Európa akkor maradhat Európa, ha meg tudjuk őrizni nemzeti identitásunkat

Budapest, 2019. március 8. Családi fotó az Alkotmánybíróság Alkotmányos EUdentitás 2019 című konferenciáján a Magyar Tudományos Akadémián 2019. március 8-án. Az első sorban Darák Péter, a Kúria elnöke, Brigitte Bierlein, az osztrák alkotmánybíróság elnöke, Koen Lenaerts, az Európai Bíróság elnöke, Áder János köztársasági elnök, Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, Trócsányi László igazságügyi miniszter és Martonyi János volt külügyminiszter (b-j). MTI/Szigetváry Zsolt

Írott európai alkotmány híján mihez lehet kezdeni az európai alkotmányos identitással? - tette fel a kérdést Áder János az "Alkotmányos EUdentitás 2019" című konferencián elhangzott köszöntőjében, a Magyar Tudományos Akadémián.

Deák Ferenc 1865-ös - kiegyezés előtti - úgynevezett húsvéti cikke kapcsán a köztársasági elnök arra hívta fel a figyelmet: akkor az volt a feladat, hogy elfogadható megállapodás szülessen Bécs és a magyarok között úgy, hogy

a nemzet ne adjon fel semmit az 1848-as eredményekből.

Családi fotó az Alkotmánybíróság Alkotmányos EUdentitás 2019 című konferenciáján a Magyar Tudományos Akadémián 2019. március 8-án. Az első sorban Darák Péter, a Kúria elnöke, Brigitte Bierlein, az osztrák alkotmánybíróság elnöke, Koen Lenaerts, az Európai Bíróság elnöke, Áder János köztársasági elnök, Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, Trócsányi László igazságügyi miniszter és Martonyi János volt külügyminiszter. Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Akkor a válasz a kétféle identitás összeegyeztetésének kérdésére volt.

Az, hogy úgy őrizzék meg Magyarország alkotmányosságát, hogy abból ne vesszen el több, mint amennyi a birodalom fennállásához szükséges - idézte Deák Ferenc gondolatait az államfő.

Áder János beszédében

párhuzamot vont a Habsburg Birodalom és a magyar nemzet másfél évszázaddal ezelőtti, illetve a mai Magyarország és az Európai Unió helyzete, a kompromisszumkeresés akkori és mai dilemmái között.

Az uniós jog alkalmazásának elsőbbségét alapvetően korlátozza az alaptörvény alkotmányos identitása - mondta Áder János a német Alkotmánybíróság (Ab) egyik döntésére hivatkozva.

Az államfő szerint ez is fontos szempont az európai alkotmányos identitás kiépítésének hosszú értelmezési folyamatában.

Sulyok Tamás, az Ab elnöke megnyitójában elmondta: a globalizáció és az Európát próbára tevő új kihívások az európai identitás lényegének újra fogalmazását vetítik előre.

Eddig az EU nem volt képes tiszta választ adni arra a kérdésre, mi az európai identitás

és ezt kihasználhatják a szélsőséges politikai erők.

A konferencia célja, hogy hozzájáruljon az európai és a nemzeti identitás jogi tartalmának tisztázásához

- hangzott el.

Az elnök hozzátette: a közös történelmi múlt a legerősebb kapocs az európai nemzetek között. Kizárólag rajtunk múlik, hogy közös európai identitásunkat a konfliktusok vagy a konstruktív párbeszéd formálja-e.

Az európaiak számra mindig a nemzetállam volt az elsődleges viszonyítási pont. Van itt, aki magát kizárólag európaiként, vagy kizárólag németként, olaszként, magyarként definiálja?

- tette fel a kérdést.

Mint mondta, hidat kell építeni európai mivoltunk és nemzeti önazonosságunk között.

Európa akkor maradhat Európa, ha meg tudjuk őrizni nemzeti identitásunkat

- fűzte hozzá.

Az európai identitás különböző értékek közötti közvetítésben rejlik, őrizzük meg az eltérő értékrendek közötti kényes egyensúlyt - mondta az Ab elnöke.