A vérmérgezés kezelésének hatékonyabb módszerén dolgoznak Szegeden

A Szegedi Tudományegyetem főépülete.

A Szegedi Tudományegyetem közkapcsolati igazgatósága arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az intézmény aneszteziológiai és intenzív terápiás intézetének szakemberei Molnár Zsolt professzor vezetésével a szepszis, vagyis a vérmérgezés kezelésének hatékonyabb módszerén dolgoznak. A szepszis következtében rengeteg beteg hal meg világszerte, hiszen a betegség során a véráram nagyon rövid idő alatt teríti szét a gyulladásokat az ember testében. Szegeden vezették be először azt a vértisztító kezelést, mely alkalmas a vérben található gyulladások eltávolítására. 

Nemzetközi felmérések szerint a kórházakban világszerte több beteg hal meg szepszissel összefüggő szövődményben, mint emlő-, vastag- és végbélrákban együttvéve.

A szepszis bonyolult, rendkívül heterogén megjelenési formával járó kórkép, amelynek következtében világszerte a betegek 25-60 százaléka meghal.

A szepszis során a beteg vérében gyulladásos anyagok jelennek meg, és a véráram révén az adott szerv sérülése vagy fertőzése órák alatt az egész test betegségévé válik, a páciens életfontosságú szervei felmondják a szolgálatot.

Az országban Szegeden vezették be elsőször a CytoSorb nevű vértisztító kezelést

A szegedi intenzív osztályon évente három-négyszáz olyan nagyon súlyos állapotú beteget kezelnek, akinél az immunrendszernek extra segítségre lehet szüksége.

Az intézetben az országban az elsők között vezették be az úgynevezett CytoSorb nevű vértisztító kezelést, amely alkalmas a vérben található gyulladási citokinek eltávolítására.

Az eljárásnál a művesekezeléshez hasonló módszerrel, zárt rendszeren keresztül egy görgőpumpa segítségével átvezetik a vért egy porózus felszínű, biológiailag aktív gyöngyöket tartalmazó berendezésen. A gyöngyök összességében hatalmas felületükön képesek megkötni a citokineket, ezzel 12-24 óra alatt jelentős mennyiségben csökkentve szintjüket a vérben.

A Szegedi Tudományegyetem főépülete Forrás: SzTE

A jelenlegi nemzetközi orvosi gyakorlatban a citokineltávolító eljárást szinte kizárólag művesekezeléssel együtt alkalmazzák. Szegeden azonban – ahogy arról a szakma egyik legrangosabb folyóiratában, a Journal of Critical Care-ben a közelmúltban beszámoltak – önállóan alkalmazták olyan betegeknél, akiknél a szeptikus sokkot a keringés összeomlása kísérte, és állapotuk 6-12 órányi kezelést követően sem javult.

A tapasztalatok szerint ez a megoldás rendkívül hatékony a szeptikus sokk korai fázisában.

Vizsgálataik alapján az SZTE szakemberei valószínűsítik azt is, hogy a jelenlegi protokollhoz képest a biológiailag aktív polimer gyöngyöket tartalmazó patron gyakoribb – 24 helyett 12 óránként végrehajtott – cseréje növelheti a kezelés hatékonyságát, vagyis lerövidíti a lélegeztetési időt, megrövidíti az intenzív osztályos tartózkodást és növeli a túlélési esélyt.