Gyakran találnak a budafokihoz hasonló óriásbombákat Magyarországon

Budafoki bomba
Vágólapra másolva!
Szombaton hatástalanítottak két, darabonként egytonnás világháborús bombát Budafokon. Ezeket még ősszel találták meg a Duna budafoki szakaszán. A rendőrség a művelet idejére egy kilométer sugarú körben kiürítette a várost, valamint több utat is lezártak. A közelmúltban több világháborús bombát kellett hatástalanítani. Többnyire mindig sikerült épségben kiemelni és hatástalanítani ezeket a bombákat, 2016-ban viszont négy tűzszerész is meghalt a Hortobágyon, amikor egy orosz bombán dolgoztak.
Vágólapra másolva!

Életveszélyes bomba Angyalföldön

Egy 500 kilós, második világháborús, amerikai bombát találtak Budapest XIII. kerületében 2008 júliusában. A féltonnás bombát munkások találták meg.

Több mint 5 ezer embernek kellett elhagynia az otthonát, a bomba ugyanis nagyon veszélyes volt, mert megsérült a gyújtószerkezete, valamint berozsdásodott.

Azokat az embereket, akik nem tudtak hova menni, iskolákban szállásolták el.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

Végül a bombát még aznap késő este sikerült hatástalanítaniuk a tűzszerészeknek, elszállították és megsemmisítették.

Csak összehasonlításként: az akkor talált bomba, ahogy már írtuk, 500 kilós volt, míg a most talált egytonnás, darabonként, és kettő is van belőle.

Német bomba a Várkert Bazárban

A Várkert Bazár felújítása közben találtak egy 70 kilós, II. világháborús német repeszbombát 2013 májusában.

A környéket 500 méteres sugarú körben lezárták és kiürítették, nagyjából ezer embernek kellett elhagynia az otthonát, őket az I. kerületi Petőfi Sándor Gimnáziumban helyezték el.

A tűzszerészek a helyszínen megsemmisítették a bombát, a lezárást akkor hajnali 1 óra után oldották fel.

Ki kellett üríteni a Szent István Kórházat

Egy több mint 100 kilós, II. világháborús szovjet betonromboló gránátot találtak a fővárosi Orczy park mellett egy építkezés közben 2013 novemberében.

A környéket 300 méteres sugarú körben lezárták és kiürítették, ez érintette a Szent István Kórház két épületét, valamint nyolc háztömböt, ahol nagyjából ezer ember lakott.

Fotó: Mudra László - Origo

A rendőrség lezárta az Üllői utat a Korányi Sándor utca és a Vágóhíd utca között, az Orczy utat az Elnök utcától a Nagyvárad térig, valamint a Haller utcát a Nagyvárad tértől a Tűzoltó utcáig. Akkor nem járt a 24-es villamos és a 3-as metró egy-egy szakaszon.

A tűzszerészeknek aznap késő estére sikerült hatástalanítaniuk a gránátot.

Négy tűzszerész meghalt a Hortobágyon

A katonák 2015 januárjában kezdtek mentesítési feladatokat a Hortobágyon, naponta 32-35 ember dolgozott mindennap. 2016. július 1-jén 32-en dolgoztak a helyszínen, ebből 15-en tűzszerészek voltak. Közülük öten egy 250 kilogrammos orosz repesz-romboló bombán dolgoztak. Megsemmisítés előtt a tűzszerészek minden olyan elemet kiszereltek a bombából, amit ki kellett. Mivel minden munkát elvégeztek, amit a protokoll előírt, ezért leültek a bomba mellé 5-6 méter távolságra, és várták az ebédjüket.

Ekkor egy halk pukkanást hallottak, majd a bomba füstölni kezdett és felrobbant. Négy tűzszerész meghalt a balesetben, az ötödik társuk túlélte.

Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A tűzszerészek szabályosan jártak el, nem hibáztak, a robbanást a robbanóanyag elöregedése és a külső behatásokkal szembeni érzékenysége okozta.

A meghalt tűzszerészek mind a 30-as éveikben jártak, öt gyereket hagytak maguk után. Haláluk után megkapták a honvédelmi miniszter által adható legmagasabb elismerést, hősi halottá nyilvánították őket.

Elsőre nem sikerült

Egy 500 kilós, GP-1000-es típusú amerikai bombát találtak a Dunában 2016. november elején.

Először november 9-én akarták kiemelni a vízből, de a megerősödött szél és a nagy sodrás miatt nem tudtak olyan fix pontot rögzíteni, ahonnan a búvárok lemerülhettek volna.

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Két héttel később lezárták a környéket, ez főleg a közlekedést érintette. Lezárták a Rákóczi hidat, a budai alsó rakpartot a Rákóczi híd és a Petőfi híd között, a Pázmány Péter sétányt, a Dombóvári utat és a Művészetek Palotája körüli kisebb forgalmú utakat, valamint nem jártak a vonatok Ferencváros és Kelenföld között, és a Dunán sem lehetett közlekedni.

Kora délután sikerült kiemelni a vízből a bombát, kiszerelték a gyújtószerkezetét, a robbanótestet elvitték a honvédség központi gyűjtőhelyére, és később megsemmisítették.

Csak tapogatóztak a víz alatt

Tavaly júniusban egy 100 kilós, orosz romboló légibombát találtak a Duna medrében, az Erzsébet híd közelében.

Július 3-án próbálták meg először kiemelni a bombát a folyóból, de a Duna megáradt, erős volt a sodrása, a látótávolság pedig egyelő volt a nullával, ezért nem találták meg.

Forrás: MTI/Lakatos Péter

Két nappal később sem voltak sokkal jobbak a feltételek, a búvároknak úgy kellett kitapogatniuk a bombát.

Végül sikerült megtalálniuk, kiemelték egy hadihajóra és hatástalanították.

Hajón elvitték az újpesti hadi kikötőbe, ahol áttették egy teherautóra, és elvitték, később pedig megsemmisítették.

A munkálatok idejére a teljes rakpartot és a környékét lezárták, az ott lakóknak már reggel el kellett hagyniuk az otthonaikat. Gyakorlatilag egy szellemváros lett a rakpart, csak a tűzszerészek lehettek a kordonokon belül.

Veszélyesek voltak a budafoki óriásbombák

Gáll Tamás bombabiztonsági tanácsadó szerint a tűzszerészek pontosan tudták, hogy mivel álltak szemben.

– mondta az Origónak a szakember.

„Annyit tudni kell ezekről a bombákról, hogy beszélünk egy 1 tonnás testről, ez a készre szerelt állapota, ehhez a tömeghez a robbanóanyag-tartalom nagyjából 500 kiló, tehát nem egytonnányi robbanóanyagról beszélünk.

A szakember szerint az, hogy akkor nem robbant fel, önmagában nem jelentette, hogy most sem fog.

– mondja Gáll Tamás, majd hozzáteszi, hogy ledobás előtt kétféleképpen tudták beállítani a bombát. Vagy egyből robbant, ahogy ledobták, vagy késleltetésre állították be. Akár egy hétig is lehetett késleltetni a robbanást.

A szakértő szerint ezeken a bombákon nem fog az idő, bármikor működésbe léphetnek és felrobbanhatnak.