Nézőpont Intézet

A közép-európaiak 78 százaléka bent maradna, és mindösszesen 16 százaléka hagyná el az EU-t. Meglepő módon a bajorok (36 százalék) és a keletnémetek (29 százalék) voltak leginkább a kilépés pártján, őket a csehek (24 százalék) követték. A magyarok továbbra is bennmaradáspártiak: 79 százalékuk szerint bent kellene maradni, és csupán 11 százalék mondta azt, hogy el kellene hagyni az uniót.

Forrás: Nézőpont Intézet

Annak ellenére, hogy nem szeretnének kilépni, Közép-Európában inkább úgy gondolják az emberek, hogy rossz irányba mennek a dolgok a kontinensen (50 százalék), és kevesebben vannak azok, akik szerint jó irányba tartanak a folyamatok (45 százalék).

A legkritikusabb álláspontot a magyarok fogalmazták meg: tízből hat válaszadó szerint rossz irányba tart az unió, de hasonló mértékben voltak elégedetlenek az osztrákok (57 százalék) és a szlovének (58 százalék) is.

A legjobb véleményt Romániában lehetett mérni, 74 százalék szerint jó irányba mennek a dolgok. De csak a románoknál volt túlnyomó többségben az optimista álláspont, rajtuk kívül csupán a horvátok (50 százalék) és a bolgárok (49 százalék) tartoztak az elégedettebbek közé, ők is csak halvány relatív többséggel.

Az adatokból kiderült, hogy a V4-országok lakosai látják legpesszimistábban az uniós folyamatok alakulását: 39 százalékuk szerint jó, 56 százalékuk szerint pedig rossz irányba mennek a dolgok Európában. A bajorok, osztrákok és keletnémetek véleménye sem volt szignifikánsan pozitívabb a visegrádi országok lakosainak válaszainál.