Áder János: Magyarország kiérdemelte a NATO-tagságot

Prága, 2019. március 12. Áder János köztársasági elnök beszédet mond a cseh NATO-csatlakozás 20. évfordulója alkalmából tartott prágai rendezvényen 2019. március 12-én. MTI/Szigetváry Zsolt

Áder János köztársasági elnök szerint Magyarország húsz évvel ezelőtti csatlakozása a NATO-hoz egyszerre volt stratégiai, politikai, katonai és erkölcsi döntés, de egyben történelmi elégtétel is a Jaltát követő keserves évtizedekért, és elismerés a vasfüggöny átszakításáért.

"Kiérdemeltük, hogy a transzatlanti szövetséghez tartozhassunk. A NATO-tagságot mi akartuk" – jelentette ki Áder János köztársasági elnök kedden Prágában a Biztonságunk nem tekinthető adottnak elnevezésű nemzetközi konferencián.

Csehországban ezzel a rendezvénnyel emlékeznek meg hivatalosan és ünnepélyesen arról, hogy

az ország húsz éve csatlakozott a NATO-hoz.

A konferencián, amely a Prágai Vár Spanyol termében zajlott, többek között részt vett és beszédet mondott Milos Zeman cseh, Andrzej Duda lengyel, Áder János magyar és Andrej Kiska szlovák köztársasági elnök, valamint az Egyesült Államok és a NATO képviselői is felszólaltak.

Áder János köztársasági elnök beszédet mond a cseh NATO-csatlakozás 20. évfordulója alkalmából tartott prágai rendezvényen Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Csehország Magyarországgal és Lengyelországgal közösen 1999. március 12-én lépett be a NATO-ba, az 1989-es kelet-európai rendszerváltást követő első bővítési hullám keretében. Szlovákia öt évvel később, 2004-ben lett a NATO tagja.

Áder János beszéde elején rámutatott: a magyar nemzet szabadságharcai a múltban azért buktak el, mert nem voltak szövetségesei. Ez a tapasztalat is vezetett oda, hogy az 1997-es népszavazáson a NATO-tagságot a résztvevők 85 százaléka támogatta.

Az emberek megértették, hogy a sorstól olyan esélyt kaptunk, amelyet elmulasztani súlyos hiba lett volna

– vélekedett az államfő.

A csatlakozás óta eltelt két évtized alatt Magyarország bebizonyította, hogy nem csupán haszonélvezője a szövetségnek, hanem forrása és építője is.

Megtanultuk, hogy a biztonság megőrzése nem passzív tevékenység, és egy szövetség célja nem a szemlélődés, hanem a cselekvés

Húsz év alatt megtanultuk, hogy a közös ügyért olykor a világ túlsó oldalán kell síkra szállnunk, és hogy a biztonságnak ára van. Ezért teszünk lépéseket a magyar haderő megújítására, a honvédség ütőképességének fokozására – tette hozzá az államfő.

"Két évtizeddel ezelőtti döntésünk helyesnek bizonyult: az elmúlt húsz évet békében és biztonságban éltük meg. Jó tudni, hogy végre nem vagyunk egyedül" – szögezte le a magyar köztársasági elnök.